súgó
keresés

Gelencsér Gábor

Feltöltés alatt.

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Amerikai anzix

    Bódy Gábor (1946–1985) filmes munkásságának kezdete a hatvanas-hetvenes évek fordulóján egybeesett a Balázs Béla Stúdió tagságának és arculatának átalakulásával. Korábban a BBS a pályakezdő diplomás […]

  • Archaikus torzó

    Az 1960-70-es évtizedfordulón fontos változás következett be a Balázs Béla Stúdióban. Az akkori vezetőségnek köszönhetően a rendezői vagy operatőri diplomával rendelkező pályakezdő filmesek mellett […]

  • Büntetőexpedíció

    Magyar Dezső (1938) első egész estés filmjéhez, az 1969-ben forgatott, ám betiltott és csak 1986-ban bemutatott Agitátorokhoz hasonlóan a Balázs Béla Stúdió kísérleti műhelyében készíti el hat […]

  • Cigányok

    Sára Sándor (1933–2019) rendkívül termékeny és sokszínű életművének indulása összefonódott a Balázs Béla Stúdió megalakulásának, illetve a hatvanas évek új hullámának történetével. 1957-ben […]

  • Családi tűzfészek

    Tarr Béla (1955) 1977-ben, 22 évesen, a Balázs Béla Stúdióban forgatta első egész estés filmjét; abban az évben, amelyben – amatőrfilmes munkák után – megkezdte tanulmányait a Színház- és […]

  • Csendélet

    Novák Márk (1935–1972) Gaál István és Sára Sándor osztálytársaként végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, s nemzedéktársaihoz hasonlóan a Balázs Béla Stúdióban forgatta első rövidfilmjeit. […]

  • Elégia

    Huszárik Zoltán (1931–1981) mindössze ötven évet élt, két egész estés és öt szerzői rövidfilmet forgatott, ám ezekkel beírta magát a magyar film történetébe. 1950-ben vették fel a Színház- és […]

  • Emberek a havason

    Az erdélyi születésű Szőts István (1912–1998) festészeti tanulmányok után fordult a filmhez mint olyan új művészeti ághoz, amely az addigiakhoz képest jóval összetettebb kifejezési lehetőségeket […]

  • Az én XX. századom

    Enyedi Ildikó (1955) Fábri Zoltán osztályában végzi tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, diplomáját azonban csak évekkel később kapja meg. Szellemi és művészi érdeklődésének […]

  • Férfiarckép

    Gyöngyössy Imre (1930–1994) a „nagy” Máriássy-osztályban szerezte meg rendezői diplomáját 1961-ben, ám hét-nyolc évvel idősebb volt évfolyamtársainál, s ez abban az időben egészen másfajta „nevelődési[…]

  • Hajnal

    A hatvanas–hetvenes évek fordulóján bekövetkező nyitással, a filmes diplomával nem rendelkező neoavantgárd művészek beáramlásával a Balázs Béla Stúdió a rendszeres és módszeres kísérleti filmezés […]

  • Holnap lesz fácán

    Jancsó Miklós hatvanas évektől készülő történelmi parabolái megihletik kollégáit: a hetvenes években Kósa Ferenc trilógiát szentel e formának (Ítélet, 1970; Nincs idő, 1973; Hószakadás, 1974), […]

  • Hukkle

    Az ezredfordulón indult fiatal nemzedék, a Simó-osztály tagjai közül Pálfi György (1974) debütáló filmje a legkülönlegesebb és a legkevésbé szabálykövető. Osztályfőnöke, Simó Sándor saját, azaz a […]

  • Jelenlét I–III.

