-
Méliusz József: Város a ködben
Méliusz József az 1929 nemzedékének nevezett generációs hullámmal tűnt fel az Erdélyben 1918 után lassan kibontakozó magyar szellemi életben. Irodalmi publicisztikáját 1929-ben […]
-
Tóth Erzsébet: Gyertyaszentelő
A Zalán Tibor 1979-es esszéjében „arctalan nemzedéknek” keresztelt népes költőcsoportból Tóth Erzsébet azon kevesek egyike, aki jelentékeny költészetet hozott létre az évtizedek alatt. A Madárúton […]
-
Böndör Pál: Eleai tanítvány
Négy korábbi verseskötetből (Karszt, 1974; Vérkép, 1978; Jégverés, 1985; A gázló, 1989) válogatott és kilencvenes években íródott (az akkori keletkezéstörténeti kontextusban: új) verseket (Ördöglakat)[…]
-
Székely János: Képes krónika
A Magvető Kiadónál 1979-ben megjelent Képes krónika című drámakötet szerzői fülszövege szerint a gyűjtemény „egységes egész: a keresztény-európai kultúra gondolati analízisét nyújtja keletkezésétől […]
-
Orbán Ottó: Honnan jön a költő?
A Honnan jön a költő? a költő első irodalmi esszéket összegyűjtő kötete. Részben azt kapjuk tőle, amit ilyen könyvtől várunk: magyar és világirodalmi portrékat, irodalmi kérdések egyéni hangú […]
-
Szaffi
A magyar filmtörténet populáris vonulatában nem elhanyagolható szerepet játszó Jókai Mór-adaptációk (lásd Az aranyember számos feldolgozását, illetve Várkonyi Zoltán több művét: A kőszívű ember fiai, […]
-
Páskándi Géza: Tű foka
Páskándi Géza első verseskötete 1957-ben jelent meg Piros madár címen, szinte napra akkor, amikor a költőt ötvenhatos szerepvállalása miatt letartóztatták. A második, a Holdbumeráng 1966-ban, Versek […]
-
Kontra Ferenc: Idegen
Az Idegen három, korábban önállóan megjelent kisregény (Gimnazisták, Magyarország, elejétől fogva, 2002; Farkasok órája, 2003; Wien a sínen túl, 2006) mennyiségileg és tartalmilag is kibővített […]