-
Thurzó Gábor: A szent
Az 1960-as évek közepének egyik visszhangos irodalmi eseménye Thurzó Gábor A szent című regényének a megjelenése volt, melyről – az író egyik nyilatkozata szerint – már a gépírónője megállapította, […]
-
Elégia
Huszárik Zoltán mindössze ötven évet élt, két egész estés és öt szerzői rövidfilmet forgatott, ám ezekkel beírta magát a magyar film történetébe. 1950-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti […]
-
Ágh István: Rézerdő
A költő első verseskötete (Szabad-e énekelni, 1965) heves vitákat váltott ki, több kritikus úgy olvasta, mint a falu és a város ellentétének kifejezését. A Rézerdő, a második könyv már őket is […]
-
Tamás Menyhért: Alkonyút
Vannak kevés szavú, ritkábban megszólaló költők: Tamás Menyhért közéjük tartozik. Mégis megjegyezhettük a nevét már 1974-ben, mert családi kötődése indíttatására a Bukovinából Magyarországra települt […]
-
Páskándi Géza: Tű foka
Páskándi Géza első verseskötete 1957-ben jelent meg Piros madár címen, szinte napra akkor, amikor a költőt ötvenhatos szerepvállalása miatt letartóztatták. A második, a Holdbumeráng 1966-ban, Versek […]
-
Ottlik Géza: Próza
Ottlik életművének legtalányosabb darabja ez a könyv, amely nagyon különböző műfajú és státusú szövegeket fog egybe a műformát meghatározó cím alatt. A szöveg első mondatában e fogalomhoz a szerző […]
-
Döbrentei Kornél: Honvágy egy álom után
A válogatott és új verseket közlő kötet merít a költő első három könyvének – A Skorpió jegyében (1972), a Szökőév (1979) és a Naplövő (1984) – anyagából, illetve felöleli az Amikor a szippantók […]
-
Füst Milán: A sanda bohóc, Goldnágel Efráim csodálatos kalandjai
A sanda bohóc Füst Milán egyik legkülönösebb műve. A szerző legjelentősebb prózai alkotásának, A feleségem történetének harmadik kiadásával, az Ez mind én voltam egykor első részével, illetve az […]