-
Szilágyi István: Agancsbozót
A Tiltott könyvek szabadon sorozatában kiadott kötet, amely a megjelenését követő esztendőben elnyerte a román írószövetség díját, több mint két évig készült, a Ceauşescu-diktatúra cenzúrája miatt a […]
-
Kodolányi János: Én vagyok I–II.
Az Én vagyok az újszövetségi történet parafrázisa, Jézus nyilvános működését ismerhetjük meg kettős nézőpontból: a külső, objektív narrátor elbeszéléséből és egyik tanítványa, az áruló Júdás […]
-
Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka
Az addig költőként ismert szerző első regényét egykorú kritikusai és az azóta született értelmezések is a történelmi regény műfajának megújítására tett, ezredforduló környéki nagyszabású kísérletek […]
-
Nagy Gáspár: Halántékdob
Nagy Gáspár első verseskötete (Koronatűz, 1975) tehetséges költőt ígért, ám ekkor még erősebb a költői hagyományvilág – elsősorban Jékely Zoltán, Nagy László – megkötő, mint felszabadító ereje. Téma- […]
-
Hogyan kerül Eszter az asztalra?
Miután olyan filmjeivel, mint a Sós lötty (1969), a Rend a házban (1970) és a Hé, Te! (1976), Szoboszlay Péter a Pannónia Filmstúdió egyik legmarkánsabb rendezőegyéniségévé vált az 1970-es évek során,[…]
-
Simon István: Rapszódia az időről
A kamaszkori kötete (Egyre magasabban, 1944) után igazából 1950-ben pályát kezdő Simon István költészetét az akkor nemcsak elfogadott, hanem erősen támogatott realizmus fogalmával közelítették meg. Ő […]
-
Szaffi
A magyar filmtörténet populáris vonulatában nem elhanyagolható szerepet játszó Jókai Mór-adaptációk (lásd Az aranyember számos feldolgozását, illetve Várkonyi Zoltán több művét: A kőszívű ember fiai, […]
-
Vas István: Teremtett világ
A Teremtett világ Vas hatodik verseskötete. Az ekkor negyvennyolc éves költőnek sokáig kellett várnia rá, az 1948-as Római pillanat óta nemhogy verseskönyve nem jelent meg, de folyóirat-publikációja […]