-
Dögkeselyű
A hatvanas–hetvenes–nyolcvanas évek magyar filmjének visszatérő hőse a vívódó értelmiségi, aki nem alkalmas tömegfilm (műfajfilm) főszereplőjének. Tépelődik, töpreng, amikor akciózni kellene (Simó […]
-
Ottlik Géza: Próza
Ottlik életművének legtalányosabb darabja ez a könyv, amely nagyon különböző műfajú és státusú szövegeket fog egybe a műformát meghatározó cím alatt. A szöveg első mondatában e fogalomhoz a szerző […]
-
Márton László: Átkelés az üvegen
A Márton-életmű talán legellentmondásosabb, esztétikai értékei tekintetében mindmáig leginkább vitatott prózai alkotásaként az Átkelés az üvegent tartja számon a recepció. Nagyrészt az egymással is […]
-
Karinthy Ferenc: Epepe
Vagy kéttucatnyi könyve – regények, elbeszélések, színművek, tárcák, krokik, riportok, továbbá nyelvészeti és nyelvművelő tárgyú írások – után, melyek jobbára a magyar félmúltból, szűkebb és tágabb […]
-
Cs. Szabó László: Hűlő árnyékban
A könyv Cs. Szabó László önéletrajzi írásait fogja egybe. A „század tanúja” szólal meg az írásokban, aki a „rettenetes” huszadik században zajló kalandos és szenvedéssel teli életét teszi az […]
-
Kontra Ferenc: Idegen
Az Idegen három, korábban önállóan megjelent kisregény (Gimnazisták, Magyarország, elejétől fogva, 2002; Farkasok órája, 2003; Wien a sínen túl, 2006) mennyiségileg és tartalmilag is kibővített […]
-
Négy bagatell
Bódy Gábor a hatvanas évek végén, az ELTE filozófia–történelem szakos hallgatójaként került kapcsolatba a filmmel: forgatókönyvet írt Mihályfy Lászlónak (Vissza a városba, 1968), Pintér Györgynek […]
-
Tóth Erzsébet: Gyertyaszentelő
A Zalán Tibor 1979-es esszéjében „arctalan nemzedéknek” keresztelt népes költőcsoportból Tóth Erzsébet azon kevesek egyike, aki jelentékeny költészetet hozott létre az évtizedek alatt. A Madárúton […]