súgó
keresés

animációs film

Feltöltés alatt.

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Az 1812-es év

    Cannes-ban a fáma szerint a hetvenes évek elején azt rebesgették, hogy „Magyarországon két szélsőséges őrült van. A hosszúfilmben a Jancsó, a rövidben a Reisenbüchler” – erre legalábbis maga […]

  • Ab ovo

    Már kamaszkorában elbűvölte a bábani­má­ció Cakó Ferencet, aki ekkor kötött személyes ismeretséget a magyar bábfilm mesterével, Foky Ottóval. Évekkel később nyílt lehetősége, hogy Foky mellett […]

  • Átváltozások

    Alig egy évvel azután, hogy 1963-ban A monológgal megteremtette a magyar kollázsanimációt, Kovásznai György az Átváltozásokkal is olyan formát vezetett be a magyar animációs filmbe, amely addig […]

  • Babfilm

    Aligha túlzás a hazai stop-motion animáció – azon belül a tárgyanimáció – egyik csúcsteljesítményeként méltatni Foky Ottó 1975-ben készült, tizenkét perces Babfilm című rövidfilmjét, amelyet számos […]

  • Boldog király kincse

    Csakúgy, mint a magyar némafilmkorszak játékfilmjeit, a hazai animációsfilm-termést sem elsősorban az elkészült alkotások, hanem a korabeli feljegyzések, leírások és a későbbi visszaemlékezések […]

  • A ceruza és a radír

    Nem sok olyan nyilvánvaló fordulópont található a magyar animációs film stílustörténetében, mint amilyet Macskássy Gyula 1960-ban készült rövidfilmjei, A ceruza és a radír, illetve a Párbaj kettőse […]

  • Daliás idők

    A filmtörténet első – és több mint három évtizeden át egyetlen – egész estés festményanimációja. Gémes József a hetvenes évek első felében szerzett tapasztalatokat egész estés animációban, az amerikai[…]

  • Dűne

    Mire gondol az erdő? Ez a címe Eduardo Kohn antropológus 2013-ban megjelent, nagy hatású könyvének, amely az „emberen túli antropológia” elméleti lehetőségének feltárását célozza. A kifejezés […]

  • Egon & Dönci

    Technikatörténeti szempontból bizonyos művek akkor is a filmtörténet mérföldkövének számítanának, ha máskülönben érdemtelen alkotások volnának. Roppant örvendetes tehát, hogy a 2007 végén bemutatott […]

  • Egy újabb nap

    Hasonlóan ahhoz, hogy a magyar animációs film megszületését több személyhez társíthatjuk (Kató-Kiszly István pionírszerepéhez éppúgy, mint Macskássy Gyula évtizedeket átfogó, az […]

  • Az éjszaka csodái

    Ötvösnek tanult a Pécsi Művészeti Szak­kö­zépiskolában Horváth Mária, ám amikor 1971-ben jelentkezett a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műhelyének csapatát toborzó Mikulás Ferenc felhívására, eldőlt a […]

  • Éjszakai kultúrtörténeti hadgyakorlat

    Több mint két és fél évtizeden át dolgozott s alkotott a kecskeméti rajzfilmstúdióban Szilágyi Varga Zoltán, aki 1987-ben Romániából áttelepülve érkezett Magyarországra. Az erdélyi születésű, […]

  • Az ember tragédiája

    Jankovics Marcell az 1980-as évek elején határozta el, hogy animációs filmet készít Madách Imre drámai költeményéből, Az ember tragédiájából. Inspirálta ezt a tervet többek között az elégedetlenség a […]

  • Ének a csodaszarvasról

    A magyar államalapítás millenniuma alkalmából készült filmeket csupán egyetlen egész estés animáció gyarapította: az Ének a csodaszarvasról. A Jankovics Marcell rendezésében készült rajzfilm […]

  • Az erdő kapitánya

    Dargay Attila negyedik – rendezői szerepkörben utolsóként jegyzett – egész estés rajzfilmje Az erdő kapitánya. Ötlete Nepp Józseftől származik, aki azután vetette fel a „mesekrimi” koncepcióját, hogy […]

  • Fehérlófia

    A János vitéz (1973) óriási sikere ellenére is rögös út vezetett Jankovics Marcell második egész estés rajzfilmje, a Fehérlófia megszületéséhez. A rendező eredetileg – felhasználva (nép)mesékkel és […]

