súgó
keresés
  • Senkiföldje

    Jeles András születésének (1945), illetve első amatőr- és vizsgafilmjeinek dátuma (1968) pontosan kijelöli a rendező művészetének meghatározó alapelemeit: a 20. század történelmét egyfelől, a […]

  • Hideg napok

    A hatvanas évek magyar filmjében rendre felvetődik a számvetés kérdése az ország (közel)múltjával, a harmincas–negyvenes–ötvenes évek tragikus sorsválasztásaival. Mindez összekapcsolódik a […]

  • Mózes Attila: Egyidejűségek

    A Kolozsváron élt Mózes Attila első novellásköteteit (Átmenetek, 1978; Fény, árnyék átdereng, 1980) a témák, novellatípusok, poétikai eljárások rendkívüli gazdagsága jellemzi. A hagyományosan […]

  • Feldobott kő

    A magyar filmtörténet hatvanas évekbeli ­csúcs­időszakában sorozatban születtek a ki­vá­lóbbnál kiválóbb művek debütáns rendezők műhelyében: Gaál István (Sodrásban,1964), Kósa Ferenc (Tízezer nap, […]

  • Márai Sándor: Föld, föld!...

    Márai Sándor Föld, föld!... című visszaemlékezése – bővebb formában – eredetileg az Egy polgár vallomásai (1934) harmadik részének készült, megírásának szükségessége még emigrációja előtt […]

  • Szakonyi Károly: A bűntény

    A kötet alcíme novellákat ígér, de több kritikus szóvá tette, hogy a huszonnégy írás közül némelyik inkább tárca, mint elbeszélés. A két – gyakran nehezen megkülönböztethető – műfaj együttes […]

  • A kiskakas gyémánt félkrajcárja

    Míg az 1930-as években számos animá­ciósfilmes alkotó emigrált külföldre Ma­gyarországról (őket John Halas, Jean Image, illetve George Pal néven ismerte meg a világ), addig – Nemeskürty István sokszor[…]

  • Szijj Ferenc: Agyag és kátrány

    Szijj Ferenc az Agyag és kátrányban is megtartotta a költészetére jellemző leíró beszédmódot, amely gyakran hiányos, tagolatlan mondatokból építkezik. A kötet egyik fontos verse – amely magát a Leírás[…]