-
Párbaj
Macskássy Gyula stílusújító remeke, A ceruza és a radír (1960) nem kisebb jelentőségű ikerműve az ugyanabban az esztendőben készült Párbaj. A kilencperces animáció kibékíthetetlen ellentéteket […]
-
Méliusz József: Város a ködben
Méliusz József az 1929 nemzedékének nevezett generációs hullámmal tűnt fel az Erdélyben 1918 után lassan kibontakozó magyar szellemi életben. Irodalmi publicisztikáját 1929-ben […]
-
Léka Géza: Hegyvidéki beszéd
Léka Géza hatalmas érzelmi töltettel és lírai igénnyel abszolút személyes, alanyi prózát ír. Címválasztása – mely konkrét budai helyszínre, a szülői otthonra utal, – kikerülhetetlen párhuzamot jelöl […]
-
Tar Sándor: A mi utcánk
Tar Sándor pályájának kismagasló szakasza a kilencvenes évek, ekkoriban jelennek meg legfontosabb művei: A te országod (1993) és a Lassú teher (1998) között A mi utcánk, a korpusz ötödik kötete. Az […]
-
Tőzsér Árpád: Faustus Prágában
Már Szenci Molnár 1634-es halála utáni évtizedekből is maradtak fenn dokumentumok az ő „ördöggel cimborálásának” híréről, és ezek a középkori Faust-mondáknak megfelelően beszélték el a történetet. […]
-
Hajnóczy Péter: Jézus menyasszonya
A Jézus menyasszonya Hajnóczy Péter utolsó kisregénye, egyúttal utolsó, életében megjelent válogatáskötetének címadó műve. A kötet írásai változatosak: a fabulától a kollázsregényen át az abszurd […]
-
Gyerekgyilkosságok
A nyolcvanas évek második felében Tarr Béla Kárhozata (1988) hosszú idő után az első fekete-fehér mozifilm itthon, amely ráadásul hamar trendet nyit: rendezők sorát, köztük több debütánst inspirál […]
-
Füzi László: Lakatlan Sziget I–III.
A Lakatlan Sziget az empirikus fikció, a naplóírás belső tere, a konstruktív meditáció metaforája. A napló a többi konfesszionális narratívához hasonlóan reneszánsz eredetű műfaj, nem kötelezően […]