Sturm László
(1967)
Az ELTE Savaria Egyetemi Központ docense, a Kortárs folyóirat szerkesztője.
Fő kutatási területe a 20. század magyar irodalma.
Fontosabb könyvei: Hagyományok metszéspontján. Krúdy Gyula tényregényei (Anonymus, 2000); Marsall László (MMA Kiadó, 2014); Vas István (MMA Kiadó, 2017).
Kapcsolódó szócikk(ek)
-
Szabó Pál: Ahogy lehet
A maga korában alig jelent meg róla kritika, ezért az Ahogy lehet az életmű számbavételekor háttérbe szorult. Viszont utóbb egyre többen látják úgy, hogy a negyvenes évek eleji regénytrilógia mellett […]
-
Kálnoky László: Bálnák a parton
„1982-ben írt új verseinek kis gyűjteményében mindkét Kálnoky megtalálható – állapítja meg Lengyel Balázs. – A létezés rémségeivel viaskodó (ez is az ő szava) és az anekdotáival a közfigyelem […]
-
Jékely Zoltán: A Bárány Vére
A kötet Jékely tanulmányait, esszéit, könyvkritikáit és publicisztikai írásait adja közre, körülbelül négy évtized, vagyis a teljes életpálya termését az 1930-as évektől az 1970-es évekig. Betekintést[…]
-
Fekete István: Bogáncs
Fekete István az egyik legnépszerűbb magyar író, ennek ellenére irodalmunkban való elhelyezése máig megoldatlan. Már életében és a közelmúltban is jelent meg olyan irodalomtörténeti összefoglalás, […]
-
Orbán Ottó: Búcsú Betlehemtől
A Búcsú Betlehemtől az 1936-ban született költő harmadik kötete. Talán ebben érhető tetten leginkább korai költészetének átváltása a későbbi higgadtabb, tipikus Orbán Ottó-i hangra. A pálya kezdetét […]
-
Szakonyi Károly: A bűntény
A kötet alcíme novellákat ígér, de több kritikus szóvá tette, hogy a huszonnégy írás közül némelyik inkább tárca, mint elbeszélés. A két – gyakran nehezen megkülönböztethető – műfaj együttes […]
-
Kálnoky László: Egy hiéna utóélete és más történetek
Az 1970-es évek végén erőteljes fordulat zajlik le a már idős költő életművében. A humoros, történetmesélő versek jelentik ezt a fordulatot, amelyek kötetben az 1980-as összegyűjtött versek végén […]
-
Birkás Endre: Elfelejtett emberek
Birkás Endre a magyar próza kevésbé ismert nagysága. Szinte mindenki ezzel kezdi ismertetését, aki róla ír. És főleg olyanok fedezik föl rendre, akik maguk is írók. Grendel Lajos például így vezeti be[…]
-
Keszthelyi Rezső: Emlék Kert
Keszthelyi versei szűkszavúságukkal, elhallgatásaikkal, az alapkérdések állandó boncolgatásával kevésbé számíthattak széles körű népszerűségre. Költőtársai viszont nagyra becsülték és időről időre […]
-
Csurka István: Az esztéta
Az esztéta egyesíti az önéletrajz, a vallomás és a történelmi tanúskodást kiemelő emlékezés műfaját. Az író „száraz regény”-nek, illetve „száraz tényregény”-nek nevezi. A könyv sorsa igazolni látszik,[…]
-
Vas István: Földalatti Nap
Vas a Földalatti Nap kötetben mindenekelőtt a közelítő öregséggel és elmúlással vet számot. Hisz, hinni akar a személyesség maradandóságában, a halált legyőző értékekben. „Nem akarok / Átlépni sehová,[…]
-
Szakonyi Károly: Francia tanya
Amikor első kötete, a Középütt vannak a felhők 1961-ben megjelenik, Szakonyi már harminc éves. Ezután sorra jönnek a könyvei, az egy kisregényt és huszonöt elbeszélést tartalmazó Francia tanya az […]
-
Szabó Magda: Für Elise
Az író utolsó regénye az életmű nyíltan önéletrajzi vonulatához tartozik. A korábbi hasonló művekhez – mindenekelőtt az Ókúthoz (1970) – képest lényeges különbség a szülők által örökbefogadott Cili […]
-
András Sándor: Gyilkosság Alaszkában
Az ezredfordulón játszódó történetben különös, főleg népszerű regényekből ismert társai vannak a vélhetően többszáz éves, mégsem öreg Sherlock Holmesnak. Némó (egy ponton Odüsszeusszal azonosul), […]
-
Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék
A kilencvenes években csakúgy, mint korábban és majd később, 2002-ben bekövetkező haláláig, sűrűn sorjáznak Orbán Ottó kötetei. A Hallod-e te sötét árnyék megjelenésekor a költő hatvan éves, és a […]
-
Szakonyi Károly: Harmincnégy ember
A Harmincnégy emberben jelent meg először az Adáshiba, Szakonyi kétségtelenül legsikeresebb drámája. A 2000-es évek közepéig körülbelül kilencven helyen mutatták be Magyarországon és külföldön. Az […]
-
Bertók László: Három az ötödiken
A cím az alcímmel (243 szonett) együtt utal a kötet több szembetűnő sajátosságára. Mindenekelőtt arra, hogy csupa szonettből áll, méghozzá elég tekintélyes számú, összesen kétszáznegyvenhárom, azaz […]
-
Takáts Gyula: Hol is a Volt
Egyedülálló jelenség, hogy egy költő kilencvenhat éves korában új verseket tartalmazó kötetet ad ki. A Hol is a Volt lett Takáts Gyula utolsó verseskönyve, pályája lezárása és némiképp összegzése. „A […]
-
Orbán Ottó: Honnan jön a költő?
