súgó
keresés

Bedecs László

(1974)

Azerbajdzsán Nyelvi Egyetemének magyarnyelv-tanára és lektora (Baku), irodalomtörténész.

Díja: Bárka-díj (2013).

Fontosabb könyvei: Beszélni nehéz. Tanulmányok Tandori Dezső költészetéről (Kijárat, 2006); Mi volt a kérdés? Beszélgetések kortárs költőkkel (Kijárat, 2009); Egy lehetséges változat. Tanulmányok, kritikák (Tipp-Cult, 2016).

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Aczél Géza: (vissza)galopp

    Aczél Géza első önálló kötete huszonnyolc éves korában, 1975-ben jelent meg, de azután is csak évente egy-két verssel, évtizedenként egy-egy kötettel jelentkezett. 2003-ban azonban meglepő fordulatot […]

  • Tőzsér Árpád: Adalékok a Nyolcadik színhez

    A szerző ötödik kötete a gondolati-filozofikus magyar költészet kiemelkedő darabja, az életmű fontos, irányadó állomása. Tőzsér szemlélődő, visszahúzódó költői attitűdje korábban is ígérte ezt a fajta[…]

  • Fodor Ákos: Akupunktúra

    Fodor Ákos elsősorban mint a magyar haiku-költészet kiemelkedő alakja ismert, a hetvenes évek végétől a kétezer-tízes évek közepéig húsz kötetben mintegy hétszázötven haikut jelentetett meg. Kultikus […]

  • Papp Tibor: Elégia két személyhez vagy többhöz

    Az 1956-os forradalom bukása után magyarok százezrei indultak egy szabadabb élet reményében Nyugat felé. Köztük sok-sok író vagy leendő író, akik aztán új otthonukban, az új művészi impulzusokat […]

  • Tőzsér Árpád: Érintések

    Az Érintések a szerző harmadik kötete, ez zárja le a pálya első szakaszát, és nyit utat a hetvenes éveket meghatározó újnak. A váltás azért látványos, mert voltaképp a kötet két ciklusa között megy […]

  • Géczi János: Ezer veszprémi naplemente

    A szerző frissen végzett egyetemistaként, 1973-ban került Veszprémbe, hogy aztán a város évtizedekre meghatározza az életét és az ott született műveit. Ihletadóvá vált, egy konfliktusokkal teli […]

  • Tőzsér Árpád: Faustus Prágában

    Már Szenci Molnár 1634-es halála utáni évtizedekből is maradtak fenn dokumentumok az ő „ördöggel cimborálásának” híréről, és ezek a középkori Faust-mondáknak megfelelően beszélték el a történetet. […]

  • Tőzsér Árpád: Finnegan halála

    A szerzőre korábban is jellemző volt, hogy több beszédmódot, több stílust is kipróbál, ahogy az is, hogy nem ragad le egy-egy bejáratott formánál, az mégsem mindennapi, hogy a tizedik kötet után […]

  • Gergely Ágnes: Hajóroncs

    „A matróz joggal retteg a parttól, ha látja, hogy hajóroncsok borítják.” A kötetben is felidéződő mondás jelentése alighanem az, hogy csak kellő óvatossággal szabad olyasmivel próbálkozni, ami […]

  • Balla Zsófia: A harmadik történet

    „Ők mérik súlyodat, akik megsemmisültek […] Csak róluk, mindegyre róluk beszél velem / az Isten. Életét adná, hogy a halált elejtse.” – olvashatjuk a kötet Kertész Imrének ajánlott címadó versében, de[…]

  • Závada Pál: Jadviga párnája

    A naplóformában megírt regény az 1997-es év nagy figyelmet keltő irodalmi eseménye volt. A figyelem megmutatkozott az elismerő kritikák és gesztusok számosságában is. Az elbeszélő, Osztatni András […]

  • Nagy Pál: Journal in-time

    A hetvenes évek második felétől a magyar nyelvű avantgárd irodalom elsőszámú fóruma a párizsi Magyar Műhely nevű folyóirat és könyvkiadó volt, melynek szerkesztői és alkotói, Bujdosó Alpár, Nagy Pál […]

