Varga Zoltán

Feltöltés alatt.

Kapcsolódó szócikk(ek)

• Az 1812-es év

  Cannes-ban a fáma szerint a hetvenes évek elején azt rebesgették, hogy „Magyarországon két szélsőséges őrült van. A hosszúfilmben a Jancsó, a rövidben a Reisenbüchler” – erre legalábbis maga […]

  tovább

• Ab ovo

  Már kamaszkorában elbűvölte a bábani­má­ció Cakó Ferencet, aki ekkor kötött személyes ismeretséget a magyar bábfilm mesterével, Foky Ottóval. Évekkel később nyílt lehetősége, hogy Foky mellett […]

  tovább

• Árnyék a havon

  Határhelyzetek: élet és halál, ártatlanság és bűn határhelyzetei állnak Janisch Attila munkáinak középpontjában rövidfilmjeitől (Zizi, 1982; A másik part, 1983) kezdve valamennyi nagyjátékfilmjéig. […]

  tovább

• Átváltozások

  Alig egy évvel azután, hogy 1963-ban A monológgal megteremtette a magyar kollázsanimációt, Kovásznai György az Átváltozásokkal is olyan formát vezetett be a magyar animációs filmbe, amely addig […]

  tovább

• Babfilm

  Aligha túlzás a hazai stop-motion animáció – azon belül a tárgyanimáció – egyik csúcsteljesítményeként méltatni Foky Ottó 1975-ben készült, tizenkét perces Babfilm című rövidfilmjét, amelyet számos […]

  tovább

• Bakaruhában

  Az Erdélyből érkezett, az ötvenes évek hazai filmgyártásában kezdetben dramaturgként tevékenykedő Fehér Imre bár nyolc nagyjátékfilmet rendezett, egyetlen más munkájának értéke és jelentősége sem […]

  tovább

• Boldog király kincse

  Csakúgy, mint a magyar némafilmkorszak játékfilmjeit, a hazai animációsfilm-termést sem elsősorban az elkészült alkotások, hanem a korabeli feljegyzések, leírások és a későbbi visszaemlékezések […]

  tovább

• A ceruza és a radír

  Nem sok olyan nyilvánvaló fordulópont található a magyar animációs film stílustörténetében, mint amilyet Macskássy Gyula 1960-ban készült rövidfilmjei, A ceruza és a radír, illetve a Párbaj kettőse […]

  tovább

• Daliás idők

  A filmtörténet első – és több mint három évtizeden át egyetlen – egész estés festményanimációja. Gémes József a hetvenes évek első felében szerzett tapasztalatokat egész estés animációban, az amerikai[…]

  tovább

• Egészséges erotika

  Szinte a véletlennek köszönhető, hogy a korábban trükkoperatőrként tevékenykedő, éveken át kísérleti filmekkel foglalkozó Tímár Péter a saját forgatókönyvön alapuló játékfilm, az Egészséges erotika […]

  tovább

• Égi bárány

  A Szegénylegények (1966) és a Csil­la­gosok,katonák (1967) nemzetközileg is ünnepelt mesterművei tematikailag és formailag egyaránt kikristályosították Jancsó Miklós összetéveszthetetlen alkotói […]

  tovább

• Egon & Dönci

  Technikatörténeti szempontból bizonyos művek akkor is a filmtörténet mérföldkövének számítanának, ha máskülönben érdemtelen alkotások volnának. Roppant örvendetes tehát, hogy a 2007 végén bemutatott […]

  tovább

• Egy újabb nap

  Hasonlóan ahhoz, hogy a magyar animációs film megszületését több személyhez társíthatjuk (Kató-Kiszly István pionírszerepéhez éppúgy, mint Macskássy Gyula évtizedeket átfogó, az […]

  tovább

• Az éjszaka csodái

  Ötvösnek tanult a Pécsi Művészeti Szak­kö­zépiskolában Horváth Mária, ám amikor 1971-ben jelentkezett a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műhelyének csapatát toborzó Mikulás Ferenc felhívására, eldőlt a […]

