-
Jókai Anna: Jákob lajtorjája
A Jákob lajtorjája sok tekintetben kapcsolódik a szerző előző műveihez, de új formai megoldások és eszmei-világképi kezdemények is jellemzik, amennyiben újfajta viszonyba lép a profán és a szakrális. […]
-
Parti Nagy Lajos: Grafitnesz
A kortárs kritika a Grafitneszt a Szódalovagláshoz (1990) hasonló jelentőségű kötetként emlegette mind a Parti Nagy-életműben, mind pedig a posztmodern magyar lírában. A 2003-as gyűjteménynek csak […]
-
Bertók László: Valahol, valami
A költőnek átütő sikert hozó Három az ötödiken (1995) kötet szonettjei után a középhosszú, rímtelen szabadvers válik a következő kötetek (Deszkatavasz; Februári kés) uralkodó formájává. A Valahol, […]
-
Könnyű testi sértés
Eastern, roncsfilm, lumpenfilm – Szomjas György rendezései nyomán új elnevezések kerültek a magyar filmes köztudatba. Az első a betyár-westernekre (Talpuk alatt fütyül a szél, 1976; Rosszemberek, […]
-
Léka Géza: Hegyvidéki beszéd
Léka Géza hatalmas érzelmi töltettel és lírai igénnyel abszolút személyes, alanyi prózát ír. Címválasztása – mely konkrét budai helyszínre, a szülői otthonra utal, – kikerülhetetlen párhuzamot jelöl […]
-
Senkiföldje
Jeles András születésének (1945), illetve első amatőr- és vizsgafilmjeinek dátuma (1968) pontosan kijelöli a rendező művészetének meghatározó alapelemeit: a 20. század történelmét egyfelől, a […]
-
Márai Sándor: Föld, föld!...
Márai Sándor Föld, föld!... című visszaemlékezése – bővebb formában – eredetileg az Egy polgár vallomásai (1934) harmadik részének készült, megírásának szükségessége még emigrációja előtt […]
-
Lenz
A marginális újítók és a lázító látnokok kulturális intézménye, a félszáz évig fennálló Balázs Béla Stúdió eredetileg főiskolás rendezőknek kínált gyakorlási terepet a nagy stúdiók árnyékában, s ezért[…]