súgó
keresés

Jánosi Zoltán

(1954)

A Magyar Napló folyóirat főszerkesztője, a Magyar Napló Kiadó irodalmi vezetője, egyetemi tanár.

Fő kutatási területe a „bartóki” modell a magyar líratörténetben, az újabb magyar líra és az archaikus kultúrák kapcsolata.

Fontosabb díjai: Arany János-díj (2011), József Attila-díj (2014).

Fontosabb könyvei: Nagy László mitologikus költői világa – az egyetemes és a magyar irodalomtörténet koordinátáiban (Felsőmagyarország Kiadó, 1996, 1997); La acogida de Federico García Lorca en Hungría. La vida y poesía de Federico García Lorca reflejada en los espejos de la literatura húngara (Colección Literatura y Lingüística. Almería. Editorial Universidad de Almería, 2007); Barbárok hangszerén.Társadalom és antropológia XX. századi irodalmunk életműveiben (Holnap Kiadó, 2010).

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Szöllősi Zoltán: Angyal lépked föld fele

    Az öt ciklusba rendezett, a nyitókölteménnyel együtt hetvenöt verset tartalmazó kötet Szöllősi hatvanas évek végétől indult lírájának meghatározó gyűjteménye. A korábbi hat könyvéből (Csontkorall, […]

  • Turczi István: Áthalások

    A Turczi-lírának a modern és a modernség utáni poétikai törekvések számos eleméből, gazdag magyar- és világirodalmi műveltséganyagából egybeszőtt, a költő korára és személyiségére e hagyaték szűrőjén […]

  • Nagy László: Deres majális

    Nagy László első gyűjteményes kötete rendhagyó összegzés: a pálya addigi reprezentációjaként jelenik meg, mégsem foglalja magába megelőző négy könyvének (Tűnj el fájás, 1949; A tüzér és a rozs, 1951; […]

  • Tornai József: Az emberiség görbe fája

    Tornai József Az emberiség görbe fája című könyve a szerző esszéírói munkásságának esszenciájaként értékelhető. Sűrítve és szemléletesen mutatkoznak meg benne mindazok az életre, művészetre vonatkozó […]

  • Lakatos Menyhért: Füstös képek

    A Füstös képek Bari Károly Holtak arca fölé (1972) című verseskötete mellett elsőként tárta fel a szépirodalomban a magyarországi cigány sorsot. A szerző önéletrajzi elemeket is tartalmazó regénye […]

  • Serfőző Simon: Gyerekidő

    Az indulásától erős szociális érzékenységű Serfőző Simon költői műhelyében régóta értek, s a hetvenes évek közepétől napvilágra is törtek a magyar valóságot a versnél szélesebb összefüggésekben […]

  • Kovács István: A gyermekkor tündöklete

    A Kilencek költőcsoport 1969-es antológiájában (Elérhetetlen föld) feltűnt, s a A gyermekkor tündöklete megjelenésének idejére már négy verseskötettel és több, elsősorban lengyel tárgyú […]

  • Nagy László: Himnusz minden időben

    Nagy László erőteljesen megnyilatkozó, a küzdő életelvre hangolt költőiségét (Rege a tűzről és jácintról) már az 1957-es kötetében (Deres majális) elemien megrázkódtatja az 1956-os forradalom […]

  • Bari Károly: Holtak arca fölé

    Az 1952-ben, Bükkszentkereszten sokgyermekes cigánycsaládban született Bari Károly nevét már középiskolás korában ismertté tette a 14 és 16 éves kora között írott verseit tartalmazó, Domokos Mátyás […]

  • Serfőző Simon: Hozzátok jöttem

    A magyar vidék mélységéből, egy Zagyvarékas közeli tanyáról az ötvenes évek legvégén a magyar irodalomba érkezett, s tehetségét később a próza (Gyerekidő) és a dráma területein is próbára tevő szerző […]

  • Nagy László: Jönnek a harangok értem

    A már röviddel a költő halála után megjelent könyv – a Versben bujdosó kötet egyik versvonulatának folytatásaként is – Nagy László költészetének líratörténeti jelentőségű opusa. A kötet egyik […]

  • Ladányi Mihály: Kitépett tollú szél

    Ladányi Kitépett tollú szél című kötete a politika, a család, a szerelem, a természet, a városi élet motívumai mellett sűrítményként foglalja össze a szocializmus világára az ’50-es évek végétől […]

  • Oláh János: Közel

    A Kilencek költőcsoport egyik meghatározó alakjának első nagyepikai műve, a Közel több száz oldalas tudatregény (fejlődésregény, regényfolyam) a szerző első lírakötete (Fordulópont, 1972) után, […]

