Murai András
Feltöltés alatt.Kapcsolódó szócikk(ek)
-
1945
A közvetlenül a háború után játszódó 1945 olyan nézőpontból közelíti meg a holokausztot, amelyre addig nagyon kevesen vállalkoztak a magyar filmben: a zsidók elleni bűnökkel való szembenézésről, a […]
-
Agitátorok
1968-ban forrongott a világ, a tiltakozási hullám azonban elkerülte Magyarországot. A nyugati fiatalokat megmozdulásokra ösztönző újbaloldali eszmékre közvetlenül két magyar játékfilm rezonált. Jancsó[…]
-
Angi Vera
A hatvanas években a személyi kultusz legfeljebb egy-egy epizód erejéig jelent meg a nagyobb történelmi időszakot áttekintő művekben (Fábri Zoltán: Húsz óra, 1965; Kósa Ferenc: Tízezer nap, […]
-
Balkán bajnok
A Balkán bajnok Kincses Réka szubjektív portréja édesapjáról, Kincses Elődről. A berlini egyetemen filmes stúdiumokat tanuló rendező hazatér Marosvásárhelyre, hogy családtagjainak és az apa egykori […]
-
Bizalom
A hatvanas évek személyes hangú, nemzedéki naplófilmjeit (Álmodozások kora, 1965; Apa – Egy hit naplója, 1966; Szerelmesfilm, 1970), majd a hetvenes évek allegóriáit (Tűzoltó utca 25., 1973; […]
-
Csinibaba
Tíz évvel a rendszerváltozás után a közvélemény-kutatások szerint a magyarok többsége a hatvanas és hetvenes éveket ítélte a 20. század legsikeresebb évtizedének. A kilencvenes évek népszerű filmjei […]
-
Egri csillagok
Az ellenség sokszoros túlerejével dacoló hős egri várvédők története Gárdonyi Gézának és nem kevésbé Várkonyi Zoltán rendezésének köszönhetően a nemzeti emlékezet alaptörténete. Az 1500-as évek […]
-
Egymásra nézve
Két értelemben is tabusértő film az Egymásra nézve: nők szerelmének tragikus történetét beszéli el a szocialista rendszer mélyen elhallgatott, a forradalom leverését követő, megtorlásokkal és […]
-
Eldorádó
Nincs még egy film, amely jobban érzékeltetné a rendszerváltozás bizonytalanságát és értékválságát, mint a szocializmus végórájában forgatott Eldorádó, jóllehet története korábban, a háború utáni […]
-
Én is jártam Isonzónál
Gulyás Gyula és Gulyás János, a magyar dokumentumfilm meghatározó alkotói pályájukat amatőrfilmesként kezdték a hatvanas évek elején. Az akkor felvirágzó műhelyekben filmetűdöket, kisjáték- és […]
-
Falfúró
Szociográfiai igényű környezetrajz, filmes önreflexió és groteszk humor – e három egyvelege alkotja a Kopaszkutyától (1981) Szomjas György filmjeinek sajátos hangvételét. Az itt megkezdett stílust a […]
-
Fehér tenyér
Hajdu Szabolcs harmadik nagyjátékfilmje a Macerás ügyekkel (2001) nyitó, a Tamarával (2004) folytatódó szerzői filmes pályán kifejezésmódjában és témájában is újat hozott. Míg első két rendezésében […]
-
A forradalom arca – Egy pesti lány nyomában
A film kiindulópontjául szolgáló emblematikus fotó 1956. október 30-án készült a Múzeum körúton. Fiatal lány és fiú áll szorosan egymás mellett, láthatóan összetartoznak. A kalapos, sármos srác […]
-
Hajnali láz
Egészen kivételes, hogy egy holokauszt-történet a túlélők életszeretetéről szól. A Hajnali láz fiatal hősei a haláltáborok rettenetes emlékét és a lágerekből magukkal hurcolt halálos betegséget a […]
-
Ítéletlenül
Almási Tamás játékfilmrendezőnek készült, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1979-ben végzett Fábri Zoltán osztályában, neve mégis a dokumentumfilmmel forrt össze. Gazdag életművében a több mint […]
-
Jób lázadása
A Kádár-rendszerben a vészkorszak és a holokauszt nem tartozott az egyértelműen tiltott témák közé, a hatalom azonban tudatosan kerülte a szembenézést a közelmúlt traumáival, elfojtva a zsidóság […]
-
Jutalomutazás
A hetvenes évek közepétől közel tíz évig a dokumentarista játékfilm a hazai filmkultúra egyik meghatározó filmtípusa. Az irányzat elindítója Dárday István Jutalomutazása, amelynek hatására társadalmi […]
