súgó
keresés
  • Nagy Zoltán Mihály: A sátán fattya

    A második világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja magyarsága első éveinek súlyos tragédiáit mutatja be a szerző negyedik könyve. A Szovjetunió megszűnését követően a kárpátaljai irodalom […]

  • Orbán Ottó: A visszacsavart láng

    Mi az a „visszacsavart láng”? A kötet közepe táján olvashatók A folytatás ciklus prózaversei, ezek egyike a címadó: „Olyan korokban, amikor a lámpa visszacsavart lánggal ég, a költészet nem a vers, a […]

  • Hajnóczy Péter: A fűtő

    A fűtő Hajnóczy Péter első, azonos című elbeszéléskötetének címadó novellája. Szikár, kiforrott stílusú próza, mely már nem az útkereső, hanem a hangját és témáját ismerő szerzőre utal. Hajnóczy […]

  • Lázár Ervin: Kisangyal

    A Hét szeretőm (1994) válogatott novellák után három évvel megjelent Kisangyal szintúgy az életmű teljes keresztmetszetét veszi alapul (egyedül az 1996-ban megjelent Csillagmajor külön novellaciklust […]

  • István, a király

    A nyolcvanas években az MSZMP vezetői újabb reformokkal próbálták megerősíteni a meggyengült életszínvonal-alkut, ám a társadalom széles körét érintő gazdasági válság és a politikai ellenzék erősödése[…]

  • Hernádi Gyula: Deszkakolostor

    Az 1959-ben megjelent Deszkakolostor Hernádi Gyula első prózakötete, mely egyben megalapozta az addig költőként ismert szerző prózaírói karrierjét is. A tizennyolc elbeszélést tartalmazó kötetet […]

  • Farkas Árpád: Válogatott versek

    Farkas Árpád addigi költői életútja összegzésének tekinthetjük a Válogatott verseket. A kötetben ott van verseskönyveinek (Másnapos ének, 1968; Jegenyekör, 1971; Alagutak a hóban, 1979) minden fontos,[…]

  • Mora, Terézia: Az egyetlen ember a kontinensen

    A Magyarországról a rendszerváltozás után, tizenkilenc évesen Berlinbe költöző Terézia Mora első kötete, a Seltsame Materie (1999; magyarul: Különös anyag, 2001) erőteljesen tematizálja magyar–osztrák[…]