  tovább

• Éjszakai kultúrtörténeti hadgyakorlat

  Több mint két és fél évtizeden át dolgozott s alkotott a kecskeméti rajzfilmstúdióban Szilágyi Varga Zoltán, aki 1987-ben Romániából áttelepülve érkezett Magyarországra. Az erdélyi születésű, […]

  tovább

• Az ember tragédiája

  Jankovics Marcell az 1980-as évek elején határozta el, hogy animációs filmet készít Madách Imre drámai költeményéből, Az ember tragédiájából. Inspirálta ezt a tervet többek között az elégedetlenség a […]

  tovább

• Ének a csodaszarvasról

  A magyar államalapítás millenniuma alkalmából készült filmeket csupán egyetlen egész estés animáció gyarapította: az Ének a csodaszarvasról. A Jankovics Marcell rendezésében készült rajzfilm […]

  tovább

• Az erdő kapitánya

  Dargay Attila negyedik – rendezői szerepkörben utolsóként jegyzett – egész estés rajzfilmje Az erdő kapitánya. Ötlete Nepp Józseftől származik, aki azután vetette fel a „mesekrimi” koncepcióját, hogy […]

  tovább

• Fagyott május

  Erdély Miklós találóan írta Bódy Gábor Amerikai anzixáról (1976), hogy „felborzolt felülete” alatt „megtagadott kalandfilm” rejtőzik. Hasonlóképpen, Lichter Péter filmje, a Fagyott május „megtagadott […]

  tovább

• Fehérlófia

  A János vitéz (1973) óriási sikere ellenére is rögös út vezetett Jankovics Marcell második egész estés rajzfilmje, a Fehérlófia megszületéséhez. A rendező eredetileg – felhasználva (nép)mesékkel és […]

  tovább

• Fügefalevél

  Máriássy Félix legtöbbet emlegetett filmjei az ötvenes években készültek: a sematizmushoz sorolt műveket (köztük a Kis Katalin házasságát [1950]) követően a rendező az olasz neorealizmus témáinak, […]

  tovább

• Garabonciák

  Keresztes Dóra a magyar animáció azon alkotói közé tartozik, akik a képzőművészet felől érkeztek az animációsfilm-készítéshez. A tipográfusként végzett, könyvillusztrátorként is alkotó művész a […]

  tovább

• Gombnyomásra

  A hetvenes évek elején a magyar animációs film számos alkotója riportokat, valós szituációkból származó szövegeket használt fel egy vagy több művében. Szoboszlay Péter egy házmester rádióműsorban […]

  tovább

• Habfürdő

  Kovásznai Györgyöt már a hatvanas évek végén foglalkoztatta egy egész estés animációs film elkészítésének gondolata, de elképzeléseit csak azután válthatta valóra, hogy a Pannónia Filmstúdió a […]

  tovább

• Hajrá, mozdony!

  Dargay Attila nemcsak a magyar animációs film, hanem a hazai mozgókép teljes históriájának egyik legnépszerűbb alkotója is volt: közkedvelt sorozatok (Gusztáv, 1964–68; Pom-Pom meséi, 1978–82; A nagy […]

  tovább

• Három nagymamám volt

  Babits Mihály versében, A lírikus epilógjában olvassuk: „a mindenséget vágyom versbe venni, / de még tovább magamnál nem jutottam”. Glaser Katalin (1983) első két animációja mintha megfordítaná ezt az[…]

  tovább

• Háry János

  Több szempontból is különleges helyet foglal el a magyar animációs film történetében Richly Zsolt egyetlen egész estés rajzfilmje, a Háry János. Keletkezéstörténete Kodály Zoltán születésének századik[…]

  tovább

• Hé, Te!

  Dániel Ferenc filmkritikus méltatása szerint Szoboszlay Péter 1976-ban készült animációs rövidfilmje, a hétperces Hé, Te! „a magyar filmművészet egyik maradandó értékű, reprezentáns alkotása; s lesz […]

  tovább

• Hídavatás

  A Pannónia Filmstúdió 1960-as évek elején felvett munkatársai közül Jankovics Marcell először a Nepp Józseffel és Dargay Attilával közösen készített Gusztáv-sorozatban (1964–68) mutathatta meg […]

  tovább

• Hófehér

  Nepp József első egész estés rajzfilmje, a Hófehér a Pannónia Filmstúdió azon produkciói közé tartozik, amelyek eloldódtak a klasszikus rajzanimációk jellegzetességeitől, s nem csak – vagy nem […]

  tovább

• Hogyan kerül Eszter az asztalra?

