-
Elégia
Huszárik Zoltán mindössze ötven évet élt, két egész estés és öt szerzői rövidfilmet forgatott, ám ezekkel beírta magát a magyar film történetébe. 1950-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti […]
-
Kilenc hónap
A hetvenes évek derekára Mészáros Márta hírneve jócskán túlnő az ország határain: Örökbefogadásának (1975) berlini Arany Medvéje után nemcsak a kényes filmesztéták, hanem a nemzetközi feministák is […]
-
Ostrom
Az extrémformájú létezés megemeli a hétköznapiság értékét: vannak pillanatok, amikor a megfelelés a mindennapi rutinnak hőstettel egyenlő. A háború gyakran produkál ilyesféle helyzeteket, lévén […]
-
Kentaur
Szentjóby Tamás a hatvanas–hetvenes évek neoavantgárd (akció)művészetének egyik legsokoldalúbb, legradikálisabb tagja volt. A nevéhez fűződött többek között az első happening, Az ebéd (in memoriam […]
-
Szijj Ferenc: Agyag és kátrány
Szijj Ferenc az Agyag és kátrányban is megtartotta a költészetére jellemző leíró beszédmódot, amely gyakran hiányos, tagolatlan mondatokból építkezik. A kötet egyik fontos verse – amely magát a Leírás[…]
-
Pilinszky János: Szálkák
A Szálkák Pilinszky negyedik verskötete: az 1946-os Trapéz és korlát után csak 1959-ben jelenhetett meg nagy jelentőségű második, Harmadnapon című verseskönyve, s 1970-ben látott napvilágot a költő […]
-
Szilágyi István: Agancsbozót
A Tiltott könyvek szabadon sorozatában kiadott kötet, amely a megjelenését követő esztendőben elnyerte a román írószövetség díját, több mint két évig készült, a Ceauşescu-diktatúra cenzúrája miatt a […]
-
Egyszer volt, hol nem volt
A hetvenes évek fikciós dokumentumfilmjei (Ember Judit: Tantörténet, 1976; Schiffer Pál: Cséplő Gyuri, 1978; Tarr Béla: Családi tűzfészek, 1977/1979) megtörtént eseményeket mesélnek újra az eredeti […]