súgó
keresés

Műfaj ∙ esszé

  • Nemes Nagy Ágnes: 64 hattyú

    A 64 hattyú Nemes Nagy Ágnes első, Tanulmányok alcímet viselő esszékötete, amelyet a szerző életében s azután is még számos másik követ: ilyen az 1982-es Metszetek. Esszék, tanulmányok, a Babitsról A […]

  • Jékely Zoltán: A Bárány Vére

    A kötet Jékely tanulmányait, esszéit, könyvkritikáit és publicisztikai írásait adja közre, körülbelül négy évtized, vagyis a teljes életpálya termését az 1930-as évektől az 1970-es évekig. Betekintést[…]

  • Pilinszky János: Beszélgetések Sheryl Suttonnal

    A Beszélgetések Sheryl Suttonnal egy valós alapokon nyugvó, de fiktív párbeszéd. Pilinszky 1971-ben látta Párizsban a Robert Wilson rendezte színházi előadást, a Le regard du sord-t (’A süket […]

  • Száraz György: Egy előítélet nyomában

    A Kádár-rendszer társadalmat egyneműsító ideológiája nem engedte meg, hogy a szakemberek komolyan elvégezzék bármely hazai nemzetiség identitásának vizsgálatát, annak feltérképezését, hogy az […]

  • Tóth László: Elfeledett évek

    A tanulmányokból, esszékből, cikkekből, naplótöredékből, jegyzetekből összeállított kötet egyszerre cáfol meg évtizedekig érvényesnek tartott filológiai közhelyeket, ad látleletet az 1989 körüli […]

  • Grendel Lajos: Elszigeteltség vagy egyetemesség

    Grendel Lajos számára a nyolcvanas évek végétől az esszé, a publicisztika, az interjú, a napló alkalmas formává vált, hogy az öntanúsítás mellett a kisebbségi sorskér­dések és az irodalom […]

  • Tornai József: Az emberiség görbe fája

    Tornai József Az emberiség görbe fája című könyve a szerző esszéírói munkásságának esszenciájaként értékelhető. Sűrítve és szemléletesen mutatkoznak meg benne mindazok az életre, művészetre vonatkozó […]

  • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre

    A szerző három kötetben és három különféle műfajban tervezte elbeszélni élete történetét. Nem a művek keletkezésének sorrendjét, hanem pályája alakulásának időrendjét tekintve a Versdokumentumok […]

  • Sütő András: Engedjétek hozzám jönni a szavakat

    Sütő András a nevelési regény hagyományára építi nagyfokú epikai és szemléleti összetettségű esszéregényét. Felemlíti Rousseau Émile című nevelési regényét mint előképet, ám saját munkájában a műfaj […]

  • Markó Béla: Az erdélyi macska

    Markó Béla hetvenes évek elejei költői pályakezdése óta publikál recenziókat, kritikákat, irodalomtörténeti esszéket is. Ezekből válogat Az erdélyi macska c. kötete. Írásai egyrészt elemzik, […]

  • Buda Ferenc: Évgyűrűk bilincsei

    Az Évgyűrűk bilincsei Buda Ferenc első prózakötete. Olyan alkotóé, akit a szélesebb olvasóközönség évtizedeken át szinte kizárólag költőként ismert. A kötet harminchárom, 1965 és 1987 között íródott, […]

  • Csoóri Sándor: A félig bevallott élet

    Csoóri Sándor esszégyűjteménye a műfaj hosszabb, összetettebb, illetve kisebb terjedelmű, koncentráltabb, akár aforizmatömörségű változatait fogja egybe. A páréves időintervallumban keletkezett […]

  • Kodolányi Gyula: A fény rétegei

    Kodolányi Gyulát életútja a magyar ellenzékiség keretei közti szerepvállalásának folytatásaként Antall József külpolitikai főtanácsadójává tette. Munkája kiszakította a szétesőben lévő irodalmi […]

  • Ágh István: Fénylő Parnasszus

    A szerző „hittevésnek” nevezte esszékötetét, és azzal ajánlotta, hogy érzelmei, tapasztalatai, következtetései személyessége mellett tárgyilagosságra törekedett. Így igyekezett hű maradni a magyar […]

  • Illyés Gyula: Hajszálgyökerek

    A mű előhangja néhány bekezdés után egyértelművé teszi a biológiai fogalom szimbolikus értelmét. Eredetileg egy alig bővebb címváltozat: „A nemzeti érzés hajszálgyökerei”, még korábban „A közösségi […]

