-
Kamondy László: Megdézsmált örömök
Kamondy Lászlót az Emberavatás-nemzedék tagjai között tartja számon az irodalomtörténet. Olyan íróként, aki Sánta Ferenccel, Csurka Istvánnal, Szabó Istvánnal és több, ma már kevésbé ismert alkotóval […]
-
Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott
Az Akit a mozdony füstjemegcsapott Moldova György nagy ívű, a teljesség igényére törekvő riportkötete, amely a Magyar Államvasutak történetét, feladatait és problémáit ismerteti a 19. század végétől […]
-
Nagy Gáspár: Halántékdob
Nagy Gáspár első verseskötete (Koronatűz, 1975) tehetséges költőt ígért, ám ekkor még erősebb a költői hagyományvilág – elsősorban Jékely Zoltán, Nagy László – megkötő, mint felszabadító ereje. Téma- […]
-
Kertész Imre: A kudarc
A Kertész-életmű egyik legjelentősebb prózaírói teljesítménye, A kudarc több mint tíz évnyi hallgatás után látott napvilágot. A mű elsősorban kompozicionális összetettségénél fogva különleges darabja […]
-
Ez történt Budapesten
A háborús konjunktúra – hasonlóan az első világháború időszakához – a negyvenes évek első felében is a filmgyártás fellendülését és a gyártott filmek számának növekedését eredményezte. 1939 és 1943 […]
-
Szöllősi Zoltán: Angyal lépked föld fele
Az öt ciklusba rendezett, a nyitókölteménnyel együtt hetvenöt verset tartalmazó kötet Szöllősi hatvanas évek végétől indult lírájának meghatározó gyűjteménye. A korábbi hat könyvéből (Csontkorall, […]
-
Papp Tibor: Elégia két személyhez vagy többhöz
Az 1956-os forradalom bukása után magyarok százezrei indultak egy szabadabb élet reményében Nyugat felé. Köztük sok-sok író vagy leendő író, akik aztán új otthonukban, az új művészi impulzusokat […]
-
Kányádi Sándor: Fától fáig
Az ötvenes években pályára lépőkhöz hasonlóan Kányádi esetében is kétszeri indulásról beszélünk. Első kötetét (Virágzik a cseresznyefa, 1955) a proletkult sematizmusa, az egyszerűsített Petőfi-modor […]