A Honnan jön a költő? a költő első irodalmi esszéket összegyűjtő kötete. Részben azt kapjuk tőle, amit ilyen könyvtől várunk: magyar és világirodalmi portrékat, irodalmi kérdések egyéni hangú […]
-
Vas István: Az ismeretlen isten
Az inkább költőként, emlékezések írójaként, műfordítóként számon tartott Vas István az értekező műfajokban is jelentőset alkotott, joggal sorolható akár a két háború közt jelentkező nagy esszéisták […]
-
Rónay György: Kakucsi rózsák
A Kakucsi rózsák Rónay utolsó, még életében megjelent verskötete. Az ezután írt költemények már csak halála után egy évvel, 1979-ben látnak napvilágot A kert című vékony kötetben. Rónay költészetében […]
-
Kónya Lajos: Kései ábránd
Kónya Lajos mint a Rákosi diktatúrát kiszolgáló költő szerzett kétes hírnevet. 1950-ben és 1953-ban is Kossuth-díjat kapott. Az ötvenes évek közepétől viszont ellenzéki magatartása miatt a […]
-
Csurka István: Ki lesz a bálanya?
A kötet Csurka négy korai drámáját tartalmazza, köztük a könyv címadójává is emelt darabot, amely a legnagyobb figyelmet keltette. (A későbbiekben a Döglött aknák és a Házmestersirató fogható […]
-
Orbán Ottó: Kocsmában méláz a vén kalóz
A kötetnyitó Ars politica József Attila Ars poeticájára rájátszva pendít meg két, a kötetben mindvégig meghatározó témát. Az egyik a költészet, a másik a közélet. A kettő össze-összekeveredik a […]
-
Kálnoky László: Lángok árnyékában
Az 1912-ben született költőnek a Lángok árnyékában még csak a harmadik verseskötete. A kortársak néhány (sokan mindössze egy: a Szanatóriumi elégia) nagy vers jelentős, de nem elsőrangú szerzőjeként […]
-
Csurka István: Nász és pofon
„Elemérnek elszorult a torka, pillanat alatt felismerte, mekkora badarságot művelt, s azt is: teljesen értelmetlenül. Szatirikus vígjáték hőséből egyszeriben tragédia hősévé vedlett át.” Csurka egyik […]
-
Vas István: Nehéz szerelem
Vas monumentális, hat kötetből és néhány további, csak folyóiratban megjelent fejezetből álló emlékezésfolyama majdnem ötven éven át íródott. Az elejét 1942–1943-ban írta, de megjelentetni csak […]
-
Vas István: Önarckép a hetvenes évekből
A hetvenes években már élő klasszikus Vas István. 1960 és 1969 között négy új verseskötete jelenik meg (Rapszódia egy őszi kertben 1960; Római rablás 1962; Földalatti Nap 1965; Nem számít 1969). Az […]
-
Jékely Zoltán: Őrjöngő ősz
A költő korai, 1930–40-es években írt versei jogosan keltettek tartós figyelmet. Ám némileg eltakarják az utókor elől a későbbi költészet ugyancsak figyelemre méltó eredményeit. Az Őrjöngő ősz a kései[…]
-
Karátson Gábor: Ötvenhatos regény
Szerteágazó életmű központi darabja az Ötvenhatos regény. Karátson Gábor nemcsak író volt, festő, fordító, környezetvédő is. Bár fiatalon írói-költői tervei vannak, az ’56-os forradalomban való […]
-
Szakonyi Károly: Pál apostol szigetei
A műveiben szinte kizárólag a magyar valóságot föltérképező szerző itt a görög szigetvilágba teszi át a helyszínt. Egy-egy itteni alak áll az írások középpontjában, aki valamivel kirí a többiek közül.[…]
-
Rónay György: A párduc és a gödölye
Rónay György sokfelé ágazó életművében a költészet, a fordítás, az esszé mellett kezdettől jelen van a regény. Első ilyen műve, a Keresztút 1937-ben jelenik meg. Eleinte egy-két évente, a háború után […]
-
