Márkus Béla
(1945)
Nyugdíjas egyetemi docens, az MMA levelező tagja.
Fő kutatási területe a 20. századi magyar (nemzetiségi) irodalom.
Fontosabb díjai: József Attila-díj (1997), Széchenyi-díj (2015).
Fontosabb Könyvei: Ágh István (MMA Kiadó, 2015); Szólamból szólamra (Hitel Könyvműhely, 2017); Szilágyi István (MMA Kiadó, 2018).
Kapcsolódó szócikk(ek)
-
Mács József: Adósságtörlesztés
A regényt első elemzői abba a vonulatba sorolták be, amelynek jellegadó darabjai Dobos László Messze voltak a csillagok és Rácz Olivér Megtudtam, hogy élsz c. regényei. Mint „legközvetlenebb […]
-
Szilágyi István: Agancsbozót
A Tiltott könyvek szabadon sorozatában kiadott kötet, amely a megjelenését követő esztendőben elnyerte a román írószövetség díját, több mint két évig készült, a Ceauşescu-diktatúra cenzúrája miatt a […]
-
Ágh István: Árokból jön a törpe
A tizenkilenc rövid történetből álló kötet a szerző szerint a Rókacsárda (1993) mellett prózaírói munkássága „szubsztanciája”. Úgy vélte, ezekben a „szabad lélegzettel” készült alkotásaiban mintegy […]
-
Kardos G. György: Avraham Bogatir hét napja
Az írói pályáján negyvennégy éves korában induló Kardos G. György első regénye megjelenésének évében mindjárt két kiadást ért el. Hamarosan lefordították több nyelvre is, sikerét Bertha Bulcsu a mára […]
-
Beke György: Bartók szülőföldjén
A kötet fordulópontot jelentett mind a szerző alkotói pályáján, mind a magánéletében. Annak a Barangolások-sorozatnak a hatodik darabjaként készült, amelynek ötlete az író nyilatkozatai szerint úgy […]
-
Szilágyi István: Bolygó tüzek
Életművének elemzői közül többen felvetették, hogy a nagyregények előtt, majd a szomszédságukban született novellákat miért nem jelentette meg összegyűjtve az író. Csak folyóiratokban, illetve az […]
-
Ágh István: Dani uraságnak
A pálya egyes állomásainak figyelmes elemzője találóan jellemezte a könyvet: a szerző látszólag különösebb cél nélküli utazásai és „lassú folyású szőlőhegyi beszélgetései, nyugodt áramlású […]
-
Horváth Imre: Együtt a tükörben
Kántor Lajos - a költő 1965-ben kiadott Versek című kötete bevezető tanulmányának írója harminc évvel később - a budapesti PEN Klubban rendezett Horváth Imre-esten arra figyelmeztetett, hogy „ezt a […]
-
Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre
A szerző három kötetben és három különféle műfajban tervezte elbeszélni élete történetét. Nem a művek keletkezésének sorrendjét, hanem pályája alakulásának időrendjét tekintve a Versdokumentumok […]
-
Cseres Tibor: Én, Kossuth Lajos
Elemzői többféleképpen határozták meg e regény műfaját. Volt, aki szerint Kossuth-apokrifnak tartható, mások fiktív emlékiratnak, illetve olyan képzeletbeli Kossuth-életrajznak mondták, amely vallomás[…]
-
Ágh István: Fénylő Parnasszus
A szerző „hittevésnek” nevezte esszékötetét, és azzal ajánlotta, hogy érzelmei, tapasztalatai, következtetései személyessége mellett tárgyilagosságra törekedett. Így igyekezett hű maradni a magyar […]
-
Gál Sándor: Folyó
A csehszlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995 úgy tartja számon a kötetet, mint amellyel a költő a pályakezdő évek után először ért fel lírikusi lehetőségei csúcsára. Minőségi ugrás következett […]
-
Dobos László: Földönfutók
A kisebbségi-nemzetiségi magyarság valóságos életéről a második világháború utáni első húsz esztendőben alig-alig szólt az irodalom – állapítja meg Czine Mihály úttörő szerepű tanulmányában a […]
-
Wass Albert: A funtineli boszorkány
A regényt Wass Albert emigrációja első helyszínén, a bajor Bleibachban írta, még 1945–46-ban, s először németül jelent meg, 1956-ban Heidelbergben, hogy rá három évre magyarul is kiadják, méghozzá […]
-
Sarkadi Imre: A gyáva
Csaknem pontosan harminc évvel korábban, 1931 márciusában történhetett hasonló, amikor az íróember végzete elemi erővel hatott alkotása sorsára: Kuncz Aladár váratlan halála nagyjából egybeesett a […]
-
Borbély Szilárd: Halotti pompa
