-
Dögkeselyű
A hatvanas–hetvenes–nyolcvanas évek magyar filmjének visszatérő hőse a vívódó értelmiségi, aki nem alkalmas tömegfilm (műfajfilm) főszereplőjének. Tépelődik, töpreng, amikor akciózni kellene (Simó […]
-
Álombrigád
1968 és 1989 között nehéz belső korszakhatárokat megállapítani a magyar film történetében. A hatvanas–hetvenes évek fordulóján induló szakasz voltaképpen a rendszerváltozásig tart. Annak, hogy ez a […]
-
Déry Tibor: Ítélet nincs
A G. A. úr X-ben megjelenése után Déry pályáján jelentős változás következett be, ezt jelzi, hogy 1965 után az író nem vállalt többé nyilvános szereplést, és visszavonult az irodalmi életből. A […]
-
Illyés Gyula: Dőlt vitorla
Az önálló hangot kereső, a klasszikus avantgárdhoz is vonzódó első időszak után Illyés Gyula költészete legalább három nagyobb szakaszra osztható. Az elsőt szükségszerűen 1944 zárja le, a másodikat […]
-
Kun Árpád: Boldog észak
A Boldog észak először novellák formájában jelent meg folyóiratokban, de átdolgozásuk után az egyes darabok már a regény gerincét alkották. A könyv előzményeként szolgált továbbá a szerző Szülsz c. […]
-
Simon mágus
A Simon mágus Enyedi Ildikó harmadik egész estés filmje, amely első pillantásra Az én XX. századomtól (1989) legalább annyira eltérőnek tűnik, mint a rendező második mozifilmjétől, a Bűvös vadásztól […]
-
Székely János: A másik torony
A két évtizedes érlelődési folyamat után, 1983-ban elkészült s először az 1988. 2. Újhold-Évkönyvben, a szerző nevének feltüntetése nélkül (irodalomtörténeti kuriózumként) megjelent mű elbeszélője az […]
-
Juhász Erzsébet: Határregény
Juhász Erzsébet Határregénye a vajdasági magyar irodalom egyik legtöbbet elemzett és hivatkozott alkotása. Érzékeny kérdéseket fogalmazott meg, amelyek aktuálisak voltak keletkezésének idején. […]