-
N. N. a halál angyala
Herskó János mindössze hat játékfilmet rendezett, mégis sokszínű életművet hagyott hátra, amikor 1970-ben emigrált. Változatosságuk mellett feltűnnek a filmek közös vonásai is. Herskó visszatérő […]
-
Ágh István: Dani uraságnak
A pálya egyes állomásainak figyelmes elemzője találóan jellemezte a könyvet: a szerző látszólag különösebb cél nélküli utazásai és „lassú folyású szőlőhegyi beszélgetései, nyugodt áramlású […]
-
Csoóri Sándor: Hattyúkkal, ágyútűzben
Csoóri Sándor költészetében változás következett be az 1990-es években. Verseit továbbra is a költői én közvetlen öntanúsítása jellemezte, mely megőrizte látomásos, metaforikus karakterét (Jóslás a te[…]
-
Kukorelly Endre: TündérVölgy
Korabeli kritikusainak egybehangzó ítélete szerint a TündérVölgy Kukorelly Endre (addigi) legjobb könyve. Az eleinte csak költőként számon tartott szerző első prózai munkájáról írva az értelmezők […]
-
Nagy Gáspár: Halántékdob
Nagy Gáspár első verseskötete (Koronatűz, 1975) tehetséges költőt ígért, ám ekkor még erősebb a költői hagyományvilág – elsősorban Jékely Zoltán, Nagy László – megkötő, mint felszabadító ereje. Téma- […]
-
Tar Sándor: A mi utcánk
Tar Sándor pályájának kismagasló szakasza a kilencvenes évek, ekkoriban jelennek meg legfontosabb művei: A te országod (1993) és a Lassú teher (1998) között A mi utcánk, a korpusz ötödik kötete. Az […]
-
Tóth Erzsébet: Gyertyaszentelő
A Zalán Tibor 1979-es esszéjében „arctalan nemzedéknek” keresztelt népes költőcsoportból Tóth Erzsébet azon kevesek egyike, aki jelentékeny költészetet hozott létre az évtizedek alatt. A Madárúton […]
-
Darvasi László: A veinhageni rózsabokrok
Darvasi László harmadik kötete az A veinhageni rózsabokrok, melyet egy verseskötet (Horger Antal Párizsban, 1991) és egy verseket és elbeszéléseket egyaránt tartalmazó könyv (A portugálok, 1992) […]