  Miután olyan filmjeivel, mint a Sós lötty (1969), a Rend a házban (1970) és a Hé, Te! (1976), Szoboszlay Péter a Pannónia Filmstúdió egyik legmarkánsabb rendezőegyéniségévé vált az 1970-es évek során,[…]

  tovább

• Homo faber – Vannak eszközeink

  Matolcsy György, a Pannónia Filmstúdió animációsfilmes részlegének igazgatója írta Szabó Sipos Tamásról, hogy „különféle foglalkozásairól izgalmas életrajzi regényt lehetne írni. Volt műszaki […]

  tovább

• János vitéz

  Több szempontból is az egyik legfontosabb alkotás a magyar animációs film történetében az első egész estés hazai rajzfilm, a Jankovics Marcell rendezésében készült 1973-as János vitéz. Bár korábban […]

  tovább

• Jelenések

  Nem készült animációsfilmes pályára, mégis úgy hozta a sors, hogy M Tóth Éva útja a grafika felől az animációhoz vezetett. A szakmai fogások megismerésében olyan mesterek segítették, mint a rendezők […]

  tovább

• Kalózok szeretője

  Péterffy Zsófia (1971) festményanimációs filmje a rendszerváltás – és az ezredforduló – utáni magyar animáció nagy sikereinek egyike: Velencében elnyerte a legjobb rövidfilmnek járó díjat, Kecskeméten[…]

  tovább

• Két bors ökröcske

  Macskássy Gyula negyedik meseanimá­ciója nemcsak az életmű egyik csúcspontja, de a Két bors ökröcskének kulcsszerep jutott abban is, hogy az animációsfilm-készítés megmenekült a teljes leépítéstől – […]

  tovább

• A kiskakas gyémánt félkrajcárja

  Míg az 1930-as években számos animá­ciósfilmes alkotó emigrált külföldre Ma­gyarországról (őket John Halas, Jean Image, illetve George Pal néven ismerte meg a világ), addig – Nemeskürty István sokszor[…]

  tovább

• Koncertissimo

  A magyar animációs film egyik legsikeresebb alkotása a mindössze háromperces Koncertissimo. Rendezője, Gémes József az Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakára járt, s egyike volt azoknak – Bleier […]

  tovább

• Kontroll

  Az elsőfilmes rendezők által jegyzett ezredforduló környéki magyar játékfilmek közül kétségkívül a Kontroll az egyik legeredetibb darab. A Los Angelesben született és nevelkedett, de filmrendezőnek […]

  tovább

• Körúti esték

  Kovásznai György a magyar kollázsanimáció (A monológ, 1963) és festményanimáció (Átváltozások, 1964) megteremtése után megalapozta a hazai dokumentarista animációt is. A rendező monográfusa, […]

  tovább

• Küzdők

  Művészeti témájú kisfilmek elkészítésére kiírt pályázat indította be Jankovics Marcell képzeletét, amikor kitalálta Küzdők című animációs rövidfilmje alapötletét. A rendező először ugyan Rófusz […]

  tovább

• A légy

  Az első magyar film, amelyet Oscar-díjjal tüntettek ki, a Pannónia Filmstúdióban készült. Rófusz Ferenc rendhagyó rajzfilmje, A légy nem csupán az Amerikai Filmakadémia aranyszobrocskáját kapta meg, […]

  tovább

• Liza, a rókatündér

  Hét évvel az Alena utazása (2008) díjnyertes rövidfilmje után készült el Ujj Mészáros Károly első egész estés játékfilmje, a Liza, a rókatündér, amely a közönség és a szakma körében egyaránt komoly […]

  tovább

• Lúdas Matyi

  Jankovics Marcell 1973-as János vitézének kiugró sikere lehetővé tette, hogy a Pannónia Filmstúdió folytassa az egész estés rajzfilmek készítését. Dargay Attila már az 1960-as években tervezett egész […]

