súgó
keresés
  • Régi idők focija

    Sándor Pál visszatérő témája az egymásrautaltság, a közösség és az egyén egymást csiszoló viszonya. Filmjeinek híres szállóigéi is a közös ügyért vívott küzdelem életben tartó erejét sulykolják: „Mert[…]

  • Tóth Erzsébet: Gyertyaszentelő

    A Zalán Tibor 1979-es esszéjében „arctalan nemzedéknek” keresztelt népes költőcsoportból Tóth Erzsébet azon kevesek egyike, aki jelentékeny költészetet hozott létre az évtizedek alatt. A Madárúton […]

  • Grendel Lajos: Bőröndök tartalma

    Grendel Lajos írói pályája novellákkal indult. 1979-ben jelent meg első kötete Hűtlenek címmel, de szélesebb körökben ismertté a nyolcvanas években sorjázó regényeivel vált (Éleslövészet, 1981). Az […]

  • Simonffy András: Kompország katonái

    Ahogy nyolc év telt el Simonffy András első és második kötete, a Lázadás reggelig (1965) és a pályájának mai olvasatban is egyik csúcsát jelentő Egy remek nap (1973) között, ez utóbbit is nyolc évvel […]

  • Kodolányi János: Én vagyok I–II.

    Az Én vagyok az újszövetségi történet parafrázisa, Jézus nyilvános működését ismerhetjük meg kettős nézőpontból: a külső, objektív narrátor elbeszéléséből és egyik tanítványa, az áruló Júdás […]

  • Csoóri Sándor: Hattyúkkal, ágyútűzben

    Csoóri Sándor költészetében változás következett be az 1990-es években. Verseit továbbra is a költői én közvetlen öntanúsítása jellemezte, mely megőrizte látomásos, metaforikus karakterét (Jóslás a te[…]

  • Bertók László: Valahol, valami

    A költőnek átütő sikert hozó Három az ötödiken (1995) kötet szonettjei után a középhosszú, rímtelen szabadvers válik a következő kötetek (Deszkatavasz; Februári kés) uralkodó formájává. A Valahol, […]

  • Déry Tibor: Ítélet nincs

    A G. A. úr X-ben megjelenése után Déry pályáján jelentős változás következett be, ezt jelzi, hogy 1965 után az író nem vállalt többé nyilvános szereplést, és visszavonult az irodalmi életből. A […]