-
Papp Tibor: Elégia két személyhez vagy többhöz
Az 1956-os forradalom bukása után magyarok százezrei indultak egy szabadabb élet reményében Nyugat felé. Köztük sok-sok író vagy leendő író, akik aztán új otthonukban, az új művészi impulzusokat […]
-
Ottlik Géza: Próza
Ottlik életművének legtalányosabb darabja ez a könyv, amely nagyon különböző műfajú és státusú szövegeket fog egybe a műformát meghatározó cím alatt. A szöveg első mondatában e fogalomhoz a szerző […]
-
Elégia
Huszárik Zoltán mindössze ötven évet élt, két egész estés és öt szerzői rövidfilmet forgatott, ám ezekkel beírta magát a magyar film történetébe. 1950-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti […]
-
Lenz
A marginális újítók és a lázító látnokok kulturális intézménye, a félszáz évig fennálló Balázs Béla Stúdió eredetileg főiskolás rendezőknek kínált gyakorlási terepet a nagy stúdiók árnyékában, s ezért[…]
-
Tóth Krisztina: Porhó
Az ezredforduló magyar költészetének jelentős poétikai kihívása volt a posztmodern játékossága és a modernitás pátosza közti egyensúly megtalálása, egy olyan versnyelvé, amely komoly témákat tud a […]
-
Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka
Az addig költőként ismert szerző első regényét egykorú kritikusai és az azóta született értelmezések is a történelmi regény műfajának megújítására tett, ezredforduló környéki nagyszabású kísérletek […]
-
Simon István: Rapszódia az időről
A kamaszkori kötete (Egyre magasabban, 1944) után igazából 1950-ben pályát kezdő Simon István költészetét az akkor nemcsak elfogadott, hanem erősen támogatott realizmus fogalmával közelítették meg. Ő […]
-
Székely János: Képes krónika
A Magvető Kiadónál 1979-ben megjelent Képes krónika című drámakötet szerzői fülszövege szerint a gyűjtemény „egységes egész: a keresztény-európai kultúra gondolati analízisét nyújtja keletkezésétől […]