súgó
keresés

Műfaj ∙ elbeszélés

  • Tar Sándor: A 6714-es személy

    Tar Sándor írói pályája a Mozgó Világ 1976-os szociográfiai pályázatával indult, melyet a Tájékoztató című novellájával meg is nyert. Ez az írás a cenzúra miatt csak szamizdat-kiadványban, a Kenedi […]

  • Kertész Imre: Az angol lobogó

    Kertész művei közt Az angol lobogó egyike azon ritka írásoknak, melyeknek nem a holokauszt közvetlen irodalmi feldolgozása jelenti a témáját. A műfaját tekintve leginkább elbeszélésként olvasható […]

  • Gion Nándor: Az angyali vigasság

    A szerzői fülszöveg szerint Az angyali vigasság című kötet „folytatása” A kárókatonák még nem jöttek vissza (1977) és a Sortűz egy fekete bivalyért (1982) című ifjúsági Gion-regényeknek, még ha […]

  • Ágh István: Árokból jön a törpe

    A tizenkilenc rövid történetből álló kötet a szerző szerint a Rókacsárda (1993) mellett prózaírói munkássága „szubsztanciája”. Úgy vélte, ezekben a „szabad lélegzettel” készült alkotásaiban mintegy […]

  • Szilágyi István: Bolygó tüzek

    Életművének elemzői közül többen felvetették, hogy a nagyregények előtt, majd a szomszédságukban született novellákat miért nem jelentette meg összegyűjtve az író. Csak folyóiratokban, illetve az […]

  • Grendel Lajos: Bőröndök tartalma

    Grendel Lajos írói pályája novellákkal indult. 1979-ben jelent meg első kötete Hűtlenek címmel, de szélesebb körökben ismertté a nyolcvanas években sorjázó regényeivel vált (Éleslövészet, 1981). Az […]

  • Szakonyi Károly: A bűntény

    A kötet alcíme novellákat ígér, de több kritikus szóvá tette, hogy a huszonnégy írás közül némelyik inkább tárca, mint elbeszélés. A két – gyakran nehezen megkülönböztethető – műfaj együttes […]

  • Szirmai Károly: A csend víziói

    Szirmai Károly a vajdasági magyar irodalom különös egyénisége. Egy Újvidék melletti faluban, Temerinben született, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1914-ben szerzett jogászdoktori címet. A […]

  • Lázár Ervin: Csillagmajor

    A Csillagmajor novellafüzér: az önálló történetként is olvasható elbeszéléseket összeköti a helyszín, a visszatérő szereplők és az elbeszélői nézőpont. A helyszín a szerző szülőföldje, az egykori […]

  • Simonffy András: Egy remek nap

    Simonffy András irodalmi belépője az 1960-as évek első felében arra az időre esett, amikor a megelőző évtized irodalmi sematizmusát levetkőző és az 1956 utáni megtorlások következményeit szenvedő, sok[…]

  • Örkény István: Egyperces novellák

    Az Egyperces novellák kötetcím műfaji elnevezéssé vált a magyar irodalomban, igaz, mind a mai napig elsősorban Örkény írásaira alkalmazzák. A kötet először 1968-ban látott napvilágot, az író életében […]

  • Bajor Andor: Az éjjeliőr nem tud aludni

    Bajor Andor több mint négy évtizedes írói pályájának mindössze az utolsó évében, a romániai rendszerváltást követő 1990-es esztendőben alkothatott szabadon a társadalmi környezetet és politikai […]

  • Vathy Zsuzsa: Életünk, halálunk

    Vathy Zsuzsa Életünk, halálunk című novelláskötete Lázár Ervin Naplójának (2007) társkönyve. Az utolsó három novella a Társról, a közös örömökről, a halál előtti hónapokról, napokról, pillanatokról, a[…]

  • Császár István: Én voltam az

    Császár István negyedik kötete az első három kötet – Fejforgás (1971); Feljegyzések az utolsó padból (1973); …és más történetek (1975) – anyagának megrostált, válogatott gyűjteménye. Kiselbeszélései, […]

  • Gion Nándor: Ezen az oldalon

    Gion Nándor pályája kezdetétől haláláig (2002) írt novellákat, de az általa összeállított kötetekből látható, hogy többnyire nem magukban, hanem valamely nagyobb egység, novellaciklus, novellafüzér, […]

