-
Markó Béla: Mindenki autóbusza
A JAK-füzetek 43. darabjaként megjelent Mindenki autóbusza száz szonettje nagy feltűnést keltett a korabeli magyar irodalomban. A formabontás korábbi gyakorlata, az autonóm alakzatteremtés programja […]
-
Rákos Sándor: Kiáltásnyi csönd
A második világháború után szárnyát bontogató fiatal Rákos Sándor az Újhold lírai ideáljának égisze alatt kezdte pályáját. A világháború rettenete és az emberi lét idegenségének megfellebbezhetetlen […]
-
Döbrentei Kornél: Honvágy egy álom után
A válogatott és új verseket közlő kötet merít a költő első három könyvének – A Skorpió jegyében (1972), a Szökőév (1979) és a Naplövő (1984) – anyagából, illetve felöleli az Amikor a szippantók […]
-
Hizsnyai Zoltán: Bárka és ladik
Hizsnyai Zoltán az 1980-as években szerveződött szlovákiai magyar Iródia-csoport Próbaút antológiájának tudatosan építkező, sokféle nyelvi réteget mozgató, változatos eszközökkel dolgozó személyisége.[…]
-
Tolnai Ottó: Rovarház
Tolnai Ottó regénye az újvidéki Forum Könyvkiadó 1968. évi regénypályázatára íródott, és díjat ugyan nem kapott, csupán közlésre megvásárolt pályamű lett, az irodalomtörténeti összegzések szerint […]
-
Nagy Gáspár: Halántékdob
Nagy Gáspár első verseskötete (Koronatűz, 1975) tehetséges költőt ígért, ám ekkor még erősebb a költői hagyományvilág – elsősorban Jékely Zoltán, Nagy László – megkötő, mint felszabadító ereje. Téma- […]
-
Kányádi Sándor: Fától fáig
Az ötvenes években pályára lépőkhöz hasonlóan Kányádi esetében is kétszeri indulásról beszélünk. Első kötetét (Virágzik a cseresznyefa, 1955) a proletkult sematizmusa, az egyszerűsített Petőfi-modor […]
-
Cs. Szabó László: Hűlő árnyékban
A könyv Cs. Szabó László önéletrajzi írásait fogja egybe. A „század tanúja” szólal meg az írásokban, aki a „rettenetes” huszadik században zajló kalandos és szenvedéssel teli életét teszi az […]