-
Balázs Attila: Kinek Észak, kinek Dél
Nem kis ambícióval írta meg Balázs Attila a Kinek Észak, kinek Dél című regényét. „Könyveim Könyvének” nevezi, a lét- és világösszegző szándék pedig alcímében is megjelenik, miszerint a regény nem […]
-
Füzi László: Lakatlan Sziget I–III.
A Lakatlan Sziget az empirikus fikció, a naplóírás belső tere, a konstruktív meditáció metaforája. A napló a többi konfesszionális narratívához hasonlóan reneszánsz eredetű műfaj, nem kötelezően […]
-
Meteo
A nyolcvanas évek elejének új-érzékenység néven ismert filmnyelvújító mozgalma kevés művet termett, és kihatásai nem voltak trendfordítók; mindazonáltal zárvány sem maradt, hiszen az évtized közepére […]
-
Léka Géza: Hegyvidéki beszéd
Léka Géza hatalmas érzelmi töltettel és lírai igénnyel abszolút személyes, alanyi prózát ír. Címválasztása – mely konkrét budai helyszínre, a szülői otthonra utal, – kikerülhetetlen párhuzamot jelöl […]
-
Hideg napok
A hatvanas évek magyar filmjében rendre felvetődik a számvetés kérdése az ország (közel)múltjával, a harmincas–negyvenes–ötvenes évek tragikus sorsválasztásaival. Mindez összekapcsolódik a […]
-
Csoóri Sándor: Hattyúkkal, ágyútűzben
Csoóri Sándor költészetében változás következett be az 1990-es években. Verseit továbbra is a költői én közvetlen öntanúsítása jellemezte, mely megőrizte látomásos, metaforikus karakterét (Jóslás a te[…]
-
80 huszár
Nemcsak színvonalánál, de sokszínűségénél fogva is a magyar filmtörténet egyik legizgalmasabb életműve Sára Sándoré. Egyszerre találhatóak benne jelentős dokumentum- és játékfilmek, ráadásul utóbbiak […]
-
Tar Sándor: A mi utcánk
Tar Sándor pályájának kismagasló szakasza a kilencvenes évek, ekkoriban jelennek meg legfontosabb művei: A te országod (1993) és a Lassú teher (1998) között A mi utcánk, a korpusz ötödik kötete. Az […]