-
Esterházy Péter: Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk
A Bevezetés a szépirodalomba (1986) után a kritikai visszhang szerint az Esterházy-próza próteuszi irányt vett, önismétlőn termelte ki Hrabal, Hahn-Hahn grófnő, Házy Eszter és Csokonai Lili könyvét. […]
-
Hajnóczy Péter: A fűtő
A fűtő Hajnóczy Péter első, azonos című elbeszéléskötetének címadó novellája. Szikár, kiforrott stílusú próza, mely már nem az útkereső, hanem a hangját és témáját ismerő szerzőre utal. Hajnóczy […]
-
Szakonyi Károly: A bűntény
A kötet alcíme novellákat ígér, de több kritikus szóvá tette, hogy a huszonnégy írás közül némelyik inkább tárca, mint elbeszélés. A két – gyakran nehezen megkülönböztethető – műfaj együttes […]
-
Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről
A Jelentés öt egérről kötet két részből áll, az első részben a Magasiskola című kisregényt (nagyelbeszélést) olvashatjuk, majd tizenegy elbeszélés következik, amelyeket – a Balkon és jegenyék […]
-
Székely János: A másik torony
A két évtizedes érlelődési folyamat után, 1983-ban elkészült s először az 1988. 2. Újhold-Évkönyvben, a szerző nevének feltüntetése nélkül (irodalomtörténeti kuriózumként) megjelent mű elbeszélője az […]
-
Thurzó Gábor: A szent
Az 1960-as évek közepének egyik visszhangos irodalmi eseménye Thurzó Gábor A szent című regényének a megjelenése volt, melyről – az író egyik nyilatkozata szerint – már a gépírónője megállapította, […]
-
Négy bagatell
Bódy Gábor a hatvanas évek végén, az ELTE filozófia–történelem szakos hallgatójaként került kapcsolatba a filmmel: forgatókönyvet írt Mihályfy Lászlónak (Vissza a városba, 1968), Pintér Györgynek […]
-
Boldogtalan kalap
A ködszürke szocializmus unalma nagy művészi lehetőséget kínált arra, hogy a hetvenes–nyolcvanas évek filmrendezői magát a szürkeséget és az unalmat értelmezzék – s felfedjék a humort a […]