súgó
keresés
  • Pesti mese

    Gaál Béla pályája a húszas évek elején indult (ekkor rendezte többek között a Vörösbegy [1920], a Diadalmas élet [1923] és a Rongyosok [1925] című, azóta elveszett, megsemmisült némafilmeket), a […]

  • Büntetőexpedíció

    Magyar Dezső első egész estés filmjéhez, az 1969-ben forgatott, ám betiltott és csak 1986-ban bemutatott Agitátorokhoz hasonlóan a Balázs Béla Stúdió kísérleti műhelyében készíti el hatrészesre […]

  • Juhász Ferenc: Pipacsok a pokol fölött

    Az 1989-es rendszerváltozás után jó fél évtizeddel kiadott (a Föld alatti liliom [1991] és a Krisztus levétele a keresztről [1993] c. munkáit követő) kötetében Juhász Ferenc a megváltozott magyar […]

  • Tolnai Ottó: Rovarház

    Tolnai Ottó regénye az újvidéki Forum Könyvkiadó 1968. évi regénypályázatára íródott, és díjat ugyan nem kapott, csupán közlésre megvásárolt pályamű lett, az irodalomtörténeti összegzések szerint […]

  • Garaczi László: Pompásan buszozunk

    A 2010-es évek végére ötrészessé bővült Egy lemur vallomásai második kötete a Pompásan buszozunk. Míg az első, a Mintha élnél a születést és a gyerekkort idézte meg, addig ez egy igazgatói megrovás […]

  • Mora, Terézia: Az egyetlen ember a kontinensen

    A Magyarországról a rendszerváltozás után, tizenkilenc évesen Berlinbe költöző Terézia Mora első kötete, a Seltsame Materie (1999; magyarul: Különös anyag, 2001) erőteljesen tematizálja magyar–osztrák[…]

  • Füst Milán: A sanda bohóc, Goldnágel Efráim csodálatos kalandjai

    A sanda bohóc Füst Milán egyik legkülönösebb műve. A szerző legjelentősebb prózai alkotásának, A feleségem történetének harmadik kiadásával, az Ez mind én voltam egykor első részével, illetve az […]

  • Déryné, hol van?

    Az államszocialista korszak filmművészete alapvetően társadalmi témákat dolgozott fel. Eleinte még külső politikai kényszer hatására és propagandisztikus jelleggel, 1953-tól, s főképp majd a hatvanas […]