-
A martfűi rém
Valóban megtörtént hazai sorozatgyilkosság históriájára épül Sopsits Árpád filmje. A magyar bűnügyi krónikák egyik leghátborzongatóbb esete a martfűi rém ámokfutása: a teherautó-sofőrként dolgozó […]
-
Lázár Ervin: Kisangyal
A Hét szeretőm (1994) válogatott novellák után három évvel megjelent Kisangyal szintúgy az életmű teljes keresztmetszetét veszi alapul (egyedül az 1996-ban megjelent Csillagmajor külön novellaciklust […]
-
Jókai Anna: Jákob lajtorjája
A Jákob lajtorjája sok tekintetben kapcsolódik a szerző előző műveihez, de új formai megoldások és eszmei-világképi kezdemények is jellemzik, amennyiben újfajta viszonyba lép a profán és a szakrális. […]
-
Csoóri Sándor: Hattyúkkal, ágyútűzben
Csoóri Sándor költészetében változás következett be az 1990-es években. Verseit továbbra is a költői én közvetlen öntanúsítása jellemezte, mely megőrizte látomásos, metaforikus karakterét (Jóslás a te[…]
-
A tizedes meg a többiek
Az 1944–1945 előtti időszakban a magyar film vezető műfaját jelentő vígjáték presztízse az impériumváltás után csökkent. Az ötvenes–hatvanas években a műfaj lélegeztetőgépen tartásában gyakran azok az[…]
-
Rabmadár
Amikor Sugár Pál a tízes évek végén elkészíti a Vihar utánt (1919), vagy Garas Márton leforgatja A táncosnőt (1918), rövid időre úgy fest, hogy minőségi váltás következhet, és a magyar filmipar […]
-
Napló gyermekeimnek
Az ötvenes évek kemény diktatúrájának visszaéléseit, félelemmel terhes nyomasztó légkörét bemutató játékfilmek sora indul 1978-tól, olyan művekkel, mint A ménesgazda (Kovács András, 1978) és az Angi […]
-
Szakonyi Károly: A bűntény
A kötet alcíme novellákat ígér, de több kritikus szóvá tette, hogy a huszonnégy írás közül némelyik inkább tárca, mint elbeszélés. A két – gyakran nehezen megkülönböztethető – műfaj együttes […]