  • Csender Levente: Fordított zuhanás

    A Fordított zuhanás Csender Levente harmadik novelláskötete. A saját hangját és témáit hamar megtaláló elbeszélő e könyvében egyelőre még nem törekszik arra, hogy látványosan megújítsa írásművészetét.[…]

  • Szakonyi Károly: Francia tanya

    Amikor első kötete, a Középütt vannak a felhők 1961-ben megjelenik, Szakonyi már harminc éves. Ezután sorra jönnek a könyvei, az egy kisregényt és huszonöt elbeszélést tartalmazó Francia tanya az […]

  • Hajnóczy Péter: A fűtő

    A fűtő Hajnóczy Péter első, azonos című elbeszéléskötetének címadó novellája. Szikár, kiforrott stílusú próza, mely már nem az útkereső, hanem a hangját és témáját ismerő szerzőre utal. Hajnóczy […]

  • Háy János: A Gézagyerek

    A mindhárom műnemben színvonalas irodalmi műveket alkotó, sokoldalú szerzőként elismert Háy János ezredfordulót követően induló drámaírói pályája előzetes színházi gyakorlat, illetve színházakkal való[…]

  • Cs. Szabó László: Halfejű pásztorbot

    Cs. Szabó László először 1959 nyarán jutott el görög földre. Látogatást tett Actiumban, Dodonában, Epiruszban, Korinthoszban, Mükénében, Knósszoszban, Szantorini szigetén, Rodoszban, Phillippiben, […]

  • Szakonyi Károly: Harmincnégy ember

    A Harmincnégy emberben jelent meg először az Adáshiba, Szakonyi kétségtelenül legsikeresebb drámája. A 2000-es évek közepéig körülbelül kilencven helyen mutatták be Magyarországon és külföldön. Az […]

  • Németh István: Házioltár

    A Jugoszlávia széthullásához vezető, 1991-ben kirobbanó háború nemcsak a térség emberének életét változtatta meg és forgatta fel gyökerestül, hanem a vajdasági magyar irodalom jellegére is hatással […]

  • Bertha Bulcsu: Ilyen az egész életed

    E válogatott kötet fülszövegének önvallomása szerint is a gyermek- és ifjúkorában megtapasztalt élmények – a dunántúli táj, az ott élő emberek – tették íróvá Berthát. Idővel úgy látta, hogy az író […]

  • Sánta Ferenc: Isten a szekéren

    Sánta Ferenc kisepikai munkásságának keresztmetszetét adja az Isten a szekéren c. válogatott kötet. Az író pályakezdő elbeszélései önéletrajzisággal átitatva szóltak a szegénységről, mely az életet […]

  • Gál Sándor: Ítéletidő

    A szocialista Csehszlovákia irodalompolitikája miatt Gál Sándor válogatott elbeszéléskötetének ki kellett várnia a homéroszi kilenc esztendőt, mire megjelenhetett. A szerző Naplója (Egybegyűjtött […]

  • Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről

    A Jelentés öt egérről kötet két részből áll, az első részben a Magasiskola című kisregényt (nagyelbeszélést) olvashatjuk, majd tizenegy elbeszélés következik, amelyeket – a Balkon és jegenyék […]

  • Hajnóczy Péter: Jézus menyasszonya

    A Jézus menyasszonya Hajnóczy Péter utolsó kisregénye, egyúttal utolsó, életében megjelent válogatáskötetének címadó műve. A kötet írásai változatosak: a fabulától a kollázsregényen át az abszurd […]

  • Herceg János: Kék nyárfás

    A Kék nyárfás című novelláskötet Herceg János hetvenedik születésnapjára jelent meg. Az életmű összegzéseként tekinthetünk rá, olyan alakokra, témákra, novellaváltozatokra ismerhetünk benne, amelyek […]

  • Lázár Ervin: Kisangyal

    A Hét szeretőm (1994) válogatott novellák után három évvel megjelent Kisangyal szintúgy az életmű teljes keresztmetszetét veszi alapul (egyedül az 1996-ban megjelent Csillagmajor külön novellaciklust […]

