-
Szulamit
A magyar némafilm egykor jelentős, de mára még a fanatikus filmrajongók előtt is ismeretlen – inkább csak a kutatók körében ismert – alkotói sorában kitüntetett pozíció illeti meg Illés Jenőt. Kora […]
-
Illyés Gyula: Dőlt vitorla
Az önálló hangot kereső, a klasszikus avantgárdhoz is vonzódó első időszak után Illyés Gyula költészete legalább három nagyobb szakaszra osztható. Az elsőt szükségszerűen 1944 zárja le, a másodikat […]
-
Szakonyi Károly: A bűntény
A kötet alcíme novellákat ígér, de több kritikus szóvá tette, hogy a huszonnégy írás közül némelyik inkább tárca, mint elbeszélés. A két – gyakran nehezen megkülönböztethető – műfaj együttes […]
-
Kondor Béla: Boldogságtöredék
Kondor Béla (1931–1972) negyvenéves, országosan ismert festő, grafikus, amikor első verseskötete, a Boldogságtöredék megjelenik, a második, a Jelet hagyni (1974) már halála után került kiadásra. Az […]
-
Boldogtalan kalap
A ködszürke szocializmus unalma nagy művészi lehetőséget kínált arra, hogy a hetvenes–nyolcvanas évek filmrendezői magát a szürkeséget és az unalmat értelmezzék – s felfedjék a humort a […]
-
Kertész Imre: Sorstalanság
A Sorstalanság Kertész Imre legsikerültebb regénye, életművének legfontosabb és legtöbbre értékelt alkotása. A szerző első műveként jelent meg, ma mind egyedülálló művészi megformáltságánál, mind a […]
-
Juhász Erzsébet: Határregény
Juhász Erzsébet Határregénye a vajdasági magyar irodalom egyik legtöbbet elemzett és hivatkozott alkotása. Érzékeny kérdéseket fogalmazott meg, amelyek aktuálisak voltak keletkezésének idején. […]
-
Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba
A vaskos, külsőleg enciklopédiaformátumú könyv Esterházy Péter Termelési-regényt (1979) követően írt elbeszéléseit gyűjti egybe. A cím egyfajta proklamáció: bevezetés abba a szépirodalomba, amelyet ő […]