-
Kontra Ferenc: Idegen
Az Idegen három, korábban önállóan megjelent kisregény (Gimnazisták, Magyarország, elejétől fogva, 2002; Farkasok órája, 2003; Wien a sínen túl, 2006) mennyiségileg és tartalmilag is kibővített […]
-
Tóth Erzsébet: Gyertyaszentelő
A Zalán Tibor 1979-es esszéjében „arctalan nemzedéknek” keresztelt népes költőcsoportból Tóth Erzsébet azon kevesek egyike, aki jelentékeny költészetet hozott létre az évtizedek alatt. A Madárúton […]
-
Majtényi Mihály: Remények batárján
A Remények batárján jubileumi novelláskötet, az író hetvenedik születésnapjára jelent meg Major Nándor válogatásában és előszavával. A harmincnyolc novellát tartalmazó kötet címadó szövege A remények […]
-
Karinthy Ferenc: Epepe
Vagy kéttucatnyi könyve – regények, elbeszélések, színművek, tárcák, krokik, riportok, továbbá nyelvészeti és nyelvművelő tárgyú írások – után, melyek jobbára a magyar félmúltból, szűkebb és tágabb […]
-
Elégia
Huszárik Zoltán mindössze ötven évet élt, két egész estés és öt szerzői rövidfilmet forgatott, ám ezekkel beírta magát a magyar film történetébe. 1950-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti […]
-
A vizsga
A kétezres évek magyar tömegfilmjének problémáit leltározva mindenekelőtt a külföldi minták setesuta használata tűnik fel, de legalább ennyire fontos az is, hogy az alkotók mintha nem lennének képesek[…]
-
Bakucz József: Kövesedő ég
Bakucz József az 1956 utáni emigráns magyar irodalom kiemelkedő alakja. Lírai munkássága egy lapon említhető Határ Győzőével vagy Kemenes Géfin Lászlóéval. Verseit rendszeresen közölte az Új […]
-
Kamondy László: Megdézsmált örömök
Kamondy Lászlót az Emberavatás-nemzedék tagjai között tartja számon az irodalomtörténet. Olyan íróként, aki Sánta Ferenccel, Csurka Istvánnal, Szabó Istvánnal és több, ma már kevésbé ismert alkotóval […]