-
Négy bagatell
Bódy Gábor a hatvanas évek végén, az ELTE filozófia–történelem szakos hallgatójaként került kapcsolatba a filmmel: forgatókönyvet írt Mihályfy Lászlónak (Vissza a városba, 1968), Pintér Györgynek […]
-
Évforduló
Legyen mégoly sikeres egy vígjátékrendező a harmincas évek magyar filmjében, nem elégszik meg az egyműfajisággal: repertoárját színesíteni igyekszik. A Hyppolit, a lakáj (1931) alkotója, Székely […]
-
Gyerekgyilkosságok
A nyolcvanas évek második felében Tarr Béla Kárhozata (1988) hosszú idő után az első fekete-fehér mozifilm itthon, amely ráadásul hamar trendet nyit: rendezők sorát, köztük több debütánst inspirál […]
-
Bodor Ádám: Sinistra körzet
Az elsőrangú novellistaként számon tartott Bodor Ádám számára az igazi szakmai áttörést legtöbbre értékelt prózaműve, a Sinistra körzet hozta meg. A regény sikerét jól mutatja, hogy rövid időn belül […]
-
Pilinszky János: Szálkák
A Szálkák Pilinszky negyedik verskötete: az 1946-os Trapéz és korlát után csak 1959-ben jelenhetett meg nagy jelentőségű második, Harmadnapon című verseskönyve, s 1970-ben látott napvilágot a költő […]
-
Hizsnyai Zoltán: Bárka és ladik
Hizsnyai Zoltán az 1980-as években szerveződött szlovákiai magyar Iródia-csoport Próbaút antológiájának tudatosan építkező, sokféle nyelvi réteget mozgató, változatos eszközökkel dolgozó személyisége.[…]
-
Ottlik Géza: Próza
Ottlik életművének legtalányosabb darabja ez a könyv, amely nagyon különböző műfajú és státusú szövegeket fog egybe a műformát meghatározó cím alatt. A szöveg első mondatában e fogalomhoz a szerző […]
-
Orbán Ottó: A visszacsavart láng
Mi az a „visszacsavart láng”? A kötet közepe táján olvashatók A folytatás ciklus prózaversei, ezek egyike a címadó: „Olyan korokban, amikor a lámpa visszacsavart lánggal ég, a költészet nem a vers, a […]