-
Tomi, a megfagyott gyermek
Balogh Béla megbecsült és termékeny rendező volt a múlt század húszas és harmincas éveiben, aki felettébb sikeres „üzletfilmeket” vezényelt le A vörös kérdőjeltől (1919) az Édes mostoháig (1935), de […]
-
Kányádi Sándor: Fától fáig
Az ötvenes években pályára lépőkhöz hasonlóan Kányádi esetében is kétszeri indulásról beszélünk. Első kötetét (Virágzik a cseresznyefa, 1955) a proletkult sematizmusa, az egyszerűsített Petőfi-modor […]
-
Kodolányi János: Én vagyok I–II.
Az Én vagyok az újszövetségi történet parafrázisa, Jézus nyilvános működését ismerhetjük meg kettős nézőpontból: a külső, objektív narrátor elbeszéléséből és egyik tanítványa, az áruló Júdás […]
-
Nagy Gáspár: Halántékdob
Nagy Gáspár első verseskötete (Koronatűz, 1975) tehetséges költőt ígért, ám ekkor még erősebb a költői hagyományvilág – elsősorban Jékely Zoltán, Nagy László – megkötő, mint felszabadító ereje. Téma- […]
-
Csoóri Sándor: A félig bevallott élet
Csoóri Sándor esszégyűjteménye a műfaj hosszabb, összetettebb, illetve kisebb terjedelmű, koncentráltabb, akár aforizmatömörségű változatait fogja egybe. A páréves időintervallumban keletkezett […]
-
Hogyan kerül Eszter az asztalra?
Miután olyan filmjeivel, mint a Sós lötty (1969), a Rend a házban (1970) és a Hé, Te! (1976), Szoboszlay Péter a Pannónia Filmstúdió egyik legmarkánsabb rendezőegyéniségévé vált az 1970-es évek során,[…]
-
Lezsák Sándor: Nyolcvan vödör levegő
A Nyolcvan vödör levegő a korábban költőként ismert Lezsák Sándor első színműve. 1982-ben íródott, 1985-ben közölte a Színház c. lap drámamelléklete, színházi ősbemutatójára pedig 1988-ban került sor.[…]
-
Benedikty Tamás: Szuvenír
A szerző Illyés Gyula-díjának átadásakor Ács Margit hangsúlyozta: a Szuvenír az a regény, amelyet „mindig számon szoktak kérni a kortárs magyar irodalmon: a forradalom hiteles megörökítése”. […]