súgó
keresés
  • Égi bárány

    A Szegénylegények (1966) és a Csil­la­gosok,katonák (1967) nemzetközileg is ünnepelt mesterművei tematikailag és formailag egyaránt kikristályosították Jancsó Miklós összetéveszthetetlen alkotói […]

  • Szentmártoni János: Ballada hétköznapi díszletekkel

    Öt önálló verseskötet után jelentkezett válogatott versekkel az akkor harmincöt éves költő, Szentmártoni János. A Ballada hétköznapi díszletekkel jelentős visszhangot váltott ki, alkalmat adott az […]

  • Méliusz József: Város a ködben

    Méliusz Jó­zsef az 1929 nem­ze­dé­ké­nek ne­ve­zett ge­ne­rá­ci­ós hul­lám­mal tűnt fel az Erdélyben 1918 után lassan ki­bon­ta­ko­zó ma­gyar szel­le­mi élet­ben. Iro­dal­mi publicisztikáját 1929-ben […]

  • Recsk 1950–1953 – Egy titkos kényszermunkatábor története

    A nyolcvanas évek második fele és a kilencvenes évek eleje a magyar dokumentumfilm történetének kiemelkedő korszaka. Társadalmi presztízse ritkán volt olyan magas, mint ebben a kivételes időszakban, […]

  • Napló gyermekeimnek

    Az ötvenes évek kemény diktatúrájának visszaéléseit, félelemmel terhes nyomasztó légkörét bemutató játékfilmek sora indul 1978-tól, olyan művekkel, mint A ménesgazda (Kovács András, 1978) és az Angi […]

  • Balázs Attila: Kinek Észak, kinek Dél

    Nem kis ambícióval írta meg Balázs Attila a Kinek Észak, kinek Dél című regényét. „Könyveim Könyvének” nevezi, a lét- és világösszegző szándék pedig alcímében is megjelenik, miszerint a regény nem […]

  • A tanítványok

    Bereményi Géza íróként és dalszövegíróként, Cseh Tamás szerzőtársaként már országosan ismert alkotó, a Kádár-rendszer hétköznapi életvilágának népszerű költője, amikor közel negyven évesen megrendezi […]

  • Léka Géza: Hegyvidéki beszéd

    Léka Géza hatalmas érzelmi töltettel és lírai igénnyel abszolút személyes, alanyi prózát ír. Címválasztása – mely konkrét budai helyszínre, a szülői otthonra utal, – kikerülhetetlen párhuzamot jelöl […]