súgó
keresés
  • Ottlik Géza: Buda

    . századi irodalmunkban talán ez a regény és kiadásának körülményei vetik fel a legtöbb kérdést. Ottlik az Iskola a határon (1959) után hosszú ideig nem jelentetett meg újabb könyvet, s szakmai […]

  • Buda Ferenc: Évgyűrűk bilincsei

    Az Évgyűrűk bilincsei Buda Ferenc első prózakötete. Olyan alkotóé, akit a szélesebb olvasóközönség évtizedeken át szinte kizárólag költőként ismert. A kötet harminchárom, 1965 és 1987 között íródott, […]

  • Budapesti tavasz

    1955. április 4-ére, a nácik és honi szálláscsinálóik kisöprése – illetve a szovjet hódítás – tizedik évfordulója, azaz – akkoriban úgy mondták – a „felszabadulás” megünneplésére a kultúrpolitika […]

  • Esterházy Péter: Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk

    A Bevezetés a szépirodalomba (1986) után a kritikai visszhang szerint az Esterházy-próza próteuszi irányt vett, önismétlőn termelte ki Hrabal, Hahn-Hahn grófnő, Házy Eszter és Csokonai Lili könyvét. […]

  • Garabonciák

    Keresztes Dóra a magyar animáció azon alkotói közé tartozik, akik a képzőművészet felől érkeztek az animációsfilm-készítéshez. A tipográfusként végzett, könyvillusztrátorként is alkotó művész a […]

  • Tóth Krisztina: Porhó

    Az ezredforduló magyar költészetének jelentős poétikai kihívása volt a posztmodern játékossága és a modernitás pátosza közti egyensúly megtalálása, egy olyan versnyelvé, amely komoly témákat tud a […]

  • Lenz

    A marginális újítók és a lázító látnokok kulturális intézménye, a félszáz évig fennálló Balázs Béla Stúdió eredetileg főiskolás rendezőknek kínált gyakorlási terepet a nagy stúdiók árnyékában, s ezért[…]

  • Büntetőexpedíció

    Magyar Dezső első egész estés filmjéhez, az 1969-ben forgatott, ám betiltott és csak 1986-ban bemutatott Agitátorokhoz hasonlóan a Balázs Béla Stúdió kísérleti műhelyében készíti el hatrészesre […]