  • Garabonciák

    Keresztes Dóra a magyar animáció azon alkotói közé tartozik, akik a képzőművészet felől érkeztek az animációsfilm-készítéshez. A tipográfusként végzett, könyvillusztrátorként is alkotó művész a […]

  • Gombnyomásra

    A hetvenes évek elején a magyar animációs film számos alkotója riportokat, valós szituációkból származó szövegeket használt fel egy vagy több művében. Szoboszlay Péter egy házmester rádióműsorban […]

  • Habfürdő

    Kovásznai Györgyöt már a hatvanas évek végén foglalkoztatta egy egész estés animációs film elkészítésének gondolata, de elképzeléseit csak azután válthatta valóra, hogy a Pannónia Filmstúdió a […]

  • Hajrá, mozdony!

    Dargay Attila nemcsak a magyar animációs film, hanem a hazai mozgókép teljes históriájának egyik legnépszerűbb alkotója is volt: közkedvelt sorozatok (Gusztáv, 1964–68; Pom-Pom meséi, 1978–82; A nagy […]

  • Három nagymamám volt

    Babits Mihály versében, A lírikus epilógjában olvassuk: „a mindenséget vágyom versbe venni, / de még tovább magamnál nem jutottam”. Glaser Katalin (1983) első két animációja mintha megfordítaná ezt az[…]

  • Háry János

    Több szempontból is különleges helyet foglal el a magyar animációs film történetében Richly Zsolt egyetlen egész estés rajzfilmje, a Háry János. Keletkezéstörténete Kodály Zoltán születésének századik[…]

  • Hé, Te!

    Dániel Ferenc filmkritikus méltatása szerint Szoboszlay Péter 1976-ban készült animációs rövidfilmje, a hétperces Hé, Te! „a magyar filmművészet egyik maradandó értékű, reprezentáns alkotása; s lesz […]

  • Hídavatás

    A Pannónia Filmstúdió 1960-as évek elején felvett munkatársai közül Jankovics Marcell először a Nepp Józseffel és Dargay Attilával közösen készített Gusztáv-sorozatban (1964–68) mutathatta meg […]

  • Hófehér

    Nepp József első egész estés rajzfilmje, a Hófehér a Pannónia Filmstúdió azon produkciói közé tartozik, amelyek eloldódtak a klasszikus rajzanimációk jellegzetességeitől, s nem csak – vagy nem […]

  • Hogyan kerül Eszter az asztalra?

    Miután olyan filmjeivel, mint a Sós lötty (1969), a Rend a házban (1970) és a Hé, Te! (1976), Szoboszlay Péter a Pannónia Filmstúdió egyik legmarkánsabb rendezőegyéniségévé vált az 1970-es évek során,[…]

  • Homo faber – Vannak eszközeink

    Matolcsy György, a Pannónia Filmstúdió animációsfilmes részlegének igazgatója írta Szabó Sipos Tamásról, hogy „különféle foglalkozásairól izgalmas életrajzi regényt lehetne írni. Volt műszaki […]

  • János vitéz

    Több szempontból is az egyik legfontosabb alkotás a magyar animációs film történetében az első egész estés hazai rajzfilm, a Jankovics Marcell rendezésében készült 1973-as János vitéz. Bár korábban […]

  • Jelenések

    Nem készült animációsfilmes pályára, mégis úgy hozta a sors, hogy M Tóth Éva útja a grafika felől az animációhoz vezetett. A szakmai fogások megismerésében olyan mesterek segítették, mint a rendezők […]

  • Kalózok szeretője

    Péterffy Zsófia (1971) festményanimációs filmje a rendszerváltás – és az ezredforduló – utáni magyar animáció nagy sikereinek egyike: Velencében elnyerte a legjobb rövidfilmnek járó díjat, Kecskeméten[…]

  • Két bors ökröcske

    Macskássy Gyula negyedik meseanimá­ciója nemcsak az életmű egyik csúcspontja, de a Két bors ökröcskének kulcsszerep jutott abban is, hogy az animációsfilm-készítés megmenekült a teljes leépítéstől – […]

  • A kiskakas gyémánt félkrajcárja

    Míg az 1930-as években számos animá­ciósfilmes alkotó emigrált külföldre Ma­gyarországról (őket John Halas, Jean Image, illetve George Pal néven ismerte meg a világ), addig – Nemeskürty István sokszor[…]

