súgó
keresés
  • Kányádi Sándor: Fától fáig

    Az ötvenes években pályára lépőkhöz hasonlóan Kányádi esetében is kétszeri indulásról beszélünk. Első kötetét (Virágzik a cseresznyefa, 1955) a proletkult sematizmusa, az egyszerűsített Petőfi-modor […]

  • Böndör Pál: Eleai tanítvány

    Négy korábbi verseskötetből (Karszt, 1974; Vérkép, 1978; Jégverés, 1985; A gázló, 1989) válogatott és kilencvenes években íródott (az akkori keletkezéstörténeti kontextusban: új) verseket (Ördöglakat)[…]

  • Találkozás

    Elek Judit a „nagy” Máriássy-osztályban, 1956 és 1961 között végezte tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Csoporttársaihoz hasonlóan a Balázs Béla Stúdióban készítette el első önálló […]

  • Boldog király kincse

    Csakúgy, mint a magyar némafilmkorszak játékfilmjeit, a hazai animációsfilm-termést sem elsősorban az elkészült alkotások, hanem a korabeli feljegyzések, leírások és a későbbi visszaemlékezések […]

  • Hajnóczy Péter: A fűtő

    A fűtő Hajnóczy Péter első, azonos című elbeszéléskötetének címadó novellája. Szikár, kiforrott stílusú próza, mely már nem az útkereső, hanem a hangját és témáját ismerő szerzőre utal. Hajnóczy […]

  • Suli-buli

    Varsányi Ferenc neve a magyar animációs film históriájában az úgynevezett pixilláció különleges formájával fonódott össze. A pixillációt az teszi kivételessé az animációs formák között, hogy benne – […]

  • Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről

    A Jelentés öt egérről kötet két részből áll, az első részben a Magasiskola című kisregényt (nagyelbeszélést) olvashatjuk, majd tizenegy elbeszélés következik, amelyeket – a Balkon és jegenyék […]

  • Az első

    Cserépy László filmje címét a történelem ironikus megvilágításba helyezte: Az első egy korszak lezárása lett, szimbolikus, illetve szó szerinti értelemben egyaránt. Ez volt a legutolsó film, amelyet –[…]