-
Székely János: A másik torony
A két évtizedes érlelődési folyamat után, 1983-ban elkészült s először az 1988. 2. Újhold-Évkönyvben, a szerző nevének feltüntetése nélkül (irodalomtörténeti kuriózumként) megjelent mű elbeszélője az […]
-
Nagy Zoltán Mihály: A sátán fattya
A második világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja magyarsága első éveinek súlyos tragédiáit mutatja be a szerző negyedik könyve. A Szovjetunió megszűnését követően a kárpátaljai irodalom […]
-
Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba
A vaskos, külsőleg enciklopédiaformátumú könyv Esterházy Péter Termelési-regényt (1979) követően írt elbeszéléseit gyűjti egybe. A cím egyfajta proklamáció: bevezetés abba a szépirodalomba, amelyet ő […]
-
Dögkeselyű
A hatvanas–hetvenes–nyolcvanas évek magyar filmjének visszatérő hőse a vívódó értelmiségi, aki nem alkalmas tömegfilm (műfajfilm) főszereplőjének. Tépelődik, töpreng, amikor akciózni kellene (Simó […]
-
Halhatatlanság
Jancsó Miklós 1946 és 1950 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakát. Pályafutása az ötvenes évek szocialista realista korszakában rövid- és híradófilmekkel indult. Sajátos[…]
-
Szenvedély
„Mindenesként”, „jolly jokerként” emlegette a szakma Nepp Józsefet, aki felbecsülhetetlen szerepet játszott a hazai animáció formálásában. A rendezői szerepvállaláson túl animátorként, […]
-
Évforduló
Legyen mégoly sikeres egy vígjátékrendező a harmincas évek magyar filmjében, nem elégszik meg az egyműfajisággal: repertoárját színesíteni igyekszik. A Hyppolit, a lakáj (1931) alkotója, Székely […]
-
István, a király
A nyolcvanas években az MSZMP vezetői újabb reformokkal próbálták megerősíteni a meggyengült életszínvonal-alkut, ám a társadalom széles körét érintő gazdasági válság és a politikai ellenzék erősödése[…]