-
Ostrom
Az extrémformájú létezés megemeli a hétköznapiság értékét: vannak pillanatok, amikor a megfelelés a mindennapi rutinnak hőstettel egyenlő. A háború gyakran produkál ilyesféle helyzeteket, lévén […]
-
Esterházy Péter: Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk
A Bevezetés a szépirodalomba (1986) után a kritikai visszhang szerint az Esterházy-próza próteuszi irányt vett, önismétlőn termelte ki Hrabal, Hahn-Hahn grófnő, Házy Eszter és Csokonai Lili könyvét. […]
-
Orbán Ottó: Búcsú Betlehemtől
A Búcsú Betlehemtől az 1936-ban született költő harmadik kötete. Talán ebben érhető tetten leginkább korai költészetének átváltása a későbbi higgadtabb, tipikus Orbán Ottó-i hangra. A pálya kezdetét […]
-
Buda Ferenc: Évgyűrűk bilincsei
Az Évgyűrűk bilincsei Buda Ferenc első prózakötete. Olyan alkotóé, akit a szélesebb olvasóközönség évtizedeken át szinte kizárólag költőként ismert. A kötet harminchárom, 1965 és 1987 között íródott, […]
-
Szervác József: Mi fájna?
Valamiképp minden nemzedék a lázadás nemzedéke; így az 1970–1980-as évek fordulóján, az 1980-as évek első felében fellépő – Zalán Tibor, Tóth Erzsébet, Parti Nagy Lajos s mások nevével fémjelezhető – […]
-
Mándy Iván: A pálya szélén
A negyvenes évek korai regényei, a negyvennyolcban elnyert Baumgarten-díj és a Vendégek a Palackban (1949) elbeszélései után az 1957-ig tartó időszak az emberi és művészi létbizonytalanság korszaka a […]
-
Bogdán László: Bűbájosok
Bogdán László nemcsak verseiből szeret ciklusokat építeni, hanem hosszabb-rövidebb prózáiból, s még regényeiből is. Egyik nyilatkozatában például elárulja, hogy szándékai szerint a nyolcvanas évek […]
-
Petri György: Sár
Betegségének tudatában az éppen csak ötvenéves költő a befejezés, a kivonulás, a búcsú lírai újrafogalmazását kísérelte meg, de ehhez bőségesen meríthetett az életmű korábban kidolgozott és sikeresen […]