-
Kémek a porfészekben – Rimner Gábor története
A Kémek a porfészekben a szocialista rendszerben nyolc évig az amerikaiaknak kémkedő Rimner Gábor különleges történetét beszéli el. A játékfilmes elemeket is felhasználó rendezés a „kreatív […]
-
Keserű igazság
A betiltott magyar játékfilmek toplistáján előkelő helyet foglal el a Keserű igazság: harminc évet töltött dobozba zárva. 1956 nyarán forgatták, a forradalom kitörése miatt nem mutatták be, majd az új[…]
-
Két emelet boldogság
A hatvanas évek filmes életének sokoldalú személyisége, Herskó János 1945 után Gertler Viktor és Radványi Géza filmiskolájában, majd ösztöndíjasként Moszkvában tanulta a filmrendezést. Később a Hunnia[…]
-
Könnyű testi sértés
Eastern, roncsfilm, lumpenfilm – Szomjas György rendezései nyomán új elnevezések kerültek a magyar filmes köztudatba. Az első a betyár-westernekre (Talpuk alatt fütyül a szél, 1976; Rosszemberek, […]
-
A kőszívű ember fiai
A hatvanas évek hazai filmkultúrájának sajátossága a szerzői és a szórakoztató filmek kiegyensúlyozott aránya. A filmtörténeti kánon elsősorban az előbbi aranykoraként tartja számon az időszakot, […]
-
A látogatás
B. Révész László dokumentumfilm- és televíziós rendező amatőr filmesként kezdte pályáját, majd évtizedeken keresztül a televíziónál dolgozott (közel 1500 műsor rendezője volt). Társadalmi problémákra […]
-
A létezés eufóriája
A társadalmi emlékezet alakításában meghatározó a szerepük azoknak a filmeknek, amelyek történelmi tragédiát átélt, tanúságot tevő embereket állítanak középpontba. A holokausztról a magyar […]
-
Magyar nők a Gulágon I–II–III.
A hazánkat megszálló Vörös Hadsereg és a szovjet hatalom a második világháború végétől 1948-ig több százezer magyar polgári lakost hurcolt el ártatlanul Gulag- és Gupvi-lágerekbe. A 20. század magyar […]
-
Málenkij robot
A második világháború végétől 1948-ig szovjet lágerekbe ártatlanul elhurcolt magyar emberek sorsának feltárásban – több évtizedes kényszerű amnézia után – két dokumentumfilmnek kulcsszerepe volt: […]
-
A miniszter félrelép
A miniszter félrelép nézőszáma miatt vált a rendszerváltozás utáni magyar filmtörténet hivatkozási pontjává. Hogy mit jelent a „sok” a mozijegyek eladását tekintve, az természetesen koronként […]
-
Moszkva tér
A Moszkva tér minden bizonnyal a legnépszerűbb a rendszerváltozásról szóló filmek között. Igaz, nem nagyon válogathatunk, ha játékfilmekből szeretnénk az államszocialista rendszerből a demokráciába […]
-
N. N. a halál angyala
Herskó János mindössze hat játékfilmet rendezett, mégis sokszínű életművet hagyott hátra, amikor 1970-ben emigrált. Változatosságuk mellett feltűnnek a filmek közös vonásai is. Herskó visszatérő […]
-
Nagyi projekt
A magyar–angol–német koprodukcióban megvalósult Nagyi projekt három különböző életút és két generáció találkozásáról szól. Az ötlet Révész Bálinté, aki elhatározta, hogy filmre veszi holokauszt-túlélő[…]
-
Napló gyermekeimnek
Az ötvenes évek kemény diktatúrájának visszaéléseit, félelemmel terhes nyomasztó légkörét bemutató játékfilmek sora indul 1978-tól, olyan művekkel, mint A ménesgazda (Kovács András, 1978) és az Angi […]
-
Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten
Váratlan fordulat a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten Jancsó Miklós pályáján. A Kék Duna keringőt (1992) követően hét évvel jelentkezett új filmmel, és meglepetést okozva egészen új stílussal: […]
-
Párbeszéd
Negyedik játékfilmje, a Párbeszéd bemutatásakor Herskó János már kulcsszereplője a hazai filmkultúrának. A rendezés mellett osztályt vitt a Filmművészeti Főiskolán, egyike az országban működő négy […]
-
Pergőtűz I–V.
