-
Szenvedély
„Mindenesként”, „jolly jokerként” emlegette a szakma Nepp Józsefet, aki felbecsülhetetlen szerepet játszott a hazai animáció formálásában. A rendezői szerepvállaláson túl animátorként, […]
-
Ágh István: Rézerdő
A költő első verseskötete (Szabad-e énekelni, 1965) heves vitákat váltott ki, több kritikus úgy olvasta, mint a falu és a város ellentétének kifejezését. A Rézerdő, a második könyv már őket is […]
-
Kalász Márton: Téli bárány
Kalász Márton önéletrajzi ihletésű regénye két dél-baranyai német család, s rajtuk keresztül egy többnemzetiségű (németek, magyarok, szerbek, sokácok, zsidók, cigányok), de javarészt svábok lakta falu[…]
-
Illyés Gyula: Dőlt vitorla
Az önálló hangot kereső, a klasszikus avantgárdhoz is vonzódó első időszak után Illyés Gyula költészete legalább három nagyobb szakaszra osztható. Az elsőt szükségszerűen 1944 zárja le, a másodikat […]
-
Csiki László: Titkos fegyverek
Az 1984-től Magyarországon élő Csiki László, vallomása szerint, „megszenvedett józansággal” költőként, próza-, dráma- és esszéíróként is mindvégig Erdélyről akart írni. Regényeire azonban nem kevésbé […]
-
Rabmadár
Amikor Sugár Pál a tízes évek végén elkészíti a Vihar utánt (1919), vagy Garas Márton leforgatja A táncosnőt (1918), rövid időre úgy fest, hogy minőségi váltás következhet, és a magyar filmipar […]
-
A tanítványok
Bereményi Géza íróként és dalszövegíróként, Cseh Tamás szerzőtársaként már országosan ismert alkotó, a Kádár-rendszer hétköznapi életvilágának népszerű költője, amikor közel negyven évesen megrendezi […]
-
Kiss Anna: Az úrnő ezüst ujja
Kiss Anna életművében a legszebb költői alakmásnak tetszik az Az úrnő ezüst ujja című eposz kortalan, az időben jövő-menő, de az elbeszélt idő szerint öregkorát élő, a hagyományok emlékezetben […]