-
Mágnás Miska
Bár Keleti Márton 1930-as évek elején induló filmes pályája (forgatókönyvíró, rendezőasszisztens, később rendező) a második világháború alatt szünetelt, 1945 után egészen haláláig a […]
-
80 huszár
Nemcsak színvonalánál, de sokszínűségénél fogva is a magyar filmtörténet egyik legizgalmasabb életműve Sára Sándoré. Egyszerre találhatóak benne jelentős dokumentum- és játékfilmek, ráadásul utóbbiak […]
-
N. N. a halál angyala
Herskó János mindössze hat játékfilmet rendezett, mégis sokszínű életművet hagyott hátra, amikor 1970-ben emigrált. Változatosságuk mellett feltűnnek a filmek közös vonásai is. Herskó visszatérő […]
-
Tamás Menyhért: Alkonyút
Vannak kevés szavú, ritkábban megszólaló költők: Tamás Menyhért közéjük tartozik. Mégis megjegyezhettük a nevét már 1974-ben, mert családi kötődése indíttatására a Bukovinából Magyarországra települt […]
-
Kilenc hónap
A hetvenes évek derekára Mészáros Márta hírneve jócskán túlnő az ország határain: Örökbefogadásának (1975) berlini Arany Medvéje után nemcsak a kényes filmesztéták, hanem a nemzetközi feministák is […]
-
Cs. Szabó László: Hűlő árnyékban
A könyv Cs. Szabó László önéletrajzi írásait fogja egybe. A „század tanúja” szólal meg az írásokban, aki a „rettenetes” huszadik században zajló kalandos és szenvedéssel teli életét teszi az […]
-
Keresztúton
A magyar filmtörténet egyik bizarr tanulsága, hogy ugyanazon rendező egyszerre lehet a szerelmi fájdalmak és az antiszemita uszítás formátumos szakértője. Kezében könnyzsebkendő, mellkasán […]
-
Az első
Cserépy László filmje címét a történelem ironikus megvilágításba helyezte: Az első egy korszak lezárása lett, szimbolikus, illetve szó szerinti értelemben egyaránt. Ez volt a legutolsó film, amelyet –[…]