súgó
keresés

Benke Attila

Feltöltés alatt.

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • 141 perc a befejezetlen mondatból

    A hetvenes években a Szindbád (Huszárik Zoltán, 1971), a Tűzoltó utca 25. (Szabó István, 1973), a Régi idők focija (Sándor Pál, 1973), a Déryné, hol van? (Maár Gyula, 1975) és Fábri Zoltán filmje, a […]

  • 58 másodperc

    Dokumentumfilm és játékfilm között már a hatvanas évek magyar újhullámában kezdtek elmosódni a határok: Gaál István (Pályamunkások, 1957; Tisza – Őszi vázlatok, 1963) és Sára Sándor (Cigányok, 1963; […]

  • Afta

    A Színház- és Filmművészeti Főiskola első Simó-osztálya ugyanazt jelentette a kétezres években a magyar filmművészet számára, mint amit a hatvanas években a Máriássy-osztály: generációváltást és […]

  • Ahogy az Isten elrendeli… – Olga filmje

    Mohi Sándor dokumentumfilmje, az Ahogy az Isten elrendeli… – Olga filmje erdélyi magyar közegben exponál a magyarországi romákéhoz nagyon hasonló problé­má­kat. A Mohi állandó alkotótársává vált […]

  • Apa – Egy hit naplója

    Ahogyan a hatvanas évek magyar újhullámát elindító alkotók első nagyjátékfilmjében, úgy Szabó István a francia újhullám szellemében készült pályakezdő művében, az egyébként jelen idejű Álmodozások […]

  • Az apokalipszis gyermekei I–II.

    A kelet-közép-európai rendszerváltásokban Magyarország aktív szerepet vállalt: az 1989 augusztusában szervezett páneurópai piknik, majd a szeptemberi határnyitás elősegítették a vasfüggöny lebontását.[…]

  • Bánk bán

    A magyar államalapítás millenniuma alkalmából a 2000-es évek elején több történelmi film is készült, amelyek a magyar nemzeti öntudatot hivatottak erősíteni. A Sacra Corona (Koltay Gábor, 2001), A […]

  • A bankett

    A nyolcvanas évek történelmi dokumentumfilmjei (Ember Judit: Pócspetri, 1983/1989; Sára Sándor: Pergőtűz, 1983; Böszörményi Géza – Gyarmathy Lívia: Recsk 1950–1953, 1988) közé sorolható Gazdag Gyula a[…]

  • Bástyasétány hetvennégy

    A hatvanas–hetvenes évek fordulójának konzervatív politikai fordulatára a magyar filmrendezők többek között szatirikus parabolákkal reagáltak (Kardos Ferenc: Egy őrült éjszaka, 1970; Sára Sándor: […]

  • Békeidő

    A hatvanas évek végén a nemzetközi fejlemények hatására (a prágai bevonulás, a keleti blokk országaira kényszerített Brezsnyev-doktrína, filmbetiltások) a Kádár-rendszer is bekeményített, így […]

  • Beszterce ostroma

    1945 a magyar filmtörténetben is nulladik év, mivel a harmincas–negyvenes években virágzó filmipar romba dőlt. A gyártás újjászervezéséről azonban már 1945 januárjában rendelkeztek, októberben pedig […]

  • Csak a szél

    A 2008–2009-es romagyilkosságokkal és utóhatásukkal foglalkozott többek között a tárgyalást bemutató dokumentumfilm, az Ítélet Magyarországon (Hajdu Eszter, 2013), Bogdán Árpád Genezise (2018) és […]

  • Csillagosok, katonák

    A hatvanas évek magyar filmrendezői következetesen a közelmúlt addig feldolgozatlan történelmi eseményeivel (például az ötvenes évek erőszakos kollektivizálása vagy az 1956-os forradalom és […]

  • Díszmagyar

    A második világháború utáni átmeneti korszak két alkorszakra osztható. A filmgyártás 1945-ös felélesztésétől a filmipar 1948-as államosításáig tartó időszak a koalíciós korszak, amikor a Magyar […]