A kötet címe a régiség irodalmának ismert kifejezésére, a „pompa funebris”-re utal, amely a temetésre írott gyászverseket, gyászbeszédeket magában foglaló gyűjtemény volt, mint például az 1674-ben a […]
-
Kós Károly: Hármaskönyv
Újabb kori irodalmunkban aligha akad még egy könyv, amely érzékletesebben szemléltetné az ókori Terentianus közmondássá lett gondolatát: „habent sua fata libelli” – főleg, ha nem hagyjuk el, amivel a […]
-
Cseres Tibor: Hideg napok
Szinte egyöntetű volt az irodalmi vélekedés: a Hideg napok új fejezetet nyitott mind a szerző életművében, mind pedig a magyar nemzeti önismeret dolgában. Kiváltképp a regény filmváltozata után (r.: […]
-
Ágh István: Hívás valahonnan
A nagyon tudatosan építkező költői pálya új állomása elválaszthatatlan az előzőektől. A kötet szervező s mozgató elve, meghatározó tényezője: az idő. Hasonlóan ahhoz, ahogy a korábbiak, a Mivé lettél […]
-
Kiss Tamás: Holdkikötő
Hogy egyszerre szemléletes és sugallatos költészet a Kiss Tamásé, a Holdkikötő kötete tanúsíthatja legjobban. A Nyugat harmadik nemzedékéből, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Takáts Gyula[…]
-
Dobos László: Hólepedő
A regény szerzője szerint is „elágazás” a pályáján; különös helyet foglal el a Messze voltak a csillagok (1963), a Földönfutók (1967) és az Egy szál ingben (1976) szabálytalan trilógiájának […]
-
Szilágyi István: Hollóidő
Szilágyi első regényét (Üllő, dobszó, harang, 1969) viszonylag hamar követte a második, a remekművek rangjára emelt Kő hull apadó kútba (1975), hogy ezután másfél évtizedet kelljen várni az abszurd […]
-
Gál Sándor: Ítéletidő
A szocialista Csehszlovákia irodalompolitikája miatt Gál Sándor válogatott elbeszéléskötetének ki kellett várnia a homéroszi kilenc esztendőt, mire megjelenhetett. A szerző Naplója (Egybegyűjtött […]
-
Wass Albert: Kard és kasza
A kötet előszavában a szerző emberi és magyar kötelességének nevezi szülőföldje, a Mezőség megírását, amelyhez úgy fél évszázad óta gyűjtögette az „anyagot”, lényegében őseinek, a cegei Wass családnak[…]
-
Mester Zsolt: Koppantó
„Nem hiszem, hogy írtak volna az utóbbi negyven évben Közép-Európában olyan regényt, amelyben több tárgy szerepelne, mint a Koppantóban” – így vélekedik Panek Zoltán a kötet hátsó borítóján, ahol azt […]
-
Szilágyi István: Kő hull apadó kútba
Szilágyi első regényét (Üllő, dobszó, harang, 1969) eredetileg egy trilógia nyitó könyvének szánta, s a második kötet végén kezdődött volna Szendy Ilka története. Az Üllő, dobszó, harang végül önálló […]
-
Vári Attila: Középkori villamosjegy
Rút doktor házában „fél egyet ütött az óra, mert már elmúlt fél hat” – tudatja a Lassított lónézés elbeszélője –, amikor az ügyvéd „dekameront javasolt” a fiúknak, vagyis „mindenik mond valami mesét, […]
-
Sarusi Mihály: Magyar Krisztus
1986 a pártpolitika hatalmi döntései által súlyosan meghatározott, a közélet egészét megmozgató irodalmi események éve volt. Közéjük tartozott a Tiszatáj betiltása; Csurka István szilenciumra ítélése;[…]
-
Horváth István: Magyarózdi toronyalja
Monográfusa, Cseke Péter három nagyobb szakaszra osztotta Horváth István munkásságát. Az elsőt, a pályakezdő éveket (1941–1947) az erőteljes indulás és a beérkezés idejének nevezte. A másodikat az […]
-
Kamondy László: Megdézsmált örömök
Kamondy Lászlót az Emberavatás-nemzedék tagjai között tartja számon az irodalomtörténet. Olyan íróként, aki Sánta Ferenccel, Csurka Istvánnal, Szabó Istvánnal és több, ma már kevésbé ismert alkotóval […]
-
Ozsvald Árpád: A nagy sási kígyó
Monográfusa, Szeberényi Zoltán, vállalva a „végletes leegyszerűsítés kockázatát”, három szakaszra osztja a költő pályáját. Az első a pályakezdésé (1951–1958), a második a kibontakozásé, csúcsra érésé […]
-
Borbély Szilárd: Nincstelenek
A regénynek óriási sikere volt: tizenkét országban fordították le, itthon gyors egymásutánban öt kiadást ért meg, különböző fórumok, lapok olvasói az Év Könyvének választották. Írókollégák méltatták a[…]
-
Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon
