kísérleti film

Kapcsolódó szócikk(ek)

• Angst

  A kilencvenes években a nemzedéki váltás néhány évre elakad a magyar filmben, az új generáció nehezebben jut szóhoz. A Színház- és Filmművészeti Főiskola jobbára hatvanas években született […]

  tovább

• Büntetőexpedíció

  Magyar Dezső első egész estés filmjéhez, az 1969-ben forgatott, ám betiltott és csak 1986-ban bemutatott Agitátorokhoz hasonlóan a Balázs Béla Stúdió kísérleti műhelyében készíti el hatrészesre […]

  tovább

• Csendélet

  Novák Márk Gaál István és Sára Sándor osztálytársaként végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, s nemzedéktársaihoz hasonlóan a Balázs Béla Stúdióban forgatta első rövidfilmjeit. A […]

  tovább

• Elégia

  Huszárik Zoltán mindössze ötven évet élt, két egész estés és öt szerzői rövidfilmet forgatott, ám ezekkel beírta magát a magyar film történetébe. 1950-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti […]

  tovább

• Az élet vendége: Csoma-legendárium

  A magyar kísérleti film története során úton-útfélen előtűntek a mozgókép világától biztos távolban tanyázó társművészek, akik termékeny idegenségükkel frissítették föl az experimentális karakterű […]

  tovább

• Emlékezés az emberre

  A mozgókép története során számos gondolkodó adott hangot azon véleményének, miszerint a film és a halál kivételesen intim viszonyban áll egymással. Ha a fotográfia mindig a halál történetét meséli a […]

  tovább

• Fagyott május

  Erdély Miklós találóan írta Bódy Gábor Amerikai anzixáról (1976), hogy „felborzolt felülete” alatt „megtagadott kalandfilm” rejtőzik. Hasonlóképpen, Lichter Péter filmje, a Fagyott május „megtagadott […]

  tovább

• Hajnal

  A hatvanas–hetvenes évek fordulóján bekövetkező nyitással, a filmes diplomával nem rendelkező neoavantgárd művészek beáramlásával a Balázs Béla Stúdió a rendszeres és módszeres kísérleti filmezés […]

  tovább

• Halhatatlanság

  Jancsó Miklós 1946 és 1950 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakát. Pályafutása az ötvenes évek szocialista realista korszakában rövid- és híradófilmekkel indult. Sajátos[…]

  tovább

• Kentaur

  Szentjóby Tamás a hatvanas–hetvenes évek neoavantgárd (akció)művészetének egyik legsokoldalúbb, legradikálisabb tagja volt. A nevéhez fűződött többek között az első happening, Az ebéd (in memoriam […]

  tovább

• Keressük Dózsát

  A hetvenes–nyolcvanas években a Balázs Béla Stúdió a kísérleti filmezés legfontosabb és jóformán egyetlen műhelye volt Magyarországon. Amíg a megelőző évtizedben a dokumentarizmus és a Szociológiai […]

  tovább

• Látta-e már Budapestet télen?

  Amennyire gazdag a magyar filmtörténetben a játék- és dokumentumfilmek állománya, annyira hézagos a kísérleti vagy avantgárd műveké. A húszas évektől az ötvenesek végéig tartó időszakban különösen […]

  tovább

• A másik ember iránti féltés diadala

  Szilágyi Kornél és Hevesi Nándor, azaz Igor és Ivan Buharov a kortárs magyar kísérleti film meghatározó alkotópárosa. Szürrealista-dadaista műveik a mozgókép, a képzőművészet és a zene határvidékén […]

  tovább

• Mozgóképanalízis I–II.

  Tímár Péter amatőrfilmesként indult, mellette hírlapárusként, raktárosként, zenészként, gondnokként dolgozott. 1974-től 1990-ig a Filmgyárban grafikusként, trükk­operatőrként működött, közben […]

  tovább

• Négy bagatell

  Bódy Gábor a hatvanas évek végén, az ELTE filozófia–történelem szakos hallgatójaként került kapcsolatba a filmmel: forgatókönyvet írt Mihályfy Lászlónak (Vissza a városba, 1968), Pintér Györgynek […]

  tovább

• Öndivatbemutató

  Hajas Tibor mindössze krisztusi kort ért meg, mégis a magyarországi neoavantgárd művészet egyik legsokoldalúbb, legnagyobb hatású és legprovokatívabb tagja volt. Provokációiban, ahogy a neoavantgárdok[…]

  tovább

• Pályamunkások

  Gaál István főiskolai vizsgafilmként forgatta le a Pályamunkások című négyperces etűdjét. Különleges teljesítmény: nem a diplomafilm vagy a diploma után a Balázs Béla Stúdióban készülő rövidfilm jelzi[…]

  tovább

• A piacere

  Huszárik Zoltán ötödik és egyben utolsó szerzői rövidfilmje az A piacere (Tetszés szerint). Ezt követően már csak utolsó játékfilmjét, a Csontváryt fogja leforgatni 1979-ben. A mindössze ötven éves […]

  tovább

• Privát Magyarország I. A Bartos család

  Forgács Péter páratlan filmsorozatot alkotott a harmincas és negyvenes években otthoni használatra készült amatőr filmekből. A hagyományos műfajok szerint nehezen besorolható unikális mozgóképek a […]

  tovább

• Pro Patria

  A hatvanas évek magyar újhullámának alkotói többek közt a közelmúlt történelmével foglalkoztak, méghozzá elsősorban azért, mert maguk is átélték a második világháborút, az ötvenes évek kemény […]

  tovább

• Résfilm

  Az operatőröket gyakran csábítja el a rendezés: nem csupán egy film kreatív munkatársaként akarnak szerepet kapni, hanem saját gondolataikat, elképzeléseiket is szeretnék vászonra vinni. Ilyenkor […]

  tovább

• Shine – Ragyogás

  Tóth János különleges művésze volt a magyar filmnek. 1954-ben operatőrként végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A korai rövidfilmek fényképezése után, 1959-től elkezdett egész estés […]

  tovább

• Szél

  Bíró Yvette a világ különböző filmes iskoláiban, így a kilencvenes évek első felében vendégtanárként a Színház- és Filmművészeti Főiskolán úgynevezett képzeletgyakorlatokkal tanította a […]

  tovább

• Verzió

  Erdély Miklós a magyar neoavantgárd leg­fontosabb, legsokoldalúbb, legnagyobb hatású alakja volt. Szobrászatot tanult, de építészmérnöki diplomát szerzett; felvették a Színház- és Filmművészeti […]

  tovább