  • Ács Margit: Kontárok ideje

    Az esszétől és a tanulmánytól a szépirodalomhoz hosszú idő után visszatérő írónak ebben a novellagyűjteményében – úttörő módon – a honi „rendszerváltozás” társadalmi, morális és egzisztenciális […]

  • Tandori Dezső: Ködös iker

    A Ködös iker megjelenéséig Tandorinak napvilágot lát közel félszáz prózakönyve (regények, esszék), tizenöt verskötete, száznál több műfordítása, köztük ezeroldalas is. „Kis Ködös Iker, lelkem jobb […]

  • Cs. Szabó László: Közel s távol

    A kötet az író 1948 és 1981 között készült, Magyarországon korábban még kiadatlan elbeszéléseit tartalmazza. Prózája színterei: a század eleji Kolozsvár, Budapest, az egykori Krisztinaváros és Tabán, […]

  • Vári Attila: Középkori villamosjegy

    Rút doktor házában „fél egyet ütött az óra, mert már elmúlt fél hat” – tudatja a Lassított lónézés elbeszélője –, amikor az ügyvéd „dekameront javasolt” a fiúknak, vagyis „mindenik mond valami mesét, […]

  • Szabó István: A lázadó

    A lázadó Szabó István debütáló novelláskötete. A könyv két darabja (Vacsora, Hajsza) már az 1950 után induló fiatal elbeszélők 1955-ös antológiájában, az Emberavatásban is megjelent. Szabó, ahogyan az[…]

  • Mészöly Miklós: Megbocsátás. Merre a csillag jár?

    Mészöly Miklós nemcsak az írástechnikával, az irodalmi szövegek különféle megformálási módjával kísérletezett pályája során, hanem azzal is, hogy a korábban elkészült műveket különböző […]

  • Kamondy László: Megdézsmált örömök

    Kamondy Lászlót az Emberavatás-nemzedék tagjai között tartja számon az irodalomtörténet. Olyan íróként, aki Sánta Ferenccel, Csurka Istvánnal, Szabó Istvánnal és több, ma már kevésbé ismert alkotóval […]

  • Mándy Iván: Mi az, öreg?

    A hetvenes évek végén egy interjú-kérdésre, hogy mi pályája epicentruma, ezt válaszolja Mándy: „Hát… talán a Mi az, öreget tudnám mondani… ez az anyag volt számomra mindig a legdöntőbb, a […]

  • Tar Sándor: A mi utcánk

    Tar Sándor pályájának kismagasló szakasza a kilencvenes évek, ekkoriban jelennek meg legfontosabb művei: A te országod (1993) és a Lassú teher (1998) között A mi utcánk, a korpusz ötödik kötete. Az […]

  • Ottlik Géza: Minden megvan

    Az Iskola a határon után (részben annak kezdeti negatív kritikai fogadtatása miatt is) Ottlik keveset publikált, ezért 1969-ben érdekességnek számított az új kötet. A megjelent könyvben nemcsak az új […]

  • Gion Nándor: Mit jelent a tök alsó?

    A negyven írást tartalmazó kötet arról tanúskodik, hogy a szerző Magyarországra történt áttelepülése (1993) után, élete utolsó évtizedében is novellaciklusokban, regényszerű novellafüzérekben […]

  • Csurka István: Nász és pofon

    „Elemérnek elszorult a torka, pillanat alatt felismerte, mekkora badarságot művelt, s azt is: teljesen értelmetlenül. Szatirikus vígjáték hőséből egyszeriben tragédia hősévé vedlett át.” Csurka egyik […]

  • Szabó István: Ne nézz hátra

    A Ne nézz hátra a prózaíró Szabó István harmadik kötete (a fiatalon elhunyt szerzőnek életében több könyve már nem is jelent meg). Gyűjteményes kiadványnak tekinthető: túl azon, hogy tíz művet közöl […]

  • Ferdinandy György: Nemezió González egyetemi tanár beszéde a Fekete-erdő állataihoz

    Ferdinandy az 1956 utáni nyugati emigráció elsőgenerációs írója. 1956-ban,  tizenkilenc évesen hagyta el az országot, Franciaországban folytatott egyetemi tanulmányokat, ott alapított családot […]

  • Székely János: A nyugati hadtest

    A nyugati hadtest novelláiban Székely János a látszat ellenére nem a háború poklának, elembertelenítő viszonyainak ábrázolására, sokkal inkább az ember közösségi, társadalmi létezése alaptörvényeinek […]

