súgó
keresés
  • Markó Béla: Mindenki autóbusza

    A JAK-füzetek 43. darabjaként megjelent Mindenki autóbusza száz szonettje nagy feltűnést keltett a korabeli magyar irodalomban. A formabontás korábbi gyakorlata, az autonóm alak­zatteremtés programja […]

  • Pesti mese

    Gaál Béla pályája a húszas évek elején indult (ekkor rendezte többek között a Vörösbegy [1920], a Diadalmas élet [1923] és a Rongyosok [1925] című, azóta elveszett, megsemmisült némafilmeket), a […]

  • Gyöngyvirágtól lombhullásig

    Miután elkészített számos rövidebb munkát, majd pedig leforgatta pályája – egyúttal az egyetemes filmtörténet – első egész estés színes természetfilmjét, a Vadvízországot (1952) a Szeged melletti […]

  • Tóth Erzsébet: Gyertyaszentelő

    A Zalán Tibor 1979-es esszéjében „arctalan nemzedéknek” keresztelt népes költőcsoportból Tóth Erzsébet azon kevesek egyike, aki jelentékeny költészetet hozott létre az évtizedek alatt. A Madárúton […]

  • Két elhatározás

    A hatvanas évek magyar filmművészetét a jelen társadalmával (Sára Sándor: Cigányok, 1963; Kovács András: Nehéz emberek, 1964) és a közelmúlt történelmével (Kovács András: Hideg napok, 1966; Kósa […]

  • Bari Károly: Holtak arca fölé

    Az 1952-ben, Bükkszentkereszten sokgyermekes cigánycsaládban született Bari Károly nevét már középiskolás korában ismertté tette a tizennégy és tizenhat éves kora között írott verseit tartalmazó, […]

  • Kondor Béla: Boldogságtöredék

    Kondor Béla (1931–1972) negyvenéves, országosan ismert festő, grafikus, amikor első verseskötete, a Boldogságtöredék megjelenik, a második, a Jelet hagyni (1974) már halála után került kiadásra. Az […]

  • Szentmártoni János: Ballada hétköznapi díszletekkel

    Öt önálló verseskötet után jelentkezett válogatott versekkel az akkor harmincöt éves költő, Szentmártoni János. A Ballada hétköznapi díszletekkel jelentős visszhangot váltott ki, alkalmat adott az […]