  • Egy teljes nap

    A nyolcvanas években a kádári kiegyezés alapja, az életszínvonal-alku fenntarthatatlanná vált, a nagy mértékű infláció árnyékában a legalizált második gazdaság mellett felértékelődtek más […]

  • Egyszer volt, hol nem volt

    A hetvenes évek fikciós dokumentumfilmjei (Ember Judit: Tantörténet, 1976; Schiffer Pál: Cséplő Gyuri, 1978; Tarr Béla: Családi tűzfészek, 1977/1979) megtörtént eseményeket mesélnek újra az eredeti […]

  • Együttélés

    A nyolcvanas években sorra készültek a közelmúlt kollektív traumáit feldolgozó történelmi dokumentumfilmek (Ember Judit: Pócspetri, 1983/1989; Gazdag Gyula: Társasutazás, 1985; Gulyás Gyula – Gulyás […]

  • Eltüsszentett birodalom

    A Rákosi–Gerő-korszakban a pártideológia áthatotta a történelmi-kosztümös filmeket (Nádasdy Kálmán – Ranódy László – Szemes Mihály: Föltámadott a tenger, 1953), a mesefilmeket (Nádasdy Kálmán – Ranódy[…]

  • Ember a híd alatt

    Míg a harmincas években vígjátékok uralták a magyar filmipart, addig a második világháború alatt a korábbiakhoz képest keserűbb komédiák mellett a gyakran társadalmi problémákat érintő melodrámák […]

  • Falak

    A rendező Gervai Andrásnak adott interjúja szerint a hatvanas évek „cselekvő filmjeit” az évtized végi konzervatív politikai fordulat felé közeledve felváltották a „kérdező filmek”, mint a Falak vagy […]

  • Fejlövés

    Bacsó Péter szatírái mellett készített kifejezetten komor és drámai filmeket is, részben az ötvenes évekről (Nyár a hegyen, 1967; Tegnapelőtt, 1982), részben a jelen társadalmi problémáiról (Kitörés, […]

  • Filmregény – Három nővér

    A brezsnyevi konzervatív fordulat, illetve a filmbetiltások (Magyar Dezső: Agitá­torok, 1969/1986; Bacsó Péter: A tanú, 1969/1979) hatására a hatvanas évek végén induló fiatal generáció tagjai […]

  • Forró vizet a kopaszra!

    Bacsó Péter A tanújának (1969/1979) és Magyar Dezső Agitátorokjának (1969/1986) betiltása korszakhatárt jelöl a magyar filmtörténetben. A filmalkotók nem vállalták tovább a nagy, átfogó társadalmi és […]

  • Gyerekbetegségek

    Az ötvenes–hatvanas évek fordulóján forradalom zajlott a filmművészetben, amelynek centruma Párizs volt. François Truffaut Négyszáz csapása (Les Quatre Cents Coups, 1959), Jean-Luc Godard […]

  • Hortobágy

    Szőts István Emberek a havasonja (1943) előtt igen kevesen vállalkoztak arra, hogy a természetet, illetve a magyar vidéket tegyék meg az egyik főszereplőnek. Fejős Pál (Tavaszi zápor, 1932; Ítél a […]

  • István, a király

    A nyolcvanas években az MSZMP vezetői újabb reformokkal próbálták megerősíteni a meggyengült életszínvonal-alkut, ám a társadalom széles körét érintő gazdasági válság és a politikai ellenzék erősödése[…]

  • Ítélet

    A kádári „puha diktatúra ” egyik jellegzetessége volt, hogy a hatalom ösztönözte a filmeseket társadalmilag érzékeny kérdések taglalására. Ugyanakkor óvatosan vagy egyáltalán nem volt javallott […]

  • Káin gyermekei

    Bódy Gábor esszéiben rávilágított arra, hogy a dokumentumfilm és a játékfilm formai szempontból nem különíthetők el élesen egymástól, mert a dokumentumfilmek alkotói már kezdettől alkalmaztak […]

