-
Senkiföldje
Jeles András születésének (1945), illetve első amatőr- és vizsgafilmjeinek dátuma (1968) pontosan kijelöli a rendező művészetének meghatározó alapelemeit: a 20. század történelmét egyfelől, a […]
-
Bogdán László: Bűbájosok
Bogdán László nemcsak verseiből szeret ciklusokat építeni, hanem hosszabb-rövidebb prózáiból, s még regényeiből is. Egyik nyilatkozatában például elárulja, hogy szándékai szerint a nyolcvanas évek […]
-
Czakó Gábor: Aranykapu
Pusztán a mű címe alapján meseregényre gondolhatnánk, ám a megerősítő címként is értelmezhető „Boldog Salamon király” elgondolkoztat: vajon az ószövetségi bölcs jelzővel felruházott Salamonról lesz […]
-
Mielőtt befejezi röptét a denevér
Tímár Péter harmadik egész estés mozifilmje mindmáig kilóg a rendező főként – jobb-rosszabb – komédiákból álló életművéből, sőt a magyar filmtörténetben is alig vezethető vissza előzményekre. A […]
-
Makra
A termelési filmek emléke sokáig kísértette a magyar mozgóképet, és még a hetvenes években is éreztette hatását. De a munkás-paraszt tematika újdonatúj búvárai már igyekeztek megszabadulni a […]
-
Orbán Ottó: A visszacsavart láng
Mi az a „visszacsavart láng”? A kötet közepe táján olvashatók A folytatás ciklus prózaversei, ezek egyike a címadó: „Olyan korokban, amikor a lámpa visszacsavart lánggal ég, a költészet nem a vers, a […]
-
Majtényi Mihály: Remények batárján
A Remények batárján jubileumi novelláskötet, az író hetvenedik születésnapjára jelent meg Major Nándor válogatásában és előszavával. A harmincnyolc novellát tartalmazó kötet címadó szövege A remények […]
-
Kertész Imre: Sorstalanság
A Sorstalanság Kertész Imre legsikerültebb regénye, életművének legfontosabb és legtöbbre értékelt alkotása. A szerző első műveként jelent meg, ma mind egyedülálló művészi megformáltságánál, mind a […]