-
Parti Nagy Lajos: Grafitnesz
A kortárs kritika a Grafitneszt a Szódalovagláshoz (1990) hasonló jelentőségű kötetként emlegette mind a Parti Nagy-életműben, mind pedig a posztmodern magyar lírában. A 2003-as gyűjteménynek csak […]
-
Szulamit
A magyar némafilm egykor jelentős, de mára még a fanatikus filmrajongók előtt is ismeretlen – inkább csak a kutatók körében ismert – alkotói sorában kitüntetett pozíció illeti meg Illés Jenőt. Kora […]
-
Lenz
A marginális újítók és a lázító látnokok kulturális intézménye, a félszáz évig fennálló Balázs Béla Stúdió eredetileg főiskolás rendezőknek kínált gyakorlási terepet a nagy stúdiók árnyékában, s ezért[…]
-
Léka Géza: Hegyvidéki beszéd
Léka Géza hatalmas érzelmi töltettel és lírai igénnyel abszolút személyes, alanyi prózát ír. Címválasztása – mely konkrét budai helyszínre, a szülői otthonra utal, – kikerülhetetlen párhuzamot jelöl […]
-
Láng Zsolt: Bestiárium Transylvaniae
Láng Zsolt több mint egy évtizedes írói munkával megalkotott nagyszabású epikai vállalkozásának legfontosabb poétikai újítása a történelmi hitelesség igénye nélkül felidézett historikus régmúlt, […]
-
Boldog király kincse
Csakúgy, mint a magyar némafilmkorszak játékfilmjeit, a hazai animációsfilm-termést sem elsősorban az elkészült alkotások, hanem a korabeli feljegyzések, leírások és a későbbi visszaemlékezések […]
-
Kertész Imre: Sorstalanság
A Sorstalanság Kertész Imre legsikerültebb regénye, életművének legfontosabb és legtöbbre értékelt alkotása. A szerző első műveként jelent meg, ma mind egyedülálló művészi megformáltságánál, mind a […]
-
Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából
Hajnóczy Péter A halál kilovagolt Perzsiából című önéletrajzi és fikciós elemeket is ötvöző kisregénye az író főművének tekinthető: töredékessége, intertextuális utalásai paradigmaváltónak számítottak[…]