súgó
keresés
  • A kiskakas gyémánt félkrajcárja

    Míg az 1930-as években számos animá­ciósfilmes alkotó emigrált külföldre Ma­gyarországról (őket John Halas, Jean Image, illetve George Pal néven ismerte meg a világ), addig – Nemeskürty István sokszor[…]

  • Ferenczes István: Bacchatio Transsylvanica

    Kezdetektől a székelyföldi szülőföld, az anyanyelv, a kisebbségi sors, a hazavesztés és a szakralitást, szerelmet is átjáró pusztulásélmény a sarokpontja Ferenczes költészetének és szépírói […]

  • Füzi László: Lakatlan Sziget I–III.

    A Lakatlan Sziget az empirikus fikció, a naplóírás belső tere, a konstruktív meditáció metaforája. A napló a többi konfesszionális narratívához hasonlóan reneszánsz eredetű műfaj, nem kötelezően […]

  • Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről

    A Jelentés öt egérről kötet két részből áll, az első részben a Magasiskola című kisregényt (nagyelbeszélést) olvashatjuk, majd tizenegy elbeszélés következik, amelyeket – a Balkon és jegenyék […]

  • Hajrá, mozdony!

    Dargay Attila nemcsak a magyar animációs film, hanem a hazai mozgókép teljes históriájának egyik legnépszerűbb alkotója is volt: közkedvelt sorozatok (Gusztáv, 1964–68; Pom-Pom meséi, 1978–82; A nagy […]

  • Café Moszkva

    Az egyetemes és a magyar filmtörténet között néha érdekes együttállások észlelhetők, egyes honi alkotók munkái a világfilm klasszikusaira rezonálnak. A Café Moszkva különös mű, számos momentumában az […]

  • Jókai Anna: Jákob lajtorjája

    A Jákob lajtorjája sok tekintetben kapcsolódik a szerző előző műveihez, de új formai megoldások és eszmei-világképi kezdemények is jellemzik, amennyiben újfajta viszonyba lép a profán és a szakrális. […]

  • Egy nap

    A Magyar Nemzeti Filmalap 2015-ben létrehozott és évente meghirdetett Inkubátor programjának célja az volt, hogy diplomával már igen, de nagyfilmmel még nem rendelkező ifjú rendezőjelölteknek adjon […]