-
Ágh István: Rézerdő
A költő első verseskötete (Szabad-e énekelni, 1965) heves vitákat váltott ki, több kritikus úgy olvasta, mint a falu és a város ellentétének kifejezését. A Rézerdő, a második könyv már őket is […]
-
Szulamit
A magyar némafilm egykor jelentős, de mára még a fanatikus filmrajongók előtt is ismeretlen – inkább csak a kutatók körében ismert – alkotói sorában kitüntetett pozíció illeti meg Illés Jenőt. Kora […]
-
Makra
A termelési filmek emléke sokáig kísértette a magyar mozgóképet, és még a hetvenes években is éreztette hatását. De a munkás-paraszt tematika újdonatúj búvárai már igyekeztek megszabadulni a […]
-
Csak a szél
A 2008–2009-es romagyilkosságokkal és utóhatásukkal foglalkozott többek között a tárgyalást bemutató dokumentumfilm, az Ítélet Magyarországon (Hajdu Eszter, 2013), Bogdán Árpád Genezise (2018) és […]
-
Tamás Menyhért: Alkonyút
Vannak kevés szavú, ritkábban megszólaló költők: Tamás Menyhért közéjük tartozik. Mégis megjegyezhettük a nevét már 1974-ben, mert családi kötődése indíttatására a Bukovinából Magyarországra települt […]
-
Szilágyi István: Agancsbozót
A Tiltott könyvek szabadon sorozatában kiadott kötet, amely a megjelenését követő esztendőben elnyerte a román írószövetség díját, több mint két évig készült, a Ceauşescu-diktatúra cenzúrája miatt a […]
-
Bari Károly: Holtak arca fölé
Az 1952-ben, Bükkszentkereszten sokgyermekes cigánycsaládban született Bari Károly nevét már középiskolás korában ismertté tette a tizennégy és tizenhat éves kora között írott verseit tartalmazó, […]
-
Bruck Edith: Ki téged így szeret
A falusi ortodox zsidó családban született Bruck Edith Olaszországban vált íróvá, első prózai alkotása, az 1959-ben kiadott Ki téged így szeret (Chi ti ama cosí) sikere széles körben ismertté tette a […]