-
Vathy Zsuzsa: Életünk, halálunk
Vathy Zsuzsa Életünk, halálunk című novelláskötete Lázár Ervin Naplójának (2007) társkönyve. Az utolsó három novella a Társról, a közös örömökről, a halál előtti hónapokról, napokról, pillanatokról, a[…]
-
Csurka István: Ki lesz a bálanya?
A kötet Csurka négy korai drámáját tartalmazza, köztük a könyv címadójává is emelt darabot, amely a legnagyobb figyelmet keltette. (A későbbiekben a Döglött aknák és a Házmestersirató fogható […]
-
Albert Gábor: Emelt fővel
Albert Gábor hatvanas, hetvenes években írt, más-más kísérleti prózapoétika szerint épülő négy elbeszéléskötetét és két regényét szerény szakmai visszhang fogadta. A több rétegű kultúrából eredő […]
-
László Noémi: föld
László Noémi a kilencvenes évtizedben indult →Előretolt Helyőrség erdélyi írónemzedék tagja. A kolozsvári Helikon mellékletében, a Serény Múmiában szerveződő nemzedék – többek között Sántha Attila, […]
-
Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán – A test angyala
A regény első részlete eredetileg 1990-ben, a Jelenkor folyóirat hasábjain látott napvilágot. A szöveget a fiktív szerző levele kísérte, melyet Balassa Péternek írt. A korszak egyik legelismertebb […]
-
Márai Sándor: San Gennaro vére
Márai Sándor 1948-ban elhagyta Magyarországot, mint kiderült, végleg. Az emigráció kényszer volt számára:„Az író, aki az anyanyelv rejtettségéből kilép a világba, néma énekes marad. De még mindig […]
-
Fodor Ákos: Akupunktúra
Fodor Ákos elsősorban mint a magyar haiku-költészet kiemelkedő alakja ismert, a hetvenes évek végétől a kétezer-tízes évek közepéig húsz kötetben mintegy 750 haikut jelentetett meg. Kultikus szerző, […]
-
Temesi Ferenc: Por
Első nagyregényén dolgozva vált az íróban meghatározóvá az a nézet, hogy a világnak nincsen centruma, minden periféria. Szakított az európai kultúra többek által már megkérdőjelezett Nyugat-centrikus […]