  • Galgóczi Erzsébet: Ott is csak hó van

    Galgóczi Erzsébet elsősorban éles társadalomkritikájával vált az Emberavatás-antológia (1955) nemzedékének (Csurka István, Kamondy László, Moldova György, Sánta Ferenc, Szabó István, Szántó Tibor) […]

  • Mándy Iván: Önéletrajz

    A nyolcvanas évekre Mándy megkérdőjelezhetetlen tekintélye a kortárs magyar irodalmi életnek a kommunista diktatúra elleni csaknem félszázados halk, de rendíthetetlen passzív rezisztenciája és művészi[…]

  • Molnár Vilmos: Az ördög megint Csíkban

    Az 1962-es születésű Molnár Vilmos félreismerhetetlenül egyedi hangú képviselője a magyar kisprózának. Már első kötete (Levél Szingapúrból, 1993) tartalmazza mindazokat a műfajváltozatokat, […]

  • Veres Péter: Őszi változatok

    Veres Péter nem sokkal halála előtt két kötetet tett le olvasói asztalára: a Szülőhazám, „Hortobágy mellyéke” (1968) volt az egyik, olyan szociográfia Balmazújvárosról, amelyik a hatvanas évek végi […]

  • Szakonyi Károly: Pál apostol szigetei

    A műveiben szinte kizárólag a magyar valóságot föltérképező szerző itt a görög szigetvilágba teszi át a helyszínt. Egy-egy itteni alak áll az írások középpontjában, aki valamivel kirí a többiek közül.[…]

  • Bodor Ádám: Plusz-mínusz egy nap

    Egy alkotói œuvre sajátos arculatát sok tényező kirajzolhatja. Bodor Ádám esetében a fiatalon börtönben eltöltött két esztendő jelentette azt az életre szóló tapasztalatot, ami meghatározta írói […]

  • Majtényi Mihály: Remények batárján

    A Remények batárján jubileumi novelláskötet, az író hetvenedik születésnapjára jelent meg Major Nándor válogatásában és előszavával. A harmincnyolc novellát tartalmazó kötet címadó szövege A remények […]

  • Ferdinandy György: Szerecsenségem története

    Az összesen hat – alcíme szerint – elbeszélést tartalmazó ~ az akkortájt Puerto Ricóban élő ötvenhatos emigráns író első Magyarországon megjelent könyve. De nem tekinthető reprezentatív […]

  • Déry Tibor: Szerelem

    Déry legjelentősebb novelláskötetét 1963-ban adták ki, a megjelenését megelőző várakozást jól jelzi, hogy a több mint tízezer példányban kinyomtatott mű két nap után elfogyott. Az író számára ez a […]

  • Sarkadi Imre: A szökevény

    A Sarkadi Imre életművéről a Kortárs hasábjain, majd az írószövetségben zajló vitákban (1962) alig hivatkoznak a B. Nagy László gyűjtötte és szerkesztette A szökevény második kötetéről, amelyik az egy[…]

  • Kornis Mihály: Végre élsz

    A harmincegy éves Kornis Mihály debütálása a maga korában késeinek számított (a szerző eredetileg színházrendezőnek tanult, néhány darab után tért át az írásra), és mostoha sorsú könyvet […]

  • Páskándi Géza: A vegytisztító becsülete

    Páskándi Géza maga fogalmazta meg 1994-ben, hogy színműírói munkásságáról sokat írtak, viszont prózájáról és verseiről annál kevesebbet. Sőt – tette hozzá Levél a Holminak című írásában –, verseit és […]

  • Darvasi László: A veinhageni rózsabokrok

    Darvasi László harmadik kötete az A veinhageni rózsabokrok, melyet egy verseskötet (Horger Antal Párizsban, 1991) és egy verseket és elbeszéléseket egyaránt tartalmazó könyv (A portugálok, 1992) […]

  • Galsai Pongrác: Záróra a Darlingban

    A Záróra a Darlingban Galsai íróportrékat tartalmazó köteteit zárja le. Már az önéletrajzi Egy hipochonder emlékiratai (1974) is részben e témacsokorhoz köthető, majd A besurranó szerkesztőben (1976) […]