-
Lenz
A marginális újítók és a lázító látnokok kulturális intézménye, a félszáz évig fennálló Balázs Béla Stúdió eredetileg főiskolás rendezőknek kínált gyakorlási terepet a nagy stúdiók árnyékában, s ezért[…]
-
Hizsnyai Zoltán: Bárka és ladik
Hizsnyai Zoltán az 1980-as években szerveződött szlovákiai magyar Iródia-csoport Próbaút antológiájának tudatosan építkező, sokféle nyelvi réteget mozgató, változatos eszközökkel dolgozó személyisége.[…]
-
Rabmadár
Amikor Sugár Pál a tízes évek végén elkészíti a Vihar utánt (1919), vagy Garas Márton leforgatja A táncosnőt (1918), rövid időre úgy fest, hogy minőségi váltás következhet, és a magyar filmipar […]
-
Szenvedély
„Mindenesként”, „jolly jokerként” emlegette a szakma Nepp Józsefet, aki felbecsülhetetlen szerepet játszott a hazai animáció formálásában. A rendezői szerepvállaláson túl animátorként, […]
-
Együttélés
A nyolcvanas években sorra készültek a közelmúlt kollektív traumáit feldolgozó történelmi dokumentumfilmek (Ember Judit: Pócspetri, 1983/1989; Gazdag Gyula: Társasutazás, 1985; Gulyás Gyula – Gulyás […]
-
Ottlik Géza: Próza
Ottlik életművének legtalányosabb darabja ez a könyv, amely nagyon különböző műfajú és státusú szövegeket fog egybe a műformát meghatározó cím alatt. A szöveg első mondatában e fogalomhoz a szerző […]
-
Anyaság
Grunwalsky Ferenc 1968-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a hetvenes évek első felében a BBS tagja volt, ahol az Anyaságon kívül a Seregszemle (1972) című, archív híradófelvételekből […]
-
Csoóri Sándor: A félig bevallott élet
Csoóri Sándor esszégyűjteménye a műfaj hosszabb, összetettebb, illetve kisebb terjedelmű, koncentráltabb, akár aforizmatömörségű változatait fogja egybe. A páréves időintervallumban keletkezett […]