-
Tar Sándor: A mi utcánk
Tar Sándor pályájának kismagasló szakasza a kilencvenes évek, ekkoriban jelennek meg legfontosabb művei: A te országod (1993) és a Lassú teher (1998) között A mi utcánk, a korpusz ötödik kötete. Az […]
-
Garabonciák
Keresztes Dóra a magyar animáció azon alkotói közé tartozik, akik a képzőművészet felől érkeztek az animációsfilm-készítéshez. A tipográfusként végzett, könyvillusztrátorként is alkotó művész a […]
-
Négy bagatell
Bódy Gábor a hatvanas évek végén, az ELTE filozófia–történelem szakos hallgatójaként került kapcsolatba a filmmel: forgatókönyvet írt Mihályfy Lászlónak (Vissza a városba, 1968), Pintér Györgynek […]
-
Prés
Maár Gyula igen sokszínű, számos TV- és dokumentumfilmet is felölelő pályafutásának voltaképpen nulladik darabja a Prés. Nulladik, mivel a Balázs Béla Stúdióban készült, s noha egész estésnek […]
-
Pilinszky János: Szálkák
A Szálkák Pilinszky negyedik verskötete: az 1946-os Trapéz és korlát után csak 1959-ben jelenhetett meg nagy jelentőségű második, Harmadnapon című verseskönyve, s 1970-ben látott napvilágot a költő […]
-
Csoóri Sándor: Hattyúkkal, ágyútűzben
Csoóri Sándor költészetében változás következett be az 1990-es években. Verseit továbbra is a költői én közvetlen öntanúsítása jellemezte, mely megőrizte látomásos, metaforikus karakterét (Jóslás a te[…]
-
Füzi László: Lakatlan Sziget I–III.
A Lakatlan Sziget az empirikus fikció, a naplóírás belső tere, a konstruktív meditáció metaforája. A napló a többi konfesszionális narratívához hasonlóan reneszánsz eredetű műfaj, nem kötelezően […]
-
N. N. a halál angyala
Herskó János mindössze hat játékfilmet rendezett, mégis sokszínű életművet hagyott hátra, amikor 1970-ben emigrált. Változatosságuk mellett feltűnnek a filmek közös vonásai is. Herskó visszatérő […]