A szerző tragikus halálával a hagyatékba, s onnan a kétkötetes A szökevénybe (1962) beemelt Oszlopos Simeon drámaváltozatát igazából a majd csak a Szépirodalmi Kiadó gondozta életműsorozat Regények […]
-
Veres Péter: Őszi változatok
Veres Péter nem sokkal halála előtt két kötetet tett le olvasói asztalára: a Szülőhazám, „Hortobágy mellyéke” (1968) volt az egyik, olyan szociográfia Balmazújvárosról, amelyik a hatvanas évek végi […]
-
Cseres Tibor: Parázna szobrok
Interjúk sora tanúsította, mekkora lelkiismereti terhet vett magára Cseres Tibor, amikor csak a magyarok háborús felelősségét kutatva írta meg a Hideg napokat. Már az újvidéki vérengzéssel való […]
-
Gál Sándor: A rák évada
A költő mindegyik pályaszakaszában feltűnnek az „elmúlás-versek”. Az életrajziság és az élményszerűség úgy jelenik meg, hogy a „Világ” kiszorul a versből, és „az én válik az események színterévé, az […]
-
Ágh István: Rézerdő
A költő első verseskötete (Szabad-e énekelni, 1965) heves vitákat váltott ki, több kritikus úgy olvasta, mint a falu és a város ellentétének kifejezését. A Rézerdő, a második könyv már őket is […]
-
Dobos László: Sodrásban
Egy interjúban azt fejtegette az író, hogy művével a személyi kultuszt és a maga nemzedéke indulásának „naiv hitét, hiszékenységét, lelkesedését, rózsaszín árnyaltságát” akarta kifejezni, méghozzá egy[…]
-
Kenéz Ferenc: A sóvárgás birodalma
Ahogy a borítólapon szerepel, A sóvárgás birodalma valóban „kevert műfajú” kötet. Az erősen megrostált versek a pálya elejétől tárják fel a szerző „szavakba öntött életét”, a hozzájuk fűzött […]
-
Nagy István: Szemben az árral
Az irodalomtörténet-írás Nagy István önéletrajzi regényei tárgyalásakor két fontos tényezőt hangsúlyoz. Az egyik, hogy beilleszkednek az erdélyi memoároknak abba a sorába, amelyet az 1950-es évek […]
-
Borbély Szilárd: Szemünk előtt vonulnak el
A kötet négy drámát tartalmaz, különböző műfaji megjelölésekkel és szerzői utasításokkal. Az Olaszliszkai a fülszöveg szerint az antik sorstragédia mintáját követi, alcíme a Kertész Imre regényét […]
-
Sarkadi Imre: A szökevény
A Sarkadi Imre életművéről a Kortárs hasábjain, majd az írószövetségben zajló vitákban (1962) alig hivatkoznak a B. Nagy László gyűjtötte és szerkesztette A szökevény második kötetéről, amelyik az egy[…]
-
Benedikty Tamás: Szuvenír
A szerző Illyés Gyula-díjának átadásakor Ács Margit hangsúlyozta: a Szuvenír az a regény, amelyet „mindig számon szoktak kérni a kortárs magyar irodalmon: a forradalom hiteles megörökítése”. […]
-
Duba Gyula: Téli áradás
Az életmű fogadtatástörténetében szinte közhelyként tér vissza, hogy a szlovákiai magyar szerző jószerével csak magáról ír. Jellemző, hogy ahol e felfogás egyoldalúságát panaszolja a szerző (Emlék és […]
-
Duba Gyula: Vajúdó parasztvilág
A szerző szülőfaluja, Hontfüzesgyarmat szociográfiájának – alcíme szerint „jelentés a Garam mentéről” – fogadtatása párját ritkító volt: még mielőtt könyv formájában is megjelent volna, már az […]
-
Galgóczi Erzsébet: Vidravas
Sokatmondó tény, hogy az író búcsúztatásakor az életműből több nekrológ is éppen ezt a regényt emelte ki. Juhász Béla azt hangsúlyozta, hogy Galgóczi „az epikát szikkasztó jelenségek idején is […]
-
Kacsó Sándor: Virág alatt, iszap fölött. Fogy a virág, gyűl az iszap. Nehéz szagú iszap felett. I-III.
A Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában megjelent „trilógia” első két, a Kriterion 1971-ben, illetve 1974-ben gondozta kötetét az elemzők ahhoz az újabb erdélyi emlékirat-irodalomhoz kapcsolják, […]
-
Cseres Tibor: Vízaknai csaták
A terjedelmében is monumentális, több mint nyolcszázötven oldalas regényt az életmű csúcsaként, az író legnagyobb vállalkozásaként, egyszersmind az élő irodalom egyik legfontosabb műveként méltatta a […]
-
Pusztai János: Zsé birtoka
Közel ezeroldalas Önéletrajzában (1999) pályafutását bőségesen dokumentálva hosszan elidőzik a szerző regénye, a Zsé birtoka születésének előzményeinél és körülményeinél. A korabeli romániai magyar […]