  • Lövétei Lázár László: Két szék között

    Betegségről, kórházi élményekről, illetve az ezzel kapcsolatos szorongásokról, köztük a súlyos halálfélelemről már sokan, sokféleképpen írtak, ám a Lövétei Lázár Lászlóhoz hasonló tényszerű, a […]

  • Gergely Ágnes: Két szimpla a Kedvesben

    A regényként is olvasható memoár a költő gyermek- és ifjúkorának, az első harminc évnek fordulatokban, tragédiákban, traumatikus eseményekben is bővelkedő, mégis művészi gondossággal, megírt […]

  • Szálinger Balázs: Köztársaság

    Ez a vaskos kötet nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a vers, a dráma és a próza eszközeivel egyazon kérdést, a közélet és a magánszféra konfliktusát, határvidékét, egymásra hatását járja körül. […]

  • Kántor Péter: Köztünk maradjon

    Kántor Péter már a hetvenes években is publikált, voltak kisebb-nagyon kritikai sikerei, díjai, ám csak a Köztünk maradjon hozta el azt széles körű szakmai elismerést, amire már legalább egy […]

  • Závada Pál: Kulákprés

    A könyv 2006-os, harmadik kiadásának előszavában közölte az író, hogy 1983-ban kezdte el kutatni a családi dokumentumokat, majd a szülőfalu, Tótkomlós levéltári anyagait, különféle leveleket, […]

  • Bereményi Géza: Legendárium

    A szerző első regénye egy „zilált sorsú” család több generációjának történetét meséli el egy nagyon újszerű ötlet segítségével: az egyes, önálló novellaként is életképes fejezeteknek más és más a […]

  • Lengyel Péter: Macskakő

    A millenniumi ünnepségekre készülődő, világvárossá fejlődő Budapesten a csillogás, a gazdagság, a növekvő jólét mellett a bűnözés is megjelent. Egy Dajka nevű detektív egész Európát izgalomban tartó […]

  • Petri György: Magyarázatok M. számára

    A hatvanas és a hetvenes évek fordulója valóságos mérföldkő volt a magyar költészet történetében, az akkor jelentkezett generáció költői a mai napig meghatározzák versolvasási szokásainkat, lírával […]

  • Lator László: A megmaradt világ

    A költőként, műfordítóként, tanárként és szerkesztőként is jelentős életművet magáénak tudó Lator László nyolcvanötödik életévéhez közelítve írta meg első szépprózai művét, egy önéletrajzi […]

  • Csehy Zoltán: Nincs hová visszamennem

    Egy németországi alkotói ösztöndíj idején megélt testi-lelki és művészi élmények, az utazás és az idegenség tapasztalata, a magány és közben az új kapcsolatok kialakulásának izgalma adja e kötet […]

  • Gergely Ágnes: Őrizetlenek

    Gyanúsak azok a könyvek, amelyeknek a végén könnybe lábad az olvasó szeme: hatásvadásznak, érzelgősnek, romantikusnak, korszerűtlennek gondolhatjuk az ilyen regényeket. Különösen akkor, ha ehhez egy […]

  • Petri György: Örökhétfő

    Az Örökhétfő az első szamizdatban megjelent magyar verseskötet. Miután Petri korábbi könyveinek kiadója, a Szépirodalmi a leadott száztizenkilenc versből harmincöt kihúzását kérte, és egyértelműen […]

  • Tóth Krisztina: Porhó

    Az ezredforduló magyar költészetének jelentős poétikai kihívása volt a posztmodern játékossága és a modernitás pátosza közti egyensúly megtalálása, egy olyan versnyelvé, amely komoly témákat tud a […]

  • Petri György: Sár

    Betegségének tudatában az éppen csak ötvenéves költő a befejezés, a kivonulás, a búcsú lírai újrafogalmazását kísérelte meg, de ehhez bőségesen meríthetett az életmű korábban kidolgozott és sikeresen […]

  • Lator László: Sárangyal

    Lator Lászlót az Újhold költői közé soroljuk, habár nem jelent meg verse a folyóiratban. Az odatartozást az indokolja mégis, hogy a háború pusztításának testközeli tapasztalata, a csontokig hatoló […]

