súgó
keresés
  • Simonffy András: Kompország katonái

    Ahogy nyolc év telt el Simonffy András első és második kötete, a Lázadás reggelig (1965) és a pályájának mai olvasatban is egyik csúcsát jelentő Egy remek nap (1973) között, ez utóbbit is nyolc évvel […]

  • Ferenczes István: Bacchatio Transsylvanica

    Kezdetektől a székelyföldi szülőföld, az anyanyelv, a kisebbségi sors, a hazavesztés és a szakralitást, szerelmet is átjáró pusztulásélmény a sarokpontja Ferenczes költészetének és szépírói […]

  • Csoóri Sándor: A félig bevallott élet

    Csoóri Sándor esszégyűjteménye a műfaj hosszabb, összetettebb, illetve kisebb terjedelmű, koncentráltabb, akár aforizmatömörségű változatait fogja egybe. A páréves időintervallumban keletkezett […]

  • Szaffi

    A magyar filmtörténet populáris vonulatában nem elhanyagolható szerepet játszó Jókai Mór-adaptációk (lásd Az aranyember számos feldolgozását, illetve Várkonyi Zoltán több művét: A kőszívű ember fiai, […]

  • Falusi Márton: Albérleti fordulónap

    Falusi Márton első verseskötete huszonegy éves korában jelent meg. Csak életidőben korai indulás ez – bizonyság rá, hogy a Hazáig látni (2004) poétikai jellemzői máig meghatározzák költészetét: „Ebben[…]

  • Orbán Ottó: A visszacsavart láng

    Mi az a „visszacsavart láng”? A kötet közepe táján olvashatók A folytatás ciklus prózaversei, ezek egyike a címadó: „Olyan korokban, amikor a lámpa visszacsavart lánggal ég, a költészet nem a vers, a […]

  • Ottlik Géza: Próza

    Ottlik életművének legtalányosabb darabja ez a könyv, amely nagyon különböző műfajú és státusú szövegeket fog egybe a műformát meghatározó cím alatt. A szöveg első mondatában e fogalomhoz a szerző […]

  • Tőzsér Árpád: Faustus Prágában

    Már Szenci Molnár 1634-es halála utáni évtizedekből is maradtak fenn dokumentumok az ő „ördöggel cimborálásának” híréről, és ezek a középkori Faust-mondáknak megfelelően beszélték el a történetet. […]