-
Szijj Ferenc: Agyag és kátrány
Szijj Ferenc az Agyag és kátrányban is megtartotta a költészetére jellemző leíró beszédmódot, amely gyakran hiányos, tagolatlan mondatokból építkezik. A kötet egyik fontos verse – amely magát a Leírás[…]
-
Kukorelly Endre: TündérVölgy
Korabeli kritikusainak egybehangzó ítélete szerint a TündérVölgy Kukorelly Endre (addigi) legjobb könyve. Az eleinte csak költőként számon tartott szerző első prózai munkájáról írva az értelmezők […]
-
Kontra Ferenc: Idegen
Az Idegen három, korábban önállóan megjelent kisregény (Gimnazisták, Magyarország, elejétől fogva, 2002; Farkasok órája, 2003; Wien a sínen túl, 2006) mennyiségileg és tartalmilag is kibővített […]
-
Markó Béla: Mindenki autóbusza
A JAK-füzetek 43. darabjaként megjelent Mindenki autóbusza száz szonettje nagy feltűnést keltett a korabeli magyar irodalomban. A formabontás korábbi gyakorlata, az autonóm alakzatteremtés programja […]
-
Márai Sándor: Föld, föld!...
Márai Sándor Föld, föld!... című visszaemlékezése – bővebb formában – eredetileg az Egy polgár vallomásai (1934) harmadik részének készült, megírásának szükségessége még emigrációja előtt […]
-
Négy bagatell
Bódy Gábor a hatvanas évek végén, az ELTE filozófia–történelem szakos hallgatójaként került kapcsolatba a filmmel: forgatókönyvet írt Mihályfy Lászlónak (Vissza a városba, 1968), Pintér Györgynek […]
-
Simonffy András: Kompország katonái
Ahogy nyolc év telt el Simonffy András első és második kötete, a Lázadás reggelig (1965) és a pályájának mai olvasatban is egyik csúcsát jelentő Egy remek nap (1973) között, ez utóbbit is nyolc évvel […]
-
Juhász Erzsébet: Határregény
Juhász Erzsébet Határregénye a vajdasági magyar irodalom egyik legtöbbet elemzett és hivatkozott alkotása. Érzékeny kérdéseket fogalmazott meg, amelyek aktuálisak voltak keletkezésének idején. […]