-
Pesti mese
Gaál Béla pályája a húszas évek elején indult (ekkor rendezte többek között a Vörösbegy [1920], a Diadalmas élet [1923] és a Rongyosok [1925] című, azóta elveszett, megsemmisült némafilmeket), a […]
-
Fotográfia
A játékfilmkészítés mellett Zolnay Pál már a hatvanas évektől rendszeresen dolgozott a televízióban, ahol riport- és dokumentumfilmeket forgatott. Vonzódott e forma és a könnyedebb technika […]
-
Láng Zsolt: Bestiárium Transylvaniae
Láng Zsolt több mint egy évtizedes írói munkával megalkotott nagyszabású epikai vállalkozásának legfontosabb poétikai újítása a történelmi hitelesség igénye nélkül felidézett historikus régmúlt, […]
-
Szenvedély
„Mindenesként”, „jolly jokerként” emlegette a szakma Nepp Józsefet, aki felbecsülhetetlen szerepet játszott a hazai animáció formálásában. A rendezői szerepvállaláson túl animátorként, […]
-
Esterházy Péter: Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk
A Bevezetés a szépirodalomba (1986) után a kritikai visszhang szerint az Esterházy-próza próteuszi irányt vett, önismétlőn termelte ki Hrabal, Hahn-Hahn grófnő, Házy Eszter és Csokonai Lili könyvét. […]
-
Találkozás
Elek Judit a „nagy” Máriássy-osztályban, 1956 és 1961 között végezte tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Csoporttársaihoz hasonlóan a Balázs Béla Stúdióban készítette el első önálló […]
-
Méliusz József: Város a ködben
Méliusz József az 1929 nemzedékének nevezett generációs hullámmal tűnt fel az Erdélyben 1918 után lassan kibontakozó magyar szellemi életben. Irodalmi publicisztikáját 1929-ben […]
-
Székely János: A másik torony
A két évtizedes érlelődési folyamat után, 1983-ban elkészült s először az 1988. 2. Újhold-Évkönyvben, a szerző nevének feltüntetése nélkül (irodalomtörténeti kuriózumként) megjelent mű elbeszélője az […]