súgó szűrés
keresés

Az erdő kapitánya

Rendező
Dargay Attila
Bemutató
1988.02.18.
Filmtípus
animációs film
Filmhossz
1 óra 10 perc
A szócikk szerzője
Varga Zoltán

Dargay Attila negyedik – rendezői szerepkörben utolsóként jegyzett – egész estés rajzfilmje Az erdő kapitánya. Ötlete Nepp Józseftől származik, aki azután vetette fel a „mesekrimi” koncepcióját, hogy Dargay dédelgetett terve, a Két kicsi hód című mesekönyv megfilmesítésének lehetősége füstbe ment. Az erdő kapitánya Dargay és Nepp korábbi munkáihoz egyaránt sok szállal kapcsolódik: az állatvilág iránti szeretet és az erdei élet megjelenítése a Vuk (1981) mellett itt a legmeghatározóbb a Dargay-életműben, míg Nepp a bűnügyi műfajokból merítő animációinak világát építette tovább a filmmel. Az Öt perc gyilkosság (1966) morbid halálkatalógusát persze korhatármentes nyomozástörténet váltja fel, s bár a humor sem hiányzik Az erdő kapitányából, mégsem műfajparódia, mint a Macskafogó (1986) – utóbbira abban viszont emlékeztet, hogy ezúttal is emberi szerepkörökben tűnnek fel az antropomorf állatkarakterek. Dargay Disney-követő alkotásmódja alapján is megközelíthető a film: egész estés művei közül Az erdő kapitánya áll a legközelebb a Disney-animációkhoz, elsősorban az állatmesei elemeket bűnügyi motívumokkal ötvöző munkákhoz, a 101 kiskutyától (One Hundred and One Dalmatians, 1961) A megmentőkig (The Rescuers, 1977).

Dargay airedale terriere – a Csuváj (lengyelül: Légy résen!) névre hallgató házikedvenc – ihlette a címszereplő Kapitány alakját, a nyugdíjazás előtt álló rendőrkutyát, aki visszavonulása előtt pályája utolsó nagy kihívása előtt áll: ártalmatlanítania kell Zérót, a mesterbűnöző macskát, akinek legújabb ármányai veszélybe sodorják a Kerek Erdőt. Munkájában a Kapitányt elszánt, bár nem mindig eredményesen dolgozó kollégák segítik – legkivált Ede tizedes, az egér, valamint Góliát, a bolha, aki beépített ügynökként követi a gazfickókat. Az első harmad városi történései során Zéró számára kedvez a szerencse: Góliát átmeneti kiiktatása és Ede szerencsétlenkedése folytán sikeresen hajtja végre akcióját, az operaénekes és a nyelvészprofesszor elrablását. Ám a játék­idő nagyobbik részét adó erdei cselekmény a gengsztervezér bukásával végződik: az erdőbe költöző Kapitányt és társait a helyi lakók is segítik, hogy elfogják a bűnözőket és megmentsék a Kerek Erdőt.

Míg a Vukban természetes módon adott bizonyos fajok szembenállása (ragadozókként és zsákmányokként), Az erdő kapitányában az állatok ellentéte a törvény két oldalának kontrasztjaként értelmeződik, amely magába foglalja az animációs film által is szívesen variált konfrontációkat kutya és macska, vagy akár macska és egér között. Zéró karizmatikus figurája az intrikus macskakarakterek galériáját gyarapítja, közülük többen – élen a Macskafogó Mr. Teufeljével – éppen Nepp József elméjéből pattantak ki; megszólaltatása Székhelyi József szinkronszínészi bravúrja.

Dargay rajzfilmjében ugyanakkor nemcsak az emberi szerepköröket magukra öltő állatfajok között élesek a határvonalak, hanem a bűnözéssel és környezetszennyezéssel csúfított nagyvárosi lét és a tiszta levegőben dús erdei életmód között is. Szmoggal és kipufogógázzal teli sztrádákon száguldoznak, szeméttelep mellett haladnak el hőseink, mire a metropoliszból a béke és nyugalom szigetének tűnő erdei területekre érkeznek, „ahol – a Kapitány szívmelengető szavait idézve – madárfüttyel ébredünk és tücsökszóval szunnyadunk; meg ahol türelmesebbek vagyunk egymáshoz, és igyekszünk megérteni a másik szavát is”. Az intrikus fő akciójának szimbolikus értéke is van a fizikai pusztítás fenyegetése mellett: Zéró ingatlancsalási manővere – a Kerek Erdőt hódok által üzemeltetett fakitermelő társaság kezére készül juttatni – mintha felszámolni kívánná mindazt, ami még megmaradt a természetből és a természetközeli életmódból. A bűnüldözéshez tehát ökológiai tét társul a történetben, s ez a Vukhoz hasonlóan a természet- és állatvédelem mellett elkötelezett filmmé avatja Az erdő kapitányát.

A rajzfilm vonzereje sokat köszönhet a nagyszerű figuráknak; a már említett karaktereken túl olyan mellékalakoknak is, mint az önmagával sakkozó sündisznó (a portás), a vörös szőrű macskabehemót (Zéró városi segédje), a világra szó szerint fejjel lefelé tekintő – a szavakat pedig visszafelé értelmező – Dini denevér, vagy éppen a bolondgombás tortától magát a boldogság kék madarának képzelő (repülni is képessé váló!) Pimpike, a farkas. Zéró erdei segédeit Dargay és Nepp olyan állatfajokból verbuválta, amelyekhez negatív képzetek tapadnak: varangy, kígyó és szarka alkotja a rosszéletű (ám komikusan megjelenített) társaságot. A mellékalakok közül kiemelendő Dorka, az erdő elnöki tisztségét betöltő medveasszonyság kisunokája, aki a gyerekközönség számára azonosulásra leginkább alkalmas karakter a filmben. A Dorka és a Kapitány között kibontakozó barátságban pedig szimbolikus nagyapa–unoka-viszonyra ismerhetünk rá.

Az erdő kapitánya ugyan nem ismételte meg a korábbi Dargay Attila-rajzfilmek kiugró sikerét, de közel kilencszázezres nézőszámát azóta sem érte el egyetlen későbbi egész estés magyar animáció sem. Dargay utolsó rövid rajzfilmje, A préri pacsirtája (1991) wester­nes miliőben léptet fel hasonló antropomorf állatfigurákat, míg az általa társíróként jegyzett – amerikai megrendelésre készült – pannóniás rajzfilm, A hetedik testvér (Koltai Jenő – Hernádi Tibor, 1994) visszatér az erdőlakók világához.

 

Alapfilmek.hu – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala

Irodalom

Sebes Erzsébet: Csuváj, az erdő kapitánya. Mesekrimi – Dargay Attilától. Petőfi Népe, 1985. 305. sz.

Varga Zoltán: Rágcsálók és négylábúak a bűn nyomában. A bűnügyi műfajok megjelenése amerikai, magyar és német animációs filmekben. Apertúra, 2013. nyár. http://uj.apertura.hu