  tovább

• Macskafogó

  Nepp József eredetileg a saját örömére írta meg az egész estés rajzfilmnek szánt Macskafogót: az ihletet a The Manhattan Transfer dala, a Four Brothers adta, amelynek átdolgozása a patkányok […]

  tovább

• Maestro

  A rendszerváltást követő évtizedek egyik legnagyobb magyar (animációs)filmes sikerét aratta M. Tóth Géza (1970) 3D-s számítógépes animációja, a Maestro: világszerte mintegy félszáz díjjal ismerték el,[…]

  tovább

• A martfűi rém

  Valóban megtörtént hazai sorozatgyilkosság históriájára épül Sopsits Árpád filmje. A magyar bűnügyi krónikák egyik leghátborzongatóbb esete a martfűi rém ámokfutása: a teherautó-sofőrként dolgozó […]

  tovább

• Mielőtt

  Kovásznai György színre lépése, vagyis a hatvanas évek dereka óta a magyar animációs film egyik legfontosabb vonulatává érett a képzőművészeti igényű alkotások sora. Nem csupán a Pannónia Filmstúdió […]

  tovább

• Mielőtt befejezi röptét a denevér

  Tímár Péter harmadik egész estés mozifilmje mindmáig kilóg a rendező főként – jobb-rosszabb – komédiákból álló életművéből, sőt a magyar filmtörténetben is alig vezethető vissza előzményekre. A […]

  tovább

• Modern edzésmódszerek

  Ternovszky Béla munkássága elválaszthatatlan a magyar animációs film populáris ágától: generációk számára hivatkozási pontot jelentő sorozatok, köztük a Kérem a következőt! (1973–84) és a Mézga Aladár[…]

  tovább

• A monológ

  A tragikusan korán elhunyt Kovásznai György mintegy két évtizeden át épülő animációsfilmes életműve a magyar filmtörténet egyik megkerülhetetlen fejezete. A festőművésznek készülő, de a Képzőművészeti[…]

  tovább

• Moto perpetuo

  A magyar filmtörténet kiemelkedően sikeres alkotásai közé tartozik Vajda Béla rövid rajzfilmje: Cannes-ban Arany Pálma-díjat nyert, Triesztben pedig Arany Pecsét-díjjal tüntették ki. Vajda Béla egyike[…]

  tovább

• My Name is Boffer Bings

  Az ezredforduló után debütáló animációsfilmes generáció(k) egyik legmarkánsabb alkotója Csáki László (1977), aki olyan formavilágot alkalmaz filmjeiben, mint rajta kívül senki más. Azaz szinte senki: […]

  tovább

• A Nap és a Hold elrablása

  A magyar animációs film egyik csúcsteljesítménye, A Nap és a Hold elrablása alkotója több szempontból is a hazai animációsfilm-készítés „magányos farkasa” volt, legyen szó az animációhoz vezető […]

  tovább

• Nyuszi és Őz

  A 2010-es évek magyar animációs filmjének minden bizonnyal legsikeresebb vonulata volt a diplomafilmek nemzetközi diadalútja. Jóllehet korábban is feltűntek az egyetemi animációs képzésből kikerült […]

  tovább

• Öt perc gyilkosság

  Nepp József első rövid rajzfilmjei, a Szenvedély (1961), a Holnaptól kezdve (1963) és a Mese a bogárról (1963) az átlagpolgár komikus (gyakorta groteszk) hányattatásait helyezték középpontba; az […]

  tovább

• Párbaj

  Macskássy Gyula stílusújító remeke, A ceruza és a radír (1960) nem kisebb jelentőségű ikerműve az ugyanabban az esztendőben készült Párbaj. A kilencperces animáció kibékíthetetlen ellentéteket […]

  tovább

• A piros pöttyös labda

  Torzóban maradt életművével is beírta magát a magyar animációs film történetébe a tragikusan korán, 38 évesen elhunyt Csermák Tibor. A Képzőművészeti Főiskolán grafikusként végzett, közreműködött az […]

  tovább

• Simon mágus

  A Simon mágus Enyedi Ildikó harmadik egész estés filmje, amely első pillantásra Az én XX. századomtól (1989) legalább annyira eltérőnek tűnik, mint a rendező második mozifilmjétől, a Bűvös vadásztól […]

