-
Rabmadár
Amikor Sugár Pál a tízes évek végén elkészíti a Vihar utánt (1919), vagy Garas Márton leforgatja A táncosnőt (1918), rövid időre úgy fest, hogy minőségi váltás következhet, és a magyar filmipar […]
-
Daliás idők
A filmtörténet első – és több mint három évtizeden át egyetlen – egész estés festményanimációja. Gémes József a hetvenes évek első felében szerzett tapasztalatokat egész estés animációban, az amerikai[…]
-
Körúti esték
Kovásznai György a magyar kollázsanimáció (A monológ, 1963) és festményanimáció (Átváltozások, 1964) megteremtése után megalapozta a hazai dokumentarista animációt is. A rendező monográfusa, […]
-
Székely János: A másik torony
A két évtizedes érlelődési folyamat után, 1983-ban elkészült s először az 1988. 2. Újhold-Évkönyvben, a szerző nevének feltüntetése nélkül (irodalomtörténeti kuriózumként) megjelent mű elbeszélője az […]
-
Boldogtalan kalap
A ködszürke szocializmus unalma nagy művészi lehetőséget kínált arra, hogy a hetvenes–nyolcvanas évek filmrendezői magát a szürkeséget és az unalmat értelmezzék – s felfedjék a humort a […]
-
Orbán Ottó: A visszacsavart láng
Mi az a „visszacsavart láng”? A kötet közepe táján olvashatók A folytatás ciklus prózaversei, ezek egyike a címadó: „Olyan korokban, amikor a lámpa visszacsavart lánggal ég, a költészet nem a vers, a […]
-
Suli-buli
Varsányi Ferenc neve a magyar animációs film históriájában az úgynevezett pixilláció különleges formájával fonódott össze. A pixillációt az teszi kivételessé az animációs formák között, hogy benne – […]
-
Léka Géza: Hegyvidéki beszéd
Léka Géza hatalmas érzelmi töltettel és lírai igénnyel abszolút személyes, alanyi prózát ír. Címválasztása – mely konkrét budai helyszínre, a szülői otthonra utal, – kikerülhetetlen párhuzamot jelöl […]