-
Boldogtalan kalap
A ködszürke szocializmus unalma nagy művészi lehetőséget kínált arra, hogy a hetvenes–nyolcvanas évek filmrendezői magát a szürkeséget és az unalmat értelmezzék – s felfedjék a humort a […]
-
Benedikty Tamás: Szuvenír
A szerző Illyés Gyula-díjának átadásakor Ács Margit hangsúlyozta: a Szuvenír az a regény, amelyet „mindig számon szoktak kérni a kortárs magyar irodalmon: a forradalom hiteles megörökítése”. […]
-
Mora, Terézia: Az egyetlen ember a kontinensen
A Magyarországról a rendszerváltozás után, tizenkilenc évesen Berlinbe költöző Terézia Mora első kötete, a Seltsame Materie (1999; magyarul: Különös anyag, 2001) erőteljesen tematizálja magyar–osztrák[…]
-
Falusi Márton: Albérleti fordulónap
Falusi Márton első verseskötete huszonegy éves korában jelent meg. Csak életidőben korai indulás ez – bizonyság rá, hogy a Hazáig látni (2004) poétikai jellemzői máig meghatározzák költészetét: „Ebben[…]
-
Ostrom
Az extrémformájú létezés megemeli a hétköznapiság értékét: vannak pillanatok, amikor a megfelelés a mindennapi rutinnak hőstettel egyenlő. A háború gyakran produkál ilyesféle helyzeteket, lévén […]
-
Rabmadár
Amikor Sugár Pál a tízes évek végén elkészíti a Vihar utánt (1919), vagy Garas Márton leforgatja A táncosnőt (1918), rövid időre úgy fest, hogy minőségi váltás következhet, és a magyar filmipar […]
-
Balázs Attila: Kinek Észak, kinek Dél
Nem kis ambícióval írta meg Balázs Attila a Kinek Észak, kinek Dél című regényét. „Könyveim Könyvének” nevezi, a lét- és világösszegző szándék pedig alcímében is megjelenik, miszerint a regény nem […]
-
Egyszer volt, hol nem volt
A hetvenes évek fikciós dokumentumfilmjei (Ember Judit: Tantörténet, 1976; Schiffer Pál: Cséplő Gyuri, 1978; Tarr Béla: Családi tűzfészek, 1977/1979) megtörtént eseményeket mesélnek újra az eredeti […]