A 2. magyar hadsereg doni tragédiáját elbeszélő televíziós sorozat, a Krónika (1982), és annak rövidített mozi változata, a Pergőtűz mérföldkő a történelmi dokumentumfilmek hazai történetében. Sára […]
-
Porrajmos – cigány holokauszt
Varga Ágota a kilencvenes évek végétől következetesen készíti visszaemlékezésekre épülő történelmi dokumentumfilmjeit a holokauszt emlékezetéről és a szocialista rendszer visszaéléseiről. A múlt olyan[…]
-
Privát Magyarország I. A Bartos család
Forgács Péter páratlan filmsorozatot alkotott a harmincas és negyvenes években otthoni használatra készült amatőr filmekből. A hagyományos műfajok szerint nehezen besorolható unikális mozgóképek a […]
-
Recsk 1950–1953 – Egy titkos kényszermunkatábor története
A nyolcvanas évek második fele és a kilencvenes évek eleje a magyar dokumentumfilm történetének kiemelkedő korszaka. Társadalmi presztízse ritkán volt olyan magas, mint ebben a kivételes időszakban, […]
-
Régi idők focija
Sándor Pál visszatérő témája az egymásrautaltság, a közösség és az egyén egymást csiszoló viszonya. Filmjeinek híres szállóigéi is a közös ügyért vívott küzdelem életben tartó erejét sulykolják: „Mert[…]
-
A sípoló macskakő
Gazdag Gyula jelentős figyelmet és kritikai elismerést kiváltó két dokumentumfilmen már túl van, amikor huszonnégy évesen elkészíti első játékfilmjét. A sípoló macskakőben a szituatív […]
-
Sose halunk meg
Koltai Róbert huszonöt éves színészi tapasztalattal mutatkozott be rendezőként, és készítette el a rendszerváltozás utáni filmgyártás első jelentős közönségsikerét. A film népszerűségének egyik oka a […]
-
Szabadság, szerelem
Magyar játékfilmen a legtöbbször ábrázolt történelmi esemény az 1956-os forradalom, mégis ötven évet kellett várni, míg megszületett az októberi események műfaji sémákba és archetípusokba sűrített […]
-
Szamárköhögés
A Szamárköhögés az első ’56-os film, amelyen nevetni lehetett. Gárdos Péter rendezése nem a történelmi tragédiát és nem is a forradalmi pátoszt viszi vászonra. Nem a történelemalakító hőst ábrázolja, […]
-
Szépleányok
1985 jelentős közéleti eseménye a szocialista korszak első szépségversenye. Az ötven év kihagyás után, osztrák minta alapján szervezett rendezvényen a kétezer jelentkező közül a koronát Molnár Csilla […]
-
Szerencsés Dániel
A jóhiszemű, kamasz címszereplő és nála érettebb barátja, Angel Gyuri 1956. december elején úgy döntenek, elmennek az országból. Előbbi nem forradalmár, nem kell menekülnie, ő szerelme után indul […]
-
A tanítványok
Bereményi Géza íróként és dalszövegíróként, Cseh Tamás szerzőtársaként már országosan ismert alkotó, a Kádár-rendszer hétköznapi életvilágának népszerű költője, amikor közel negyven évesen megrendezi […]
-
Társasutazás
A szocialista rendszerben a hatalom tudatosan nem foglalkozott a közelmúlt történelmi traumáival, az elhallgatással és a szembenézés elutasításával felejtésre ítélve a holokauszt társadalmi […]
-
Testről és lélekről
Ez a különös, a rideg hétköznapokat csodás álmokkal keresztező szerelmi történet, amelyben valóság és álom az élet egyenrangú területeiként jelenik meg és alakítja két ember egymásra találását, […]
-
Törvénysértés nélkül I–II
A dokumentumfilmek a szocializmus utolsó és a rendszerváltozás első éveiben jelentős mértékben járultak hozzá a társadalmi-politikai változások szellemi előkészítéséhez és kiteljesedéséhez. Az […]
-
Törvénytelen Muskátli I–II–III
A képzőművésznek tanult, majd hivatásául a dokumentumfilm-készítést választó Kisfaludy András fiatalon abban a fővárosi értelmiségi-művész közegben élt, amelyről évtizedekkel később több filmet […]
-
Utószezon
Fábri Zoltán huszonegy játékfilmet számláló gazdag rendezői életművét gondolatisága és visszatérő témái teszik egységessé. Az erkölcsi határhelyzetek dilemmáit, az önvád és a lelkiismeret-furdalás […]
-
A veréb is madár
Hintsch György párhuzamosan készítette komoly témájú és könnyed hangvételű filmjeit. Az előbbihez tartoznak az irodalmi művek adaptációi (Jókai nyomán a Rab Ráby [1964]; Németh László regénye alapján […]
-
Vérrel és kötéllel
1956. október 26-án Mosonmagyaróváron mintegy ezer tüntető (munkások, akadémisták, gimnazisták) vonult végig a városon, követelve a vörös csillag eltávolítását a középületekről. A laktanya elé […]