-
Dögkeselyű
A hatvanas–hetvenes–nyolcvanas évek magyar filmjének visszatérő hőse a vívódó értelmiségi, aki nem alkalmas tömegfilm (műfajfilm) főszereplőjének. Tépelődik, töpreng, amikor akciózni kellene (Simó […]
-
Marno János: Hideghullám
A Hideghullám a recepció tanúsága szerint Marno Jánosnak az a kötete, amely az életmű meghatározó poétikai fogásainak (pl. a klisés nyelvi kifejezések szétbontásának, kiforgatásának), alakjainak (pl. […]
-
Vas István: Teremtett világ
A Teremtett világ Vas hatodik verseskötete. Az ekkor negyvennyolc éves költőnek sokáig kellett várnia rá, az 1948-as Római pillanat óta nemhogy verseskönyve nem jelent meg, de folyóirat-publikációja […]
-
Együttélés
A nyolcvanas években sorra készültek a közelmúlt kollektív traumáit feldolgozó történelmi dokumentumfilmek (Ember Judit: Pócspetri, 1983/1989; Gazdag Gyula: Társasutazás, 1985; Gulyás Gyula – Gulyás […]
-
Böndör Pál: Eleai tanítvány
Négy korábbi verseskötetből (Karszt, 1974; Vérkép, 1978; Jégverés, 1985; A gázló, 1989) válogatott és kilencvenes években íródott (az akkori keletkezéstörténeti kontextusban: új) verseket (Ördöglakat)[…]
-
Tóth Krisztina: Porhó
Az ezredforduló magyar költészetének jelentős poétikai kihívása volt a posztmodern játékossága és a modernitás pátosza közti egyensúly megtalálása, egy olyan versnyelvé, amely komoly témákat tud a […]
-
Aczél Géza: (vissza)galopp
Aczél Géza első önálló kötete huszonnyolc éves korában, 1975-ben jelent meg, de azután is csak évente egy-két verssel, évtizedenként egy-egy kötettel jelentkezett. 2003-ban azonban meglepő fordulatot […]
-
Simon mágus
A Simon mágus Enyedi Ildikó harmadik egész estés filmje, amely első pillantásra Az én XX. századomtól (1989) legalább annyira eltérőnek tűnik, mint a rendező második mozifilmjétől, a Bűvös vadásztól […]