  • Nagy László: Krónika-töredék

    A verseiben az ország életét éles szemmel analizáló alkotó élete utolsó éveiben naplót vezetett. Az irodalmi köztudatba 1994-ben jutott, két teljes és két csonka év napjainak történetét vázoló naplót […]

  • Sinka István: Mesterek uccája

    Nagyszalonta és környéke, Sinka István elhagyott szülővidéke, Bihar – s más tájaival együtt Békés – élete végéig műveinek meghatározó tematikáját adta. A Mesterek uccája, a lélekben szülőföldjére […]

  • Galgóczi Erzsébet: Ott is csak hó van

    Galgóczi Erzsébet elsősorban éles társadalomkritikájával vált az Emberavatás-antológia (1955) nemzedékének (Csurka István, Kamondy László, Moldova György, Sánta Ferenc, Szabó István, Szántó Tibor) […]

  • Kalász László: Parttól partig

    Az észak-borsodi faluban született s haláláig e peremvidéken élő, első verseivel (Anyámnak kontya van, Szarvuk hegyével, Harminc hattyútojást leltem) debreceni egyetemista korában feltűnt Kalász […]

  • Juhász Ferenc: A Pegazus istállói

    A költő nyolcvanas éveiben írt versei elsősorban az öregedés folyamatát: annak biológiai, lélektani és filozófiai összetevőit állítják középpontba. Az egész könyv gondolatrendjének világképét és […]

  • Juhász Ferenc: Pipacsok a pokol fölött

    Az 1989-es rendszerváltozás után jó fél évtizeddel kiadott (a Föld alatti liliom [1991] és a Krisztus levétele a keresztről [1993] c. munkáit követő) kötetében Juhász Ferenc a megváltozott magyar […]

  • Oláh János: Por és hamu

    A Kilencek költőcsoport antológiájának (Elérhetetlen föld, 1969) címadó versét alkotó költő, író és drámaszerző negyedik lírakötete a rendszerváltozás utáni bővebb évtized költői termését foglalja […]

  • Nagy Zoltán Mihály: A sátán fattya

    A második világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja magyarsága első éveinek súlyos tragédiáit mutatja be a szerző negyedik könyve. A Szovjetunió megszűnését követően a kárpátaljai irodalom […]

  • Ratkó József: Segítsd a királyt!

    A pályája utolsó szakaszáig (1983–1989) elsősorban balladás hangütésű verseiről ­ismert, a magyar történelem elhallgatott kérdéseit és a peremvidékek küszkö­dését a Kádár-kor némaságával szembesítő […]

  • Sinka István: Szigetek könyve

    A Szigetek könyve Sinka munkásságának számos alapértékét összefoglaló kései alkotása. Élete fő művének szánta az epikát lírával és autobiográfiai emlékekkel ötvöző, enciklopédikus természetű verses […]

  • Ratkó József: Törvénytelen halottaim

    Az állami gondozottként felnőtt Ratkó József a szegedi egyetemről való (részben a Nagynéném, a miniszterasszony című verse miatt történt) politikai hátterű eltávolítása után (1959) Szabolcs-Szatmárban[…]

  • Váci Mihály: Utazás Bürokronéziában

    Az első kötetével (Ereszalja, 1955) a nyírségi szegénységből az irodalmi és a társadalmi cselekvés színterére lépő, majd 1956 után népi baloldali elkötelezettsége révén a kor „hivatalos” költőjévé […]

  • Bari Károly: A varázsló sétálni indul

    Bari negyedik könyve nemcsak addigi munkásságának (Holtak arca fölé, 1970; Elfelejtett tüzek, 1973; A némaság könyve, 1983) válogatása, de tíz új művel kiegészítve a költő addigi alkotói pályájának […]

  • Nagy László: Versben bujdosó

    A költő halála előtt öt évvel kiadott kötet mindazokat a tematikai, műfaji és poétikai értéket nagyívűen teljesíti ki, amelyeket a szerző az 1956 utáni könyveiben (Deres majális; Himnusz minden […]

  • Kovács István: Véset

    A későbbi történész, polonista és kultúrdiplomata Kovács István költőként a Kilencek alkotói közösségének Elérhetetlen föld című antológiájában (1969) tűnt fel. A „fényes szellők” nemzedéke és az […]

  • Tornai József: Vízesések robaja

    Az 1927-ben született alkotó lírai életműve, amely 2004 és 2011 között Csillaganyám, csillagapám címmel négy gyűjteményes kötetben látott napvilágot, 2012-ben a Semmi ellen, 2013-ban az Éjfél, […]