  • A kard

    Dömölky János Csurka István filmnovellájából rendezett A kardjának alapkonfliktusa korábbi és későbbi szatírákban (Hintsch György: A veréb is madár, 1969) és groteszkekben (Gothár Péter: Tiszta […]

  • Kárhozat

    Tarr Béla szerint nincs két markáns alkotói korszaka, ám a teátrálisan stilizált, színes Őszi almanach (1985) mégis átmenetet képez dokumentarista, szociografikus, városi közegű filmjei (Családi […]

  • Katonazene

    Az Egy magyar nábob (1854), a Kárpáthy Zoltán (1854) és A kőszívű ember fiai (1869) Jókai Mór hazafias és nemzeti identitást erősítő regényklasszikusai, amelyekből Várkonyi Zoltán készített azonos […]

  • Kelj fel, és járj!

    Az 1969-ben a Filmkultúrában publikált Szociológiai filmcsoportot! kiáltvány szerint a dokumentumfilmet szociográfiai módszerek (résztvevő megfigyelés, anyaggyűjtés, riportok készítése) bevonásával […]

  • Kertes házak utcája

    1956 és 1962 között megjelentek a hatvanas évek magyar újhullámának megágyazó premodern filmek (Máriássy Félix: Csempészek, 1958; Makk Károly: Megszállottak, 1962), köztük Fejér Tamástól a Kertes […]

  • Két elhatározás

    A hatvanas évek magyar filmművészetét a jelen társadalmával (Sára Sándor: Cigányok, 1963; Kovács András: Nehéz emberek, 1964) és a közelmúlt történelmével (Kovács András: Hideg napok, 1966; Kósa […]

  • Kilencedik emelet

    A hetvenes–nyolcvanas évek társadalmát „alulnézetből” megvizsgáló klasszikus, szociográfiai (Schiffer Pál: Fekete vonat, 1971; Dárday István – Mihályfy László – Szalai Györgyi – Vitézy László – Wilt […]

  • Koportos

    A hatvanas–hetvenes évek fordulóján a kelet-európai térségben bekövetkezett konzervatív politikai fordulat a magyar újhullám nagy társadalom- és történelemelemző „cselekvő filmjeinek” is a végét […]

  • Könnyű leckék

    A 2010-es évek menekültválságára több magyar filmrendező is reagált direktebb vagy közvetettebb módon. Hajdu Szabolcs Délibábjára (2014), Vranik Roland Az állampolgárra(2017) és Mundruczó Kornél […]

  • Küldetés

    Legyen szó játékfilmjeiről (Tízezer nap, 1965/1967; A másik ember, 1988) vagy dokumentumfilmjeiről (Küldetés; Az utolsó szó jogán, 1987), Kósa Ferencet mindig azok a hősök foglalkoztatták, akik a […]

  • Macskaköröm

    A hetvenes években számos szatirikus dokumentumfilm készült, amelyek a fennálló rend abszurditását, tragikomikus jelenségeit, intézményeit és embertípusait mutatták be (Jeles András: A meghallgatás, […]

  • Madárkák

    Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia kísérletet tettek a „csehes groteszk” adaptálására abból kiindulva, hogy igen erőteljesen utal a rendszer problémáira az önmagából kifordult, tragikomikus egyén. Az[…]

  • Másik Magyarország – Töredékek egy falu hétköznapjaiból

    Míg a 20. század első felében a társadalom tagjainak közel fele mezőgazdaságban dolgozott, addig a 2010-es évek elejére ez az arány öt százalék alá csökkent. Kovách Imre szociológus a magyar vidéki […]

  • A ménesgazda

    A kemény diktatúrával foglalkozó úgynevezett ötvenesévek-filmek első hullámát (Gábor Pál: Angi Vera, 1979; Kósa Ferenc: A mérkőzés, 1981; Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek, 1982/1984) Kovács András […]

