-
Csoóri Sándor: A félig bevallott élet
Csoóri Sándor esszégyűjteménye a műfaj hosszabb, összetettebb, illetve kisebb terjedelmű, koncentráltabb, akár aforizmatömörségű változatait fogja egybe. A páréves időintervallumban keletkezett […]
-
Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok
A Wilhelm-dalok fordulatot jelent Tolnai Ottó költői pályáján. Még akkor is így van ez, ha első Magyarországon kiadott válogatott verseinek gyűjteményében, az 1983-ban kiadott Vidéki Orfeusz címűben […]
-
Tamkó Sirató Károly: Tengerecki hazaszáll
Noha Tamkó Sirató Károly pályakezdése az 1920–1930-as évekre esik, s avantgardizmusa – dimenzionizmusának meghirdetése – nemzetközi viszonylatban is figyelmet keltett, ezt követően különböző személyes[…]
-
Hideg napok
A hatvanas évek magyar filmjében rendre felvetődik a számvetés kérdése az ország (közel)múltjával, a harmincas–negyvenes–ötvenes évek tragikus sorsválasztásaival. Mindez összekapcsolódik a […]
-
Az első
Cserépy László filmje címét a történelem ironikus megvilágításba helyezte: Az első egy korszak lezárása lett, szimbolikus, illetve szó szerinti értelemben egyaránt. Ez volt a legutolsó film, amelyet –[…]
-
Szenvedély
„Mindenesként”, „jolly jokerként” emlegette a szakma Nepp Józsefet, aki felbecsülhetetlen szerepet játszott a hazai animáció formálásában. A rendezői szerepvállaláson túl animátorként, […]
-
Mágnás Miska
Bár Keleti Márton 1930-as évek elején induló filmes pályája (forgatókönyvíró, rendezőasszisztens, később rendező) a második világháború alatt szünetelt, 1945 után egészen haláláig a […]
-
Cs. Szabó László: Hunok Nyugaton
Cs. Szabó László, a Nyugat esszéíró nemzedékének jelese, már amikor elhagyta Magyarországot (1948), híres író volt. Népszerűségét sokoldalúságának és tág látóhatárú érdeklődésének – írt esszét, […]