  • Csorba Győző: Séta és meditáció

    A rendkívül gazdag, fél évszázadot átívelő életmű hatodik verseskötete a költő negyvenes éveinek második felében született költeményeit gyűjti össze. A kritika olyannyira jól fogadta, hogy valóságos […]

  • Tóth Krisztina: Síró ponyva

    A ponyva az irodalomban az értéktelent, a klisékkel dolgozót, a kiszámíthatót és a felületest jelenti – a „síró ponyva” ezen belül a meghatót, a romantikust, a drámait jelölhetné. De ahogy a […]

  • Szilágyi Ákos: A szépfejedelem

    A publicisztika jellemzően a jelennek szóló, aktuáis közéleti eseményekre reagáló rövid napi vagy hetilapokban megjelenő szöveg, mely épp ezért gyorsan avulónak számít, megőrzésre, újrakiadásra csak a[…]

  • Beney Zsuzsa: Szó és csend között

    Gazdag költői életműve mellett Beney Zsuzsa két regényt és számtalan esszét is írt – főként József Attila, Pilinszky János és Radnóti Miklós lírájáról. Utóbbi írások az irodalomtörténeti tanulmányok […]

  • Károlyi Amy: A szobrok elindulnak

    Károlyi Amy összegzésnek, számadásnak, az életmű lezárásának szánta ezt a kötetet, az általa írt fülszövegben kifejezetten hangsúlyozva, hogy a vaskos gyűjtemény mérleg: „ennyire telt”. Amikor ezeket […]

  • Beney Zsuzsa: Tárgytalan lét

    Orpheus a túlvilágra is elment, hogy visszahozza az életbe kedvesét, Eurydikét. A küldetés azonban kudarcot vallott, mert még a szerelem és a művészet sem győzheti le a halált. Legfeljebb arra ad […]

  • Takács Zsuzsa: A test imádása. India

    Ha egy szóval kéne jellemeznünk: Takács Zsuzsa a szerelem költője, azon belül is a szerelem fájdalmáé, keserűségéé, hiányáé, a szakításé, az elmúló boldogságé. Kevesen beszélnek nála közvetlenebbül, […]

  • Székely Magda: A testen túl

    Nyolcéves kislányként svéd dokumentumokkal élte túl a vészkorszakot Székely Magda Budapesten, de a szüleit elvesztette, ami az üldöztetés és a bujkálás traumájával együtt egész életre szóló sebeket […]

  • Tőzsér Árpád: Történetek Mittel úrról, a gombáról és a magánvalóról

    A Pozsonyban élő, de csehül és lengyelül is olvasó magyar költő kulturális identitására természetesen a szláv nyelvű szövegek is óriási hatással vannak. Különösen így volt ez a rendszerváltás előtti […]

  • Bereményi Géza: Vadnai Bébi

    Eredetileg egy, a második világháború alatti Budapesten játszódó film forgatókönyvének szánta a szerző a később regénnyé átdolgozott művét, de a szövegen továbbra is érződik a filmes gondolkodás, sőt […]

  • Petri György: Valami ismeretlen

    A rendszerváltás lehetővé tette, hogy a nyolcvanas években csak szamizdatban vagy határon túl publikáló Petri György legálisan is újra megjelenhessen. Valahol megvan címen már 1989-ben napvilágot […]

  • Papp Tibor: Vendégszövegek 1

    Ritka, hogy egy sorozat első tagját is beszámozzák. Papp Tibor viszont tudta, hogy rátalált egy olyan alkotói módszerre, amely mellett hosszú időre elkötelezi magát. Ezért számozta már a sorozat első […]

  • Bereményi Géza: Versek

    A Bereményi-életmű leginkább jelenlévő, szélesebb körben ismert darabjai azok a dalszövegek, melyeket elsősorban Cseh Tamás énekhangján ismerünk, de nem egyet mások vittek sikerre (Hóesés – Udvaros […]

  • Takács Zsuzsa: Viszonyok könnye

    Kétféleképpen lehet álmodni egy szerelemről: lehet képzelődni, vágyakozni, és lehet alvás közben, a szó hétköznapi értelmében álmodni róla. A költészet nagyon sokszor kalandozik mindkét irányba, de […]