súgó
keresés
  • Páskándi Géza: Tű foka

    Páskándi Géza első verseskötete 1957-ben jelent meg Piros madár címen, szinte napra akkor, amikor a költőt ötvenhatos szerepvállalása miatt letartóztatták. A második, a Holdbumeráng 1966-ban, Versek […]

  • Markó Béla: Mindenki autóbusza

    A JAK-füzetek 43. darabjaként megjelent Mindenki autóbusza száz szonettje nagy feltűnést keltett a korabeli magyar irodalomban. A formabontás korábbi gyakorlata, az autonóm alak­zatteremtés programja […]

  • Déry Tibor: Ítélet nincs

    A G. A. úr X-ben megjelenése után Déry pályáján jelentős változás következett be, ezt jelzi, hogy 1965 után az író nem vállalt többé nyilvános szereplést, és visszavonult az irodalmi életből. A […]

  • István, a király

    A nyolcvanas években az MSZMP vezetői újabb reformokkal próbálták megerősíteni a meggyengült életszínvonal-alkut, ám a társadalom széles körét érintő gazdasági válság és a politikai ellenzék erősödése[…]

  • Szilágyi Domokos: Sajtóértekezlet

    A Sajtóértekezlet az újabb darabok mellett Szilágyi Domokos korábbi öt saját és a Palocsay Zsigmond társszerzővel közösen megjelentetett Fagyöngy (1971) című kötetében szereplő Szilágyi-versek […]

  • Bertha Bulcsu: Ilyen az egész életed

    E válogatott kötet fülszövegének önvallomása szerint is a gyermek- és ifjúkorában megtapasztalt élmények – a dunántúli táj, az ott élő emberek – tették íróvá Berthát. Idővel úgy látta, hogy az író […]

  • Déryné, hol van?

    Az államszocialista korszak filmművészete alapvetően társadalmi témákat dolgozott fel. Eleinte még külső politikai kényszer hatására és propagandisztikus jelleggel, 1953-tól, s főképp majd a hatvanas […]

  • Mózes Attila: Egyidejűségek

    A Kolozsváron élt Mózes Attila első novellásköteteit (Átmenetek, 1978; Fény, árnyék átdereng, 1980) a témák, novellatípusok, poétikai eljárások rendkívüli gazdagsága jellemzi. A hagyományosan […]