  • Koncertissimo

    A magyar animációs film egyik legsikeresebb alkotása a mindössze háromperces Koncertissimo. Rendezője, Gémes József az Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakára járt, s egyike volt azoknak – Bleier […]

  • Körúti esték

    Kovásznai György a magyar kollázsanimáció (A monológ, 1963) és festményanimáció (Átváltozások, 1964) megteremtése után megalapozta a hazai dokumentarista animációt is. A rendező monográfusa, […]

  • Küzdők

    Művészeti témájú kisfilmek elkészítésére kiírt pályázat indította be Jankovics Marcell képzeletét, amikor kitalálta Küzdők című animációs rövidfilmje alapötletét. A rendező először ugyan Rófusz […]

  • A légy

    Az első magyar film, amelyet Oscar-díjjal tüntettek ki, a Pannónia Filmstúdióban készült. Rófusz Ferenc rendhagyó rajzfilmje, A légy nem csupán az Amerikai Filmakadémia aranyszobrocskáját kapta meg, […]

  • Lúdas Matyi

    Jankovics Marcell 1973-as János vitézének kiugró sikere lehetővé tette, hogy a Pannónia Filmstúdió folytassa az egész estés rajzfilmek készítését. Dargay Attila már az 1960-as években tervezett egész […]

  • Macskafogó

    Nepp József eredetileg a saját örömére írta meg az egész estés rajzfilmnek szánt Macskafogót: az ihletet a The Manhattan Transfer dala, a Four Brothers adta, amelynek átdolgozása a patkányok […]

  • Maestro

    A rendszerváltást követő évtizedek egyik legnagyobb magyar (animációs)filmes sikerét aratta M. Tóth Géza (1970) 3D-s számítógépes animációja, a Maestro: világszerte mintegy félszáz díjjal ismerték el,[…]

  • Mielőtt

    Kovásznai György színre lépése, vagyis a hatvanas évek dereka óta a magyar animációs film egyik legfontosabb vonulatává érett a képzőművészeti igényű alkotások sora. Nem csupán a Pannónia Filmstúdió […]

  • Modern edzésmódszerek

    Ternovszky Béla munkássága elválaszthatatlan a magyar animációs film populáris ágától: generációk számára hivatkozási pontot jelentő sorozatok, köztük a Kérem a következőt! (1973–84) és a Mézga Aladár[…]

  • A monológ

    A tragikusan korán elhunyt Kovásznai György mintegy két évtizeden át épülő animációsfilmes életműve a magyar filmtörténet egyik megkerülhetetlen fejezete. A festőművésznek készülő, de a Képzőművészeti[…]

  • Moto perpetuo

    A magyar filmtörténet kiemelkedően sikeres alkotásai közé tartozik Vajda Béla rövid rajzfilmje: Cannes-ban Arany Pálma-díjat nyert, Triesztben pedig Arany Pecsét-díjjal tüntették ki. Vajda Béla egyike[…]

  • My Name is Boffer Bings

    Az ezredforduló után debütáló animációsfilmes generáció(k) egyik legmarkánsabb alkotója Csáki László (1977), aki olyan formavilágot alkalmaz filmjeiben, mint rajta kívül senki más. Azaz szinte senki: […]

  • A Nap és a Hold elrablása

    A magyar animációs film egyik csúcsteljesítménye, A Nap és a Hold elrablása alkotója több szempontból is a hazai animációsfilm-készítés „magányos farkasa” volt, legyen szó az animációhoz vezető […]

  • Nyócker!

    A magyar animációs film történetében a karikaturisztikus megközelítés gazdag hagyományra tekinthet vissza, de a Nyócker! pimasz szatírája aligha vezethető le ebből az örökségből. A rendező Gauder Áron[…]

  • Nyuszi és Őz

    A 2010-es évek magyar animációs filmjének minden bizonnyal legsikeresebb vonulata volt a diplomafilmek nemzetközi diadalútja. Jóllehet korábban is feltűntek az egyetemi animációs képzésből kikerült […]

  • Öt perc gyilkosság

    Nepp József első rövid rajzfilmjei, a Szenvedély (1961), a Holnaptól kezdve (1963) és a Mese a bogárról (1963) az átlagpolgár komikus (gyakorta groteszk) hányattatásait helyezték középpontba; az […]