  • Mezei próféta

    A háború utáni átmeneti korszakban a kultúrpolitikában is egyre nagyobb hatalomhoz jutó kommunisták még nem kényszerítették rá a sztálini és zsdanovi elveket a készülő kevés film alkotóira. Az 1948-as[…]

  • Mindenki

    A 2010-es években a hazai rendezők kifejezetten népszerű műfajok keretei között foglalkoztak a magyar történelemmel, kiváltképp az ötvenes–hatvanas évek és a kilencvenes évek társadalmi-politikai […]

  • A napfény íze

    Szabó István modernista korszaka után (Álmodozások kora, 1965; Apa, 1966; Szerelmesfilm, 1970; Tűzoltó utca 25., 1973, Budapesti mesék, 1977) a klasszikus történetmesélés, valamint egyetemes érvényű […]

  • Nehéz emberek

    Ha Kovács András Falakját (1968) a reformkorszak egyik zárófilmjének tekintjük, akkor „cselekvő” dokumentumfilmje, a Nehéz emberek az egyik emblematikus nyitófilm. Kovács párizsi útja során […]

  • Nincs idő

    A Varsói Szerződés csapatainak 1968-as prágai bevonulását követően a keleti blokk „legvidámabb barakkjában” is adaptálni kellett a brezsnyevi irányelveket, így a hatvanas évek reformista törekvéseit a[…]

  • Noé bárkái

    David Attenborough legutóbbi műve, a környezetpusztításra és a különböző állatfajok kihalására figyelmeztető, de egyben megoldásokat is kínáló az Egy élet a bolygónkon (Alastair Fothergill – Jonnie […]

  • Oldás és kötés

    Jancsó Miklós már az ötvenes években aktív filmrendező volt, ám sematikus híradófilmjeit és első nagyjátékfilmjét, A harangok Rómába menteket (1958) ő maga sem tartja „Jancsó-filmeknek”. Szerzői […]

  • Ózd-sorozat

    A rendszerváltás környékén készült dokumentumfilmek egy része a közelmúlt feldolgozatlan történelmi traumáira, másik része a „jelenre”, az 1989 utáni társadalmi folyamatokra fókuszált (Fekete Ibolya: […]

  • Az ötödik pecsét

    A keleti blokk 1968–1969-es konzervatív fordulata a Csehszlovákia megszállásában résztvevő Magyarországon is végbement. Bár a hatvanas években kidolgozott új gazdasági mechanizmus bevezetésre került […]

  • A Pál utcai fiúk

    Fábri Zoltán bevallottan szeretett kísérletezni, így az ötvenes évek második felében, a szocia­lista-realista sematizmustól megszabadulvaneorealista és expresszív-drámai stílusban készítette filmjeit […]

  • Pócspetri

    A hetvenes–nyolcvanas évek fordulóján kibontakozó ötvenesévek-filmek első hullámát néhány korábbi előzmény (Bacsó Péter: Nyár a hegyen, 1967; Makk Károly: Szerelem, 1971) után Kovács András A […]

  • Pókfoci

    A hatvanas évek reformtörekvéseit megakasztó brezsnyevi konzervatív fordulat általános kiábrándulást eredményezett Magyarországon is. A rendszerrel folytatott párbeszéd értelmetlenségét látva a hazai […]

  • Pro Patria

    A hatvanas évek magyar újhullámának alkotói többek közt a közelmúlt történelmével foglalkoztak, méghozzá elsősorban azért, mert maguk is átélték a második világháborút, az ötvenes évek kemény […]

  • Szabadíts meg a gonosztól

    A hetvenes évek második felében a film­kritikusok támadták a hazai mozifilmeket, mondván, hogy azonosulásra alkalmas hősök és átélhető történetek híján eltávolodtak a közönségtől. Filmrendezőink egy […]

  • Szép napok

    A 2000-es évek új filmrendező-generációi­nak tagjai, Török Ferenc (Moszkva tér, 2001), Mundruczó Kornél (Szép napok), Fliegauf Benedek (Dealer, 2004), Hajdu Szabolcs (Fehér tenyér, 2006), Kocsis Ágnes[…]

