-
Cs. Szabó László: Hunok Nyugaton
Cs. Szabó László, a Nyugat esszéíró nemzedékének jelese, már amikor elhagyta Magyarországot (1948), híres író volt. Népszerűségét sokoldalúságának és tág látóhatárú érdeklődésének – írt esszét, […]
-
Déry Tibor: Ítélet nincs
A G. A. úr X-ben megjelenése után Déry pályáján jelentős változás következett be, ezt jelzi, hogy 1965 után az író nem vállalt többé nyilvános szereplést, és visszavonult az irodalmi életből. A […]
-
Elégia
Huszárik Zoltán mindössze ötven évet élt, két egész estés és öt szerzői rövidfilmet forgatott, ám ezekkel beírta magát a magyar film történetébe. 1950-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti […]
-
Méliusz József: Város a ködben
Méliusz József az 1929 nemzedékének nevezett generációs hullámmal tűnt fel az Erdélyben 1918 után lassan kibontakozó magyar szellemi életben. Irodalmi publicisztikáját 1929-ben […]
-
Takáts Gyula: Száz nap a hegyen
A dunántúli tájköltőként induló Takáts poétikája fokozatosan mélyült létköltészetté. Néprajzi ismeretei, a Bece-hegyi borászkodás, a gazdagodó élettapasztalat konkrétumai érzékletes tárgyiasságukat […]
-
Esterházy Péter: Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk
A Bevezetés a szépirodalomba (1986) után a kritikai visszhang szerint az Esterházy-próza próteuszi irányt vett, önismétlőn termelte ki Hrabal, Hahn-Hahn grófnő, Házy Eszter és Csokonai Lili könyvét. […]
-
Kertész Imre: A végső kocsma
Kertész prózaírásában A végső kocsma a pálya utolsó periódusban kiteljesedett azon műformái körébe tartozik, amelyek egy fiktív történet elbeszélése helyett a világ- és önértelmezés igényével íródott,[…]
-
Egy fiúnak a fele
Vannak idők, amikor a filmcsinálás tétje megnő: amikor az esztétikai vagy gazdasági motívumok eljelentéktelenülnek, és a film leforgatásának apropóját magasabb szempontok jelölik ki. Az 1943-ban […]