súgó
keresés
  • Jókai Anna: Jákob lajtorjája

    A Jákob lajtorjája sok tekintetben kapcsolódik a szerző előző műveihez, de új formai megoldások és eszmei-világképi kezdemények is jellemzik, amennyiben újfajta viszonyba lép a profán és a szakrális. […]

  • Nincsen nekem vágyam semmi

    Az ezredfordulón szép számú fiatal magyar filmrendező mutatkozik be, izgalmas művekkel. Az egyik legeredetibb világképű, látásmódú, formaérzékenységű debütáns a Színház- és Filmművészeti Főiskolán […]

  • Vas István: Teremtett világ

    A Teremtett világ Vas hatodik verseskötete. Az ekkor negyvennyolc éves költőnek sokáig kellett várnia rá, az 1948-as Római pillanat óta nemhogy verseskönyve nem jelent meg, de folyóirat-publikációja […]

  • Álombrigád

    1968 és 1989 között nehéz belső korszakhatárokat megállapítani a magyar film történetében. A hatvanas–hetvenes évek fordulóján induló szakasz voltaképpen a rendszerváltozásig tart. Annak, hogy ez a […]

  • Darvasi László: A könnymutatványosok legendája

    Az 1999-ben napvilágot látott regény Darvasi László első pályaszakaszának összegzése, a kilencvenes évek egyik jelentős regénye, melyet már megjelenésekor megkülönböztetett figyelem kísért, és azóta […]

  • Kertész Imre: A végső kocsma

    Kertész prózaírásában A végső kocsma a pálya utolsó periódusban kiteljesedett azon műformái körébe tartozik, amelyek egy fiktív történet elbeszélése helyett a világ- és önértelmezés igényével íródott,[…]

  • Napló gyermekeimnek

    Az ötvenes évek kemény diktatúrájának visszaéléseit, félelemmel terhes nyomasztó légkörét bemutató játékfilmek sora indul 1978-tól, olyan művekkel, mint A ménesgazda (Kovács András, 1978) és az Angi […]

  • Méliusz József: Város a ködben

    Méliusz Jó­zsef az 1929 nem­ze­dé­ké­nek ne­ve­zett ge­ne­rá­ci­ós hul­lám­mal tűnt fel az Erdélyben 1918 után lassan ki­bon­ta­ko­zó ma­gyar szel­le­mi élet­ben. Iro­dal­mi publicisztikáját 1929-ben […]