  • Szépek és bolondok

    Szász Péter két filmjével is csatlakozott a hetvenes évek fontos irányzataihoz, a filmgroteszkhez (András Ferenc: Veri az ördög a feleségét, 1977; Zsombolyai János: Kihajolni veszélyes, 1978) és a […]

  • Szindbád

    Huszárik Zoltán negyven éves, amikor bemutatják első nagyjátékfilmjét, a Szindbádot, a második (Csontváry, 1980) pedig egyben az utolsó is a rendező halála miatt. Rövidfilmjei (Játék, 1959; Groteszk, […]

  • Szörnyek évadja

    Jancsó Miklós hatvanas évekbeli paraboláit (Szegénylegények, 1966; Fényes szelek, 1968) követő életművében az erősen szimbolista, a koherens cselekményt destruáló Égi báránytól (1971) kezdve a zárt, […]

  • A tanú

    A kádári kultúrpolitika ösztönözte a hatvanas évek magyar újhullámának alkotóit, hogy készítsenek társadalomtudatos, politikailag érzékeny „cselekvő” vagy „kérdező” filmeket (Herskó János 1963-as […]

  • Taxidermia

    A 2000-es évek rendezői, illetve Simó Sándor osztályának tagjai azt az instrukciót kapták osztályfőnöküktől, hogy személyes, „Így jöttem”-filmekkel induljanak el a pályán. Ez a személyesség áthatotta […]

  • A torinói ló

    Tarr Béla életművét általában két korszakra bontják a filmtörténészek: a hetvenes–nyolc­vanas évek dokumentarista stílusú társadalmi problémafilmjeit (Családi tűz­fészek, 1977/1979; Szabadgyalog, […]

  • Új Eldorádó

    A magyar dokumentumfilmek jellemzően aktuális társadalmi kérdésekkel vagy a közelmúlttal foglalkoznak, de készültek ökológiai témákat is érintő alkotások (Csillag Ádám: Dunaszaurusz, 1989). Kocsis […]

  • Utazás Jakabbal

    A nyugati hatvannyolcas tüntetések elcsendesedtek az évtizedfordulón, a magyarországi reformok megtorpantak a hetvenes évek közepére, és még a fiatalok lázadását tápláló beatkultúrát is sikerült […]

  • Vad Balaton

    A magyar filmek jelentős hányada a Balatont mint üdülőhelyet mutatja be (Gaál Béla: Címzett ismeretlen, 1935; Bacsó Péter: Szerelmes biciklisták, 1965; Mészáros Gyula:A pogány madonna, 1981; Tímár […]

  • Vannak változások

    Az 1969-es Szociológiai filmcsoportot! kiáltvány a Balázs Béla Stúdió egyik programpontjává, így az egészestés dokumentumfilm megújítójává vált. Az ezt aláíró Grunwalsky Ferenc (Anyaság, 1974), […]

  • Városlakók

    1989 után nagy számban készültek a jelen társadalmát elemző, a rendszerváltás veszteseit bemutató dokumentumfilmek (Almási Tamás: Ózd-sorozat, 1988–1998; Mihályfy László: Hajléktalanok, 1991; Oláh […]

  • A Videoton sztori I–III

    Almási Tamás az Ózdi Kohászati Üzem pusztulásának történetét lezáró Tehe­tetlenül-je (Ózd-sorozat, 1988–1998), valamint Schiffer Pál az országelső elektronikai vállalat, a Videoton válságát, illetve […]

  • Witman fiúk

    Tarr Béla és Fehér György mellett Szász János kapcsolódott több művével a nyolcvanas–kilencvenes évek filmművészeti irányzatához, a „magyar fekete szériához”, amelyhez a Szász-életműből a Woyzeck […]

  • Woyzeck

    A nyolcvanas évek végének és a kilencvenes évek elejének meghatározó hazai filmművészeti irányzata, a fekete széria filmjei (Tarr Béla: Kárhozat, 1988; Fehér György: Szürkület, 1991; Janisch Attila: […]