  tovább

• Sisyphus

  Jankovics Marcell hat hét alatt készült, másodmagával rajzolt mesterműve a magyar animációs film egyik legemblematikusabb alkotása. A rendező egy esztendővel korábban befejezett egész estés műve, a […]

  tovább

• Suli-buli

  Varsányi Ferenc neve a magyar animációs film históriájában az úgynevezett pixilláció különleges formájával fonódott össze. A pixillációt az teszi kivételessé az animációs formák között, hogy benne – […]

  tovább

• Symphony No. 42

  A 2010-es évek legnagyobb feltűnést keltett magyar animációs filmjei közé tartozik Bucsi Réka diplomamunkája, a Symphony No. 42. A Moholy-Nagy Művészeti Egye­tem animációs képzésén készült, digitális […]

  tovább

• Szaffi

  A magyar filmtörténet populáris vonulatában nem elhanyagolható szerepet játszó Jókai Mór-adaptációk (lásd Az aranyember számos feldolgozását, illetve Várkonyi Zoltán több művét: A kőszívű ember fiai, […]

  tovább

• A szél

  A magyar animáció egyik legsokoldalúbb alakja, Varga Csaba matematika–rajz szakos tanárként végzett, az animációs mozgóképalkotással amatőrfilmesként ismerkedett meg. Alapítója volt a pécsi Yxilon […]

  tovább

• A szentgalleni kaland

  Amikor Imre István meghatározó szerepét hangsúlyozzuk a magyar bábanimáció megalapozásában, az előzményekről sem feledkezhetünk meg. Macskássy Gyula reklámfilmjei között számos bábanimációt találunk […]

  tovább

• Szenvedély

  „Mindenesként”, „jolly jokerként” emlegette a szakma Nepp Józsefet, aki felbecsülhetetlen szerepet játszott a hazai animáció formálásában. A rendezői szerepvállaláson túl animátorként, […]

  tovább

• Szvit

  Richly Zsolt egyike volt azoknak az alkotóknak, akik – Bleier Edit és Gémes József mellett – az Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakán meghirdetett animációsfilmes képzést elvégezve csatlakoztak a[…]

  tovább

• Tíz deka halhatatlanság

  A magyar animációs film karikaturisztikus áramlatát megalapozó ikerfilmeket, az 1960-as A ceruza és a radírt, illetve a Párbajt követően Macskássy Gyula 1971-es haláláig folytatódott a rendező […]

  tovább

• Új lakók

  Számos alkotó a képzőművészet felől érkezett az animációhoz a magyar filmtörténetben (Kovásznai Györgytől kezdve Orosz Istvánon át M Tóth Éváig és Ulrich Gáborig), s közülük Gyulai Líviusz az egyik […]

  tovább

• Valami Amerika

  A fogorvosként végzett Herendi Gábor éveken át a reklámszakmában dolgozott, reklámfilmek és klipek megrendezésével szerzett filmkészítői tapasztalatokat. 1994-ben alapított stúdiója, a Skyfilm berkein[…]

  tovább

• Vigyázat, lépcső!

  A magyar animációban Orosz István (1951) művei a képzőművészethez legszorosabban kapcsolódó filmek közé tartoznak, ami értelemszerűen magyarázható azzal, hogy az Iparművészeti Főiskolán grafikusként […]

  tovább

• Vízipók-csodapók

  Az eredetileg televíziós sorozatként készült Vuk 1981-es egész estés változatának szenzációs sikere nyomán terjedtek el a Pannónia Filmstúdióban a szériákból szerkesztett animációs filmek, közülük […]

  tovább

• Vuk

  Fekete István 1965-ös ifjúsági állatregényét, a Vukot Dargay Attila először nem rajzfilmben, hanem képregényben dolgozta fel 1972-ben. Majdnem egy évtizednek kellett eltelnie, mire a rajzolt rókák […]

  tovább

• Werckmeister harmóniák

  Sokak szerint Tarr Béla (1955) életművében a Kárhozat (1988) stílusfordulatot hozott, s a megújult eszközöket tovább radikalizálta a hét és fél órás játékideje miatt is óriási feltűnést keltő […]

  tovább