    Megvalósítási módjában, formájában és témájában egyaránt a szerzőhöz méltó különleges alkotás a Jelenlét című dokumentumfilm-sorozat Jancsó Miklós (1921–2014) művészetében. A vállalkozás nem […]

  • Kádár Kata

    Szőts István (1912–1998) töredékes hazai életműve mindössze két egész estés játékfilmet (Emberek a havason, 1943; Ének a búzamezőkről, 1947) és négy rövidfilmet tartalmaz. A negyvenes–ötvenes években […]

  • Kedd

    Novák Márk (1935–1972) tragikus sorsú alkotója a magyar filmtörténetnek. A Balázs Béla Stúdióban forgatott első rövidfilmjeinek operatőr alkotótársa, Tóth János visszaemlékezése szerint egy alkalommal[…]

  • Kentaur

    Szentjóby Tamás (1944) a hatvanas–hetvenes évek neoavantgárd (akció)művészetének egyik legsokoldalúbb, legradikálisabb tagja volt. A nevéhez fűződött többek között az első happening, Az ebéd (in […]

  • Kövek, várak, emberek

    Az Ének a búzamezőkről 1947-es betiltása után Szőts István (1912–1998) nemcsak művészi, hanem egzisztenciális értelemben is nehéz helyzetbe került. A betiltásnál is súlyosabb következménnyel járt, […]

  • Magasiskola

    Az 1960–70-es évtized fordulóján a történelmi parabolák (Jancsó Miklós filmjei, Kósa Ferenc trilógiája, Maár Gyula első játékfilmje) mellett megjelennek jelen idejű parabolikus művek is. Kortársi […]

  • Miénk a világ

    Kardos Ferenc (1937–1999) 1961-ben fejezte be főiskolai tanulmányait Máriássy Félix osztályában, s nemzedéktársaihoz hasonlóan első önálló munkáit a két évvel korábban alapított Balázs Béla Stúdióban […]

  • Négy bagatell

    Bódy Gábor (1946–1985) a hatvanas évek végén, az ELTE filozófia–történelem szakos hallgatójaként került kapcsolatba a filmmel: forgatókönyvet írt Mihályfy Lászlónak (Vissza a városba, 1968), Pintér […]

  • Öndivatbemutató

    Hajas Tibor (1946–1980) mindössze krisztusi kort ért meg, mégis a magyarországi neoavantgárd művészet egyik legsokoldalúbb, legnagyobb hatású és legprovokatívabb tagja volt. Provokációiban, ahogy a […]

  • Pályamunkások

    Gaál István (1933–2007) főiskolai vizsgafilmként forgatta le a Pályamunkások című négyperces etűdjét. Különleges teljesítmény: nem a diplomafilm vagy a diploma után a Balázs Béla Stúdióban készülő […]

  • Senkiföldje

    Jeles András (1945) születésének, illetve első amatőr- és vizsgafilmjeinek dátuma (1968) pontosan kijelöli a rendező művészetének meghatározó alapelemeit: a 20. század történelmét egyfelől, a […]

  • Shine – Ragyogás

    Tóth János (1930–2019) különleges művésze volt a magyar filmnek. 1954-ben operatőrként végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A korai rövidfilmek fényképezése után, 1959-től elkezdett egész […]

  • Találkozás

    Elek Judit (1937) a „nagy” Máriássy-osztályban, 1956 és 1961 között végezte tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Csoporttársaihoz hasonlóan a Balázs Béla Stúdióban készítette el első […]

  • Te (Szerelmesfilm)

    Szabó István (1938-) pályafutása, ahogy nemzedék- és osztálytársaié, az 1961-ben végzett „nagy” Máriássy-osztályé, az épp akkor megalakuló Balázs Béla Stúdióban indult. Szabó különösen aktívan […]

  • Torzók

    Sopsits Árpád (1952) negyedik egész estés játékfilmje olyan, mintha az első volna. Legalábbis ha az 1960-as évektől jelen lévő erős filmtörténeti hagyományt tekintjük, miszerint a pályakezdő rendezők […]

  • Vízkereszt

    A Vízkereszt Sára Sándor (1933–2019) Balázs Béla Stúdióban forgatott második filmje, amely szoros szemléleti és stiláris kapcsolatban áll az elsővel, a korszakos jelentőségű Cigányokkal (1963). A […]