Parancs János: Sivatagi följegyzések
Parancs 1956-ban elhagyta Magyarországot, Párizsban megalakította és szerkesztette a Magyar Műhely című lapot, 1964-ben azonban hazatért. Később, eltávolodva a Magyar Műhely avantgárd körétől, […]
-
Takáts Gyula: Száz nap a hegyen
A dunántúli tájköltőként induló Takáts poétikája fokozatosan mélyült létköltészetté. Néprajzi ismeretei, a Bece-hegyi borászkodás, a gazdagodó élettapasztalat konkrétumai érzékletes tárgyiasságukat […]
-
Kemsei István: A szederinda szeme
Kemsei István nyarai nagy részét évtizedekig a Dunán evezve, a Duna mellett táborozva töltötte. Írt erről korábban is néhány versében és A szederinda szeme kötetbe is beépített Róka a fűzfán c. […]
-
Kassák Lajos: Szénaboglya
Kassák előtt az 1949-es kommunista hatalomátvétel után bezárultak a közlés fórumai. Csak 1954-ben, az átmeneti „olvadás” idején jelentek meg folyóiratban újabb művei. De Nagy Imre háttérbe szorulása, […]
-
Marsall László: Szerelem alfapont
A költő elég későn jelentkezett önálló kötettel: harminchét éves, amikor 1970-ben az első könyve, a Vízjelek. A korban származása is késleltethette beérkezését (apja főszolgabíró volt Békésben). […]
-
Bertók László: Tárgyak ideje
Az értelmezők a Tárgyak idejét egy folyamat beérésének tekintik. Maga a költő is így nyilatkozik róla: „Azt hiszem, itt, ebben a könyvben sikerült először tisztán megfogalmazni, amit kezdettől fogva […]
-
Vas István: Teremtett világ
A Teremtett világ Vas hatodik verseskötete. Az ekkor negyvennyolc éves költőnek sokáig kellett várnia rá, az 1948-as Római pillanat óta nemhogy verseskönyve nem jelent meg, de folyóirat-publikációja […]
-
Kassák Lajos: A tölgyfa levelei
Több mint fél évtizedes elhallgattatás után Kassák 1956-ban térhetett vissza az irodalmi életbe válogatott versei kötetével, új verseket tartalmazó könyve pedig 1958-ban jelent meg először. Ezután már[…]
-
Ignácz Rózsa: A vádlott
A Nemzeti Színház erdélyi származású színésznője 1937-ben jelentette meg első könyvét, az Anyanyelve magyart (1937), amely tizenhat kiadást ért meg. További regényei – többek között Született […]
-
Bertók László: Valahol, valami
A költőnek átütő sikert hozó Három az ötödiken (1995) kötet szonettjei után a középhosszú, rímtelen szabadvers válik a következő kötetek (Deszkatavasz; Februári kés) uralkodó formájává. A Valahol, […]
-
Marsall László: Város papírmadárból
1991-ben jelenik meg a Marsall első öt kötetét összegző válogatás (Holdraforgó), és úgy alakul, hogy következő könyve, a Város papírmadárból után szintén még öt új kötet következik a költő haláláig […]
-
Domahidy András: Vénasszonyok nyara
Domahidy András az ötvenes évek végén tűnt föl írásaival az emigráns irodalom egyik jelentős folyóiratában, az Új Látóhatárban. Ekkor már Ausztráliában élt, miután 1948-ban elhagyta Magyarországot. […]
-
Orbán Ottó: A visszacsavart láng
Mi az a „visszacsavart láng”? A kötet közepe táján olvashatók A folytatás ciklus prózaversei, ezek egyike a címadó: „Olyan korokban, amikor a lámpa visszacsavart lánggal ég, a költészet nem a vers, a […]
-
Galsai Pongrác: Záróra a Darlingban
A Záróra a Darlingban Galsai íróportrékat tartalmazó köteteit zárja le. Már az önéletrajzi Egy hipochonder emlékiratai (1974) is részben e témacsokorhoz köthető, majd A besurranó szerkesztőben (1976) […]