-
Papp Tibor: Elégia két személyhez vagy többhöz
Az 1956-os forradalom bukása után magyarok százezrei indultak egy szabadabb élet reményében Nyugat felé. Köztük sok-sok író vagy leendő író, akik aztán új otthonukban, az új művészi impulzusokat […]
-
Nagy Gáspár: Sárfelirat
Nagy Gáspár 2006 áprilisában kórházba került, ahol gyógyíthatatlan rákbetegséget diagnosztizáltak nála. A súlyos kór háromnegyed év alatt elvitte, 2007. január 3-án meghalt. Utolsó kötete, a […]
-
Markó Béla: Mindenki autóbusza
A JAK-füzetek 43. darabjaként megjelent Mindenki autóbusza száz szonettje nagy feltűnést keltett a korabeli magyar irodalomban. A formabontás korábbi gyakorlata, az autonóm alakzatteremtés programja […]
-
Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka
Az addig költőként ismert szerző első regényét egykorú kritikusai és az azóta született értelmezések is a történelmi regény műfajának megújítására tett, ezredforduló környéki nagyszabású kísérletek […]
-
Csiki László: Titkos fegyverek
Az 1984-től Magyarországon élő Csiki László, vallomása szerint, „megszenvedett józansággal” költőként, próza-, dráma- és esszéíróként is mindvégig Erdélyről akart írni. Regényeire azonban nem kevésbé […]
-
Darvasi László: A veinhageni rózsabokrok
Darvasi László harmadik kötete az A veinhageni rózsabokrok, melyet egy verseskötet (Horger Antal Párizsban, 1991) és egy verseket és elbeszéléseket egyaránt tartalmazó könyv (A portugálok, 1992) […]
-
Páskándi Géza: Tű foka
Páskándi Géza első verseskötete 1957-ben jelent meg Piros madár címen, szinte napra akkor, amikor a költőt ötvenhatos szerepvállalása miatt letartóztatták. A második, a Holdbumeráng 1966-ban, Versek […]
-
Marno János: Hideghullám
A Hideghullám a recepció tanúsága szerint Marno Jánosnak az a kötete, amely az életmű meghatározó poétikai fogásainak (pl. a klisés nyelvi kifejezések szétbontásának, kiforgatásának), alakjainak (pl. […]