  • Cs. Szabó László: Halfejű pásztorbot

    Cs. Szabó László először 1959 nyarán jutott el görög földre. Látogatást tett Actiumban, Dodonában, Epiruszban, Korinthoszban, Mükénében, Knósszoszban, Szantorini szigetén, Rodoszban, Phillippiben, […]

  • Kós Károly: Hármaskönyv

    Újabb kori irodalmunkban aligha akad még egy könyv, amely érzékletesebben szemléltetné az ókori Terentianus közmondássá lett gondolatát: „habent sua fata libelli” – főleg, ha nem hagyjuk el, amivel a […]

  • Szabó Zoltán: Hazugság nélkül I–III.

    A három kötet Szabó Zoltán 1932 és 1948 között Magyarországon publikált cikkeit tartalmazza. Az írások témák és műfajok szerint ciklusokba, tizenegy fejezetbe rendeződnek. Tematikusan felölelik saját […]

  • Orbán Ottó: Honnan jön a költő?

    A Honnan jön a költő? a költő első irodalmi esszéket összegyűjtő kötete. Részben azt kapjuk tőle, amit ilyen könyvtől várunk: magyar és világirodalmi portrékat, irodalmi kérdések egyéni hangú […]

  • Cs. Szabó László: Hunok Nyugaton

    Cs. Szabó László, a Nyugat esszéíró nemzedékének jelese, már amikor elhagyta Magyarországot (1948), híres író volt. Népszerűségét sokoldalúságának és tág látóhatárú érdeklődésének – írt esszét, […]

  • Vas István: Az ismeretlen isten

    Az inkább költőként, emlékezések írójaként, műfordítóként számon tartott Vas István az értekező műfajokban is jelentőset alkotott, joggal sorolható akár a két háború közt jelentkező nagy esszéisták […]

  • Tamási Áron: Jégtörő gondolatok

    „A Jégtörő gondolatok Tamási négy évtizedes publicisztikai munkásságának a gyűjteménye, amely ismeretlen írásokat, hozzáférhetetlen újságok és folyóiratok lapjain rejtőzködő cikkeket, riportokat, a […]

  • Csengey Dénes: A kétségbeesés méltósága

    Csengey Dénes esszékötete az irodalomtörténet, az előadóművészet, a szociográfia, a történelemtudomány, illetve a személyes napló tárgyköréből meríti témáit. Könyvében foglalkozik a dalszerző Cseh […]

  • Illyés Gyula: Kháron ladikján

    Aki kinyitja ezt a könyvet, könnyen meglehet, hogy egy számára már ismerős verssel találkozik elsőként, minthogy az 1960-ban megjelent Új versek kötetben volt olvasható: „Kháron ladikja nem akkor […]

  • Illés Endre: Krétarajzok

    A Krétarajzok első kiadása 1957-ben jelent meg ugyancsak a Magvetőnél. Azonos címmel, de lényegesen eltérő tartalommal láttak napvilágot ezek a kötetek. Nemcsak bővítés történt a második kiadásban – […]

  • Füzi László: Lakatlan Sziget I–III.

    A Lakatlan Sziget az empirikus fikció, a naplóírás belső tere, a konstruktív meditáció metaforája. A napló a többi konfesszionális narratívához hasonlóan reneszánsz eredetű műfaj, nem kötelezően […]

  • Füst Milán: Látomás és indulat a művészetben

    Füst Milánt 1947-ben – Lukács György és Kornis Gyula pozitív bírálata nyomán – magántanárrá nevezték ki a Pázmány Péter Tudományegyetem (ma: ELTE) Esztétika Tanszékére, így elkezdhette később […]

  • Lator László: A megmaradt világ

    A költőként, műfordítóként, tanárként és szerkesztőként is jelentős életművet magáénak tudó Lator László nyolcvanötödik életévéhez közelítve írta meg első szépprózai művét, egy önéletrajzi […]

  • Márai Sándor: Napló 1984–1989

    A Napló a Márai-életmű egyik legmeghatározóbb alkotása. Évek, évtizedek során többféle kiadása volt, legelső naplója (Napló 1943–1944) még idehaza látott napvilágot 1945-ben. Az első kötet idején […]

  • Hubay Miklós: Napló nélkülem

    Hubay Miklós nemcsak kiváló drámaíró, de jelentős esszéista is volt: utóbbi műfajban szívesen reflektált a dráma lehetőségeire és feladataira, másrészt azokat a gondolatokat, ötleteket is […]