  • Párbaj

    Macskássy Gyula stílusújító remeke, A ceruza és a radír (1960) nem kisebb jelentőségű ikerműve az ugyanabban az esztendőben készült Párbaj. A kilencperces animáció kibékíthetetlen ellentéteket […]

  • A piros pöttyös labda

    Torzóban maradt életművével is beírta magát a magyar animációs film történetébe a tragikusan korán, 38 évesen elhunyt Csermák Tibor. A Képzőművészeti Főiskolán grafikusként végzett, közreműködött az […]

  • Ruben Brandt, a gyűjtő

    A Ruben Brandt, a gyűjtő a kortárs magyar animáció egyik legnagyobb sikere. Milorad Krstić filmje teljes egészében hazai gyártásban készült, jelentős fesztiválszerepléseket felmutató, és ami művészi […]

  • Sisyphus

    Jankovics Marcell hat hét alatt készült, másodmagával rajzolt mesterműve a magyar animációs film egyik legemblematikusabb alkotása. A rendező egy esztendővel korábban befejezett egész estés műve, a […]

  • Suli-buli

    Varsányi Ferenc neve a magyar animációs film históriájában az úgynevezett pixilláció különleges formájával fonódott össze. A pixillációt az teszi kivételessé az animációs formák között, hogy benne – […]

  • Symphony No. 42

    A 2010-es évek legnagyobb feltűnést keltett magyar animációs filmjei közé tartozik Bucsi Réka diplomamunkája, a Symphony No. 42. A Moholy-Nagy Művészeti Egye­tem animációs képzésén készült, digitális […]

  • Szaffi

    A magyar filmtörténet populáris vonulatában nem elhanyagolható szerepet játszó Jókai Mór-adaptációk (lásd Az aranyember számos feldolgozását, illetve Várkonyi Zoltán több művét: A kőszívű ember fiai, […]

  • A szél

    A magyar animáció egyik legsokoldalúbb alakja, Varga Csaba matematika–rajz szakos tanárként végzett, az animációs mozgóképalkotással amatőrfilmesként ismerkedett meg. Alapítója volt a pécsi Yxilon […]

  • A szentgalleni kaland

    Amikor Imre István meghatározó szerepét hangsúlyozzuk a magyar bábanimáció megalapozásában, az előzményekről sem feledkezhetünk meg. Macskássy Gyula reklámfilmjei között számos bábanimációt találunk […]

  • Szenvedély

    „Mindenesként”, „jolly jokerként” emlegette a szakma Nepp Józsefet, aki felbecsülhetetlen szerepet játszott a hazai animáció formálásában. A rendezői szerepvállaláson túl animátorként, […]

  • Szvit

    Richly Zsolt egyike volt azoknak az alkotóknak, akik – Bleier Edit és Gémes József mellett – az Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakán meghirdetett animációsfilmes képzést elvégezve csatlakoztak a[…]

  • Tíz deka halhatatlanság

    A magyar animációs film karikaturisztikus áramlatát megalapozó ikerfilmeket, az 1960-as A ceruza és a radírt, illetve a Párbajt követően Macskássy Gyula 1971-es haláláig folytatódott a rendező […]

  • Új lakók

    Számos alkotó a képzőművészet felől érkezett az animációhoz a magyar filmtörténetben (Kovásznai Györgytől kezdve Orosz Istvánon át M Tóth Éváig és Ulrich Gáborig), s közülük Gyulai Líviusz az egyik […]

  • Vigyázat, lépcső!

    A magyar animációban Orosz István (1951) művei a képzőművészethez legszorosabban kapcsolódó filmek közé tartoznak, ami értelemszerűen magyarázható azzal, hogy az Iparművészeti Főiskolán grafikusként […]

  • Vízipók-csodapók

    Az eredetileg televíziós sorozatként készült Vuk 1981-es egész estés változatának szenzációs sikere nyomán terjedtek el a Pannónia Filmstúdióban a szériákból szerkesztett animációs filmek, közülük […]

  • Vuk

    Fekete István 1965-ös ifjúsági állatregényét, a Vukot Dargay Attila először nem rajzfilmben, hanem képregényben dolgozta fel 1972-ben. Majdnem egy évtizednek kellett eltelnie, mire a rajzolt rókák […]