-
Falusi Márton: Albérleti fordulónap
Falusi Márton első verseskötete huszonegy éves korában jelent meg. Csak életidőben korai indulás ez – bizonyság rá, hogy a Hazáig látni (2004) poétikai jellemzői máig meghatározzák költészetét: „Ebben[…]
-
Rákos Sándor: Kiáltásnyi csönd
A második világháború után szárnyát bontogató fiatal Rákos Sándor az Újhold lírai ideáljának égisze alatt kezdte pályáját. A világháború rettenete és az emberi lét idegenségének megfellebbezhetetlen […]
-
István, a király
A nyolcvanas években az MSZMP vezetői újabb reformokkal próbálták megerősíteni a meggyengült életszínvonal-alkut, ám a társadalom széles körét érintő gazdasági válság és a politikai ellenzék erősödése[…]
-
Pesti mese
Gaál Béla pályája a húszas évek elején indult (ekkor rendezte többek között a Vörösbegy [1920], a Diadalmas élet [1923] és a Rongyosok [1925] című, azóta elveszett, megsemmisült némafilmeket), a […]
-
80 huszár
Nemcsak színvonalánál, de sokszínűségénél fogva is a magyar filmtörténet egyik legizgalmasabb életműve Sára Sándoré. Egyszerre találhatóak benne jelentős dokumentum- és játékfilmek, ráadásul utóbbiak […]
-
Bertók László: Valahol, valami
A költőnek átütő sikert hozó Három az ötödiken (1995) kötet szonettjei után a középhosszú, rímtelen szabadvers válik a következő kötetek (Deszkatavasz; Februári kés) uralkodó formájává. A Valahol, […]
-
A tanú
A kádári kultúrpolitika ösztönözte a hatvanas évek magyar újhullámának alkotóit, hogy készítsenek társadalomtudatos, politikailag érzékeny „cselekvő” vagy „kérdező” filmeket (Herskó János 1963-as […]
-
Kertész Imre: A végső kocsma
Kertész prózaírásában A végső kocsma a pálya utolsó periódusban kiteljesedett azon műformái körébe tartozik, amelyek egy fiktív történet elbeszélése helyett a világ- és önértelmezés igényével íródott,[…]