  • Csoóri Sándor: Nomád napló

    Csoóri Sándor esszéírása az 1960-as, ’70-es évekre bontakozott ki. A költő és a majompofa (1966), a Faltól falig (1969) és az Utazás félálomban (1974) című kötetek első összegzését a Nomád napló […]

  • Somlyó György: Philoktétész sebe

    A költészet van. Önmagából fakadóan létezik. Nem a költő teremti, hanem fordítva, a költészet (’poiesis’: valami korábban nem létezőnek a megteremtése) hozza létre tolmácsolóját, aki élőszóban vagy […]

  • Ottlik Géza: Próza

    Ottlik életművének legtalányosabb darabja ez a könyv, amely nagyon különböző műfajú és státusú szövegeket fog egybe a műformát meghatározó cím alatt. A szöveg első mondatában e fogalomhoz a szerző […]

  • Cs. Szabó László: Római muzsika

    Cs. Szabó László talán legismertebb, sokak által legjobbnak tartott műve a Római muzsika. Különleges könyv, szinte párját ritkítja a magyar irodalomban. Nem esszé, nem tanulmány, nem napló, nem […]

  • Németh László: Sajkódi esték

    A Sajkódi esték című esszé- és tanulmánykötet először 1961-ben, két kiadásban, majd az életműsorozatban jelent meg 1974-ben (lényegesen bővített változatként), s az író három meghatározóan fontos […]

  • Hamvas Béla: Scientia sacra

    „Hamvas a filozofáló ember típusaként a magyar gondolati prózában tölt be kivételes pozíciót, azon egyszerű oknál fogva is, hogy a magyar gondolati prózában és esszében ő egy sajátos foghíjon […]

  • Kemsei István: A szederinda szeme

    Kemsei István nyarai nagy részét évtizedekig a Dunán evezve, a Duna mellett táborozva töltötte. Írt erről korábban is néhány versében és A szederinda szeme kötetbe is beépített Róka a fűzfán c. […]

  • Szilágyi Ákos: A szépfejedelem

    A publicisztika jellemzően a jelennek szóló, aktuáis közéleti eseményekre reagáló rövid napi vagy hetilapokban megjelenő szöveg, mely épp ezért gyorsan avulónak számít, megőrzésre, újrakiadásra csak a[…]

  • Beney Zsuzsa: Szó és csend között

    Gazdag költői életműve mellett Beney Zsuzsa két regényt és számtalan esszét is írt – főként József Attila, Pilinszky János és Radnóti Miklós lírájáról. Utóbbi írások az irodalomtörténeti tanulmányok […]

  • Pilinszky János: Szög és olaj

    A kötet, amely a Vigilia Könyvek sorozatában, Jelenits István gondozásában látott napvilágot, az 1958 és 1981 között, elsősorban az Új Ember katolikus hetilapban, a Vigilia, az Élet és Irodalom, a […]

  • Tandori Dezső: Tandori light – elérintés

    A hetvenes évek dereka jelentős magánkrízis Tandori életében, melyről félig rejtett információkat találhat az olvasó a művekben, ugyanakkor azonban nem „tematizálandó”. „Van az a híres-nevezetes […]

  • Sándor Iván: A történelem gépangyala

    Az első, Sándor Iván esszéiből válogató kötet 1990-ben jelent meg A föld alá vitt tények üzenete címmel. A kötet számos esszét, tanulmányt fogott össze, köztük volt a könyvnyi terjedelmű Németh […]

  • Székely János: A valódi világ

    Székely János költői, próza- és drámaíró munkássága mellett figyelmet érdemel az esszéírói is. Az esszé az életmű szerves része, de a szépprózától elkülöníthető, önálló műfaja, miközben éppúgy – vagy […]

  • Kertész Imre: A végső kocsma

    Kertész prózaírásában A végső kocsma a pálya utolsó periódusban kiteljesedett azon műformái körébe tartozik, amelyek egy fiktív történet elbeszélése helyett a világ- és önértelmezés igényével íródott,[…]

  • Albert Gábor: Zsákutcák hősei

    Albert Gábornak az 1986-os írószövetségi közgyűlésen a kádári diktatúrát élesen bíráló fölszólalása miatt a rendszerváltozásig nem jelenhettek meg könyvei. A nyolcvanas években az író figyelme az […]