súgó
keresés
  • A kiskakas gyémánt félkrajcárja

    Míg az 1930-as években számos animá­ciósfilmes alkotó emigrált külföldre Ma­gyarországról (őket John Halas, Jean Image, illetve George Pal néven ismerte meg a világ), addig – Nemeskürty István sokszor[…]

  • Simon István: Rapszódia az időről

    A kamaszkori kötete (Egyre magasabban, 1944) után igazából 1950-ben pályát kezdő Simon István költészetét az akkor nemcsak elfogadott, hanem erősen támogatott realizmus fogalmával közelítették meg. Ő […]

  • Füzi László: Lakatlan Sziget I–III.

    A Lakatlan Sziget az empirikus fikció, a naplóírás belső tere, a konstruktív meditáció metaforája. A napló a többi konfesszionális narratívához hasonlóan reneszánsz eredetű műfaj, nem kötelezően […]

  • Jókai Anna: Jákob lajtorjája

    A Jákob lajtorjája sok tekintetben kapcsolódik a szerző előző műveihez, de új formai megoldások és eszmei-világképi kezdemények is jellemzik, amennyiben újfajta viszonyba lép a profán és a szakrális. […]

  • Szijj Ferenc: Agyag és kátrány

    Szijj Ferenc az Agyag és kátrányban is megtartotta a költészetére jellemző leíró beszédmódot, amely gyakran hiányos, tagolatlan mondatokból építkezik. A kötet egyik fontos verse – amely magát a Leírás[…]

  • Ágh István: Dani uraságnak

    A pálya egyes állomásainak figyelmes elemzője találóan jellemezte a könyvet: a szerző látszólag különösebb cél nélküli utazásai és „lassú folyású szőlőhegyi beszélgetései, nyugodt áramlású […]

  • Juhász Erzsébet: Határregény

    Juhász Erzsébet Határregénye a vajdasági magyar irodalom egyik legtöbbet elemzett és hivatkozott alkotása. Érzékeny kérdéseket fogalmazott meg, amelyek aktuálisak voltak keletkezésének idején. […]

  • Rákos Sándor: Kiáltásnyi csönd

    A második világháború után szárnyát bontogató fiatal Rákos Sándor az Újhold lírai ideáljának égisze alatt kezdte pályáját. A világháború rettenete és az emberi lét idegenségének megfellebbezhetetlen […]