-
Darvasi László: A veinhageni rózsabokrok
Darvasi László harmadik kötete az A veinhageni rózsabokrok, melyet egy verseskötet (Horger Antal Párizsban, 1991) és egy verseket és elbeszéléseket egyaránt tartalmazó könyv (A portugálok, 1992) […]
-
Baka István: Farkasok órája
A Farkasok órája Baka rendszerváltozást követő összegző válogatása, az Égtájak célkeresztjén (1990) után jelenik meg, de még a költő utolsó, betegséggel sújtott korszaka előtt. Ezek a külsődleges […]
-
Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről
A Jelentés öt egérről kötet két részből áll, az első részben a Magasiskola című kisregényt (nagyelbeszélést) olvashatjuk, majd tizenegy elbeszélés következik, amelyeket – a Balkon és jegenyék […]
-
Két elhatározás
A hatvanas évek magyar filmművészetét a jelen társadalmával (Sára Sándor: Cigányok, 1963; Kovács András: Nehéz emberek, 1964) és a közelmúlt történelmével (Kovács András: Hideg napok, 1966; Kósa […]
-
Rabmadár
Amikor Sugár Pál a tízes évek végén elkészíti a Vihar utánt (1919), vagy Garas Márton leforgatja A táncosnőt (1918), rövid időre úgy fest, hogy minőségi váltás következhet, és a magyar filmipar […]
-
Dögkeselyű
A hatvanas–hetvenes–nyolcvanas évek magyar filmjének visszatérő hőse a vívódó értelmiségi, aki nem alkalmas tömegfilm (műfajfilm) főszereplőjének. Tépelődik, töpreng, amikor akciózni kellene (Simó […]
-
Recsk 1950–1953 – Egy titkos kényszermunkatábor története
A nyolcvanas évek második fele és a kilencvenes évek eleje a magyar dokumentumfilm történetének kiemelkedő korszaka. Társadalmi presztízse ritkán volt olyan magas, mint ebben a kivételes időszakban, […]
-
Így jöttem
Jancsó Miklós az 1960-as évek első felében találta meg azt a szerzői hangot, mely az életművét az európai modernizmushoz kapcsolta. Ez az időszak a magyar filmművészetben általános intézményi és […]