-
Garabonciák
Keresztes Dóra a magyar animáció azon alkotói közé tartozik, akik a képzőművészet felől érkeztek az animációsfilm-készítéshez. A tipográfusként végzett, könyvillusztrátorként is alkotó művész a […]
-
Kondor Béla: Boldogságtöredék
Kondor Béla (1931–1972) negyvenéves, országosan ismert festő, grafikus, amikor első verseskötete, a Boldogságtöredék megjelenik, a második, a Jelet hagyni (1974) már halála után került kiadásra. Az […]
-
Füst Milán: A sanda bohóc, Goldnágel Efráim csodálatos kalandjai
A sanda bohóc Füst Milán egyik legkülönösebb műve. A szerző legjelentősebb prózai alkotásának, A feleségem történetének harmadik kiadásával, az Ez mind én voltam egykor első részével, illetve az […]
-
A tizedes meg a többiek
Az 1944–1945 előtti időszakban a magyar film vezető műfaját jelentő vígjáték presztízse az impériumváltás után csökkent. Az ötvenes–hatvanas években a műfaj lélegeztetőgépen tartásában gyakran azok az[…]
-
Kardos G. György: Avraham Bogatir hét napja
Az írói pályáján negyvennégy éves korában induló Kardos G. György első regénye megjelenésének évében mindjárt két kiadást ért el. Hamarosan lefordították több nyelvre is, sikerét Bertha Bulcsu a mára […]
-
Anyaság
Grunwalsky Ferenc 1968-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a hetvenes évek első felében a BBS tagja volt, ahol az Anyaságon kívül a Seregszemle (1972) című, archív híradófelvételekből […]
-
Szakonyi Károly: Harmincnégy ember
A Harmincnégy emberben jelent meg először az Adáshiba, Szakonyi kétségtelenül legsikeresebb drámája. A 2000-es évek közepéig körülbelül kilencven helyen mutatták be Magyarországon és külföldön. Az […]
-
Tolnai Ottó: Rovarház
Tolnai Ottó regénye az újvidéki Forum Könyvkiadó 1968. évi regénypályázatára íródott, és díjat ugyan nem kapott, csupán közlésre megvásárolt pályamű lett, az irodalomtörténeti összegzések szerint […]