-
Bakucz József: Kövesedő ég
Bakucz József az 1956 utáni emigráns magyar irodalom kiemelkedő alakja. Lírai munkássága egy lapon említhető Határ Győzőével vagy Kemenes Géfin Lászlóéval. Verseit rendszeresen közölte az Új […]
-
Markó Béla: Mindenki autóbusza
A JAK-füzetek 43. darabjaként megjelent Mindenki autóbusza száz szonettje nagy feltűnést keltett a korabeli magyar irodalomban. A formabontás korábbi gyakorlata, az autonóm alakzatteremtés programja […]
-
Grendel Lajos: Bőröndök tartalma
Grendel Lajos írói pályája novellákkal indult. 1979-ben jelent meg első kötete Hűtlenek címmel, de szélesebb körökben ismertté a nyolcvanas években sorjázó regényeivel vált (Éleslövészet, 1981). Az […]
-
Álombrigád
1968 és 1989 között nehéz belső korszakhatárokat megállapítani a magyar film történetében. A hatvanas–hetvenes évek fordulóján induló szakasz voltaképpen a rendszerváltozásig tart. Annak, hogy ez a […]
-
Tóth Krisztina: Porhó
Az ezredforduló magyar költészetének jelentős poétikai kihívása volt a posztmodern játékossága és a modernitás pátosza közti egyensúly megtalálása, egy olyan versnyelvé, amely komoly témákat tud a […]
-
Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott
Az Akit a mozdony füstjemegcsapott Moldova György nagy ívű, a teljesség igényére törekvő riportkötete, amely a Magyar Államvasutak történetét, feladatait és problémáit ismerteti a 19. század végétől […]
-
Tamás Menyhért: Alkonyút
Vannak kevés szavú, ritkábban megszólaló költők: Tamás Menyhért közéjük tartozik. Mégis megjegyezhettük a nevét már 1974-ben, mert családi kötődése indíttatására a Bukovinából Magyarországra települt […]
-
A tanú
A kádári kultúrpolitika ösztönözte a hatvanas évek magyar újhullámának alkotóit, hogy készítsenek társadalomtudatos, politikailag érzékeny „cselekvő” vagy